Kolostor gyógyító látvány, Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Tartalom
Előfizetés, megrendelés Kolostorok és kertek - gyógyító szerzetesek Kertekről írunk, azaz körülkerített helyekről, még pontosabban kolostori kertekről, melyeknek leginkább a kolostorépületek belső udvara, esetleg az épülethez közel eső kertrészek felelnek meg, ugyanakkor nem korlátozhatjuk le csupán ezekre a helyszínekre a bemutatásra kerülő látnivalókat, hiszen a növények termő és gyűjtőkörébe is beletartoztak a kolostoroktól távolabbi tájak is, melyeket fokozatosan művelésük alá vontak belső látás egy nap alatt közösségek, vagy azok a kertművészeti emlékek, melyek a tudatos és több évtizedes évszázados gondoskodásnak köszönhetően mára már arborétumokká fejlődve mutatják be akár több kontinens növényvilágát is a látogatóiknak.
Írásunk a Bakony illetve a Balaton-felvidék vonzáskörzetében ajánl egy bejárható, felfedezhető útvonalat, Pannonhalma, Bakonybél, Zirc, Tihany, Halimba és Veszprém egy-egy látnivalójának bemutatásával.
Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Kertörökségünk- történeti kertek Magyarországon könyv - rendelje meg most! Édeni kertek Az elmúlt év egyházi és főúri kertjei a bibliában leírt Éden kertet kívánták megidézni, de a gondolat és a szándék még ennél is régebbi, már kr. A perzsa paloták udvaraiban megjelenő négyzet alaprajzú kertekre használt kifejezése egyben rejtett helyet is jelentett. A szerzetesi közösségek természetesen tágabb környezetük igényeire is figyelemmel lévén, a saját és vendégeik ellátásához felhasználható termények mellett a tevékenységük részeként folytatott orvoslás teljessé tételéhez —annak fejlődéséhez igazodva- mind jelentősebb mértékben termesztettek illetve gyűjtöttek gyógynövényeket.
Magyarországi kertek A korai —középkori- kolostorok kertjéről kevés adatot ismerünk, létezésüket azonban a rendek előírásaihoz igazodó napirend —szabad ég alatt végzett munka, amire a kertművelés nagyon is ideális válasz volt- igazolja, miként az a tény is, hogy saját ellátásukhoz a szerzetesek biztosan éltek a konyhakert biztosította termésekkel.
Hazánkban a katolikus egyházhoz kötődő szerzetesi kertművészetben az ellenreformáció időszaka, az ezzel egyidőben tért hódító barokk művészet kora hozott újbóli és jelentős fellendülést, igaz, ekkor már —a reneszánsz korától kezdődően- az uralkodói és később egyes főúri kertek is olyan méreteket érnek el, amelyek jóval meghaladják az egyházi példákat. Gyógyító kertek A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet.
A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették. Már a legkorábbi, tájáról származó és egy bencés monostor ideális elrendezését bemutató tervrajzon is szerepel a gyógyfüveskert herbularisus elhelyezése.
Görögország legszebb Meteora-kolostorai
Ezt a hagyományt viszik tovább a mai kolostorkertek is, ahol szintén nagy hangsúlyt helyeztek a gyógynövények megjelenítésére. Miért érdemes külön figyelmet fordítanunk a kolostorok, kastélyok kertjeire?
Leginkább azért, mert fontos részei az épületegyüttesnek, kiegészítői és egyben meghatározó elemei is az épületek tájba komponálásának. A barokk korban az épületek mellett az azokat körülvevő kertek is hordozhattak összetett üzenetet, így történetük megismerése közelebb visz ahhoz, hogy az egykori építtetők és lakók gondolatát és teremtő akaratát jobban megismerjük.
Tibeti buddhizmus
Pannonhalma Pannonhalmán arborétum és gyógynövénykert is őrzi az emlékét annak, hogy a szerzetesek mindig is figyelmet fordítottak kertek művelésére és a gyógyításhoz használható növények termesztésére és a gyűjtésére. A bencés szerzetesek itteni egykori kertje hazánkban a kolostor gyógyító látvány közül való, említése már egy, a Szent László királyunk által kiadott oklevelében is olvasható.
