Anamorf látás
A Fiziológiai optika sorozat hetedik része az asztigmiás fénytörési hibák korrekciójának különlegességeiről szól.
A vetítés típusai Példa a tükör anamorfózisára Az anamorfózisnak két fő típusa van: perspektíva ferde és tükör catoptric. A bonyolultabb anamorfózisokat torzított lencsék, tükrök vagy más optikai átalakítások segítségével lehet megtervezni.
A szférikus szemüveglencsék nagyításáról és az akkomodációra gyakorolt hatásáról az előző részekben beszéltünk. A forgásszimmetrikus lencsékhez hasonlóan a tórikus lencsék is hatással vannak a képnagyságra és az akkomodációra.
CSÉKA György: Együtt zongorázni – Telek Balázs: Anamorph
Asztigmiás fénytörési hiba korrekciója szemüveglencsével A tórikus szemüveglencse feladata a teljes korrekció során az, hogy a keletkező képvonalakat a retinára terelje össze, úgy, hogy az eredmény szintén pontszerű legyen.
A cilinderérték és a tengely a képvonalak összehúzásáról gondoskodik, a szférikus érték pedig a retinára helyezi a létrejövő képpontot. A létrejövő anamorfot olyan afokális rendszer, melynek a két főmetszetében különböző a leképezés mértéke.
Az anamorfot közérthetőbben egy olyan távcsőrendszer, melynek a két fő meridiánban különböző a nagyítása.
Az előbbi okfejtésekből az anamorf látás, hogy a szemüveglencsével korrigált asztigmiás szem két főmetszetében különböző mértékben nagyított kép keletkezik, melyre az alábbi összefüggések érvényesek: Az anamorfotikus rendszereken keresztül leképeződött kép formája és nagysága eltér a tárgytól.
A kép nem hasonlít teljes mértékben a tárgyra.
A keletkezett képen a távolságok aránya megváltozik, a főmetszetekkel párhuzamos és merőleges tárgyvonalak látszólag megnyúlnak, illetve zsugorodnak. A korrekciós szemüveglencséknél a kép mindig a mínusz cilinder tengelyének irányába húzódik szét.
Azon tárgyrészek, melyek a főmetszetekkel ferdeszöget zárnak be, a keletkező képen ferde torzulást szenvednek el. Mivel a világ leginkább horizontális és vertikális alkotórészekből áll, ezért a tiszta szabály szerinti asztigmia astigmatismus rectus és a szabállyal ellentétes asztigmia astigmatismus inversus korrekciója sokkal elviselhetőbb, mint a ferde tengelyű változatok.
A torzítás miatt a négyzet téglalapnak látszik, míg a kör ellipszisnek. A távolra korrigált asztigmiás szem úgy is értelmezhető, mint egy helyes fénytörésű szem, mely elé egy anamorfotikus rendszer kapcsolódik.
Ennek következtében a szem mindkét főmetszetében különböző nagyítás anamorf látás létre, a retinán foltok a látásra kép már nem a tárgy hű mása. A kép formaváltozását a tárgyhoz képest anamorfotikus torzításnak hívják.
A téglalap rombusznak látszik, míg a kör ferde ellipszisnek. A szemüveggel korrigált asztigmiás szem főmetszetei között létrejövő nagyításkülönbséget anamorfotikus nyújtófaktornak γ hívják.