Ez a kert sajnos a rend feloszlatásakor elpusztult, ennek ellenére a jelenlegi arborétum elődjének az egykori kolostorkertet tekintik Pannonhalmán. Az arborétum —melynek tudományos- ismeretterjesztő és esztétikai szempontú minőségi fejlesztésére az elmúlt években került sor- a főapátsághoz vezető útnak az épületekkel szembeni oldalán helyezkedik el.
Fontos eleme a szerzetesi életmód bemutatásának a gyógynövénykert, a gyógynövényház és a lepárlóépület, melyek segítségével a látogatók megismerhetik a növényeknek az emberi egészség visszaállítására illetve megőrzésére kifejtett áldásos hatásait. Míg az ágyások azt mutatják meg, hogy milyen gyógynövényeket termesztettek általában a középkori apátságokban, a műhelyben már egy konkrét növény, a levendula feldolgozásának menetét mutatják be a látogatóknak.
Bakonybél A közel ezer éve alapított bakonybéli monostorba ban tértek vissza a szerzetesek. A monostor történetéből ismert, hogy Guzmics Izidor az as években fallal körülvett angolparkot alakított ki az épület mellett.
A kertnek ekkor egy üvegház is a része volt, melyben a délszaki növények kaptak elhelyezést érdekes részlete ennek az időszaknak az ananásztermesztés, melyet sikerrel oldottak meg az apátsági kertészek. A visszatérő szerzetesek újjáélesztették a gyógynövények termesztését, melyeket felhasználnak a monostortermékek készítéséhez is.
A monostor újraalapítása kolostor gyógyító látvány ad arra is, hogy rekonstruálják a A történeti kert részei: ősfás park, gyümölcsös- és gyógynövény-kert, és a monostorkert. A bakonybéli klastromkertnek napjainkban is meghatározó eleme a gyógynövénykertészet és a gyümölcsös, melyeket vezetéssel lehet megtekinteni.
Zirc Zircen a ciszterciek alapítottak apátságot ben.
A ciszterci rend a saját keze munkájából kívánt megélni —elutasítva minden olyan jövedelmet, járadékot, amiért nem dolgoztak meg- ennek során gyakran korábban nem művelt földeket is bevontak a gazdálkodásba. A zirci monostor a török hódoltság idején elnéptelenedett. A szerzetesek ban tértek vissza Zircre, ezután kezdtek hozzá új otthonuk építéséhez, melyhez a korai időkben feltehetőleg csak egy kisebb konyhakert tartozhatott.
A mai arborétum területén először egy halastavat alakítottak ki, majd től hozzákezdtek egy fáskert gyümölcsös megvalósításához. Az angolkert létrehozása Dréta Antal személyéhez köthető, aki től volt a zirci monostor apátja. A parkkal kapcsolatos fejlesztések szinte az egész Az kolostor gyógyító látvány napjainkban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében fogadja a látogatókat.
Területén az kolostor gyógyító látvány időszakban jelentős helyreállításra került sor, melynek során a 18 hektáros kert növényanyagának a felújítása és kiegészítése mellett külön figyelmet kapott az angolpark tájképi, történeti értékeinek megőrzése is.
Tihany Általában a kerengővel körbe vett udvart tekintik a kolostorok klasszikus kertjének, azonban ezeknek a belső udvaroknak a kertészeti szempontból való kiemelt szerepe a barokk kortól figyelhető meg, amikor valóban a legdíszesebben és legigényesebben kialakított kert mi ad látást itt helyett. Korábban viszont jellemzően csak gyeppel fedett, nem ritkán burkolt terület volt. Ha beültették, akkor pedig elsősorban veteményeskertként hasznosult.
A Tihanyi Bencés Apátság kerengő-udvara —quadrum- azt az kolostor gyógyító látvány felfogást közvetíti le, mely szerint a kert összekapcsolja makrokozmoszt és a mikrokozmoszt. Az élet forrásának két fontos eleme —a nap és a víz- jelenik így meg az udvari motívumokban.
A kút körül koncentrikus körökben kialakított gyeppel és növénnyel beültetett illetve burkolt felületek pedig a nap körül keringő bolygók pályáját jelenítik meg, de megtalálható ezen belül a Paradicsomi kertet szimbolizáló négyzet alaprajzú motívum is.
