Neurológia látásvesztés
Toxocara, tuberculosis valamint cytomegalovírus HIV-fertőzésben vagy más miatt immuncompromittált betegben. A leggyakoribb panasz a csökkent látásélesség és a lebegő jelenségek.
Neurológia A neurológia ideggyógyászat a központi és perifériás idegrendszer zavarainak felismerésével és betegségeinek kezelésével foglalkozik. Az ideggyógyász neurológus az agy és a gerincvelő központi idegrendszerés az onnan kiinduló egész testet átszövő idegek környéki idegrendszer működését vizsgálja.
A neurológiai betegségek széles körű panaszokat eredményeznek és gyakran nem önállóan, hanem más szervek, szervrendszerek betegségeinek szövődményeként jelennek meg. Migrén A migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják. A többnyire féloldali fejfájást sok esetben látászavarokból, vibráló, cikkcakkos fényekből álló migrénaura előzi meg.
- Neurológiai megbetegedések: Demencia A demencia magyarul szellemi leépülést, elbutulást jelent.
- Stroke - Neurológiai Központ
Mozgászavarok is jelentkezhetnek. Nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. A fájdalom tipikusan visszatérő, lüktető, féloldalas, és rohamszerűen jelentkezik.
Hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérheti. A betegség pontos oka neurológia látásvesztés ismert, az agyi erek görcsös összehúzódását majd kitágulását, valamint egyfajta hátulról előre, hullámként terjedő agyi működészavart sejtenek a panaszok mögött.
Mivel az ipari országokban az utóbbi negyven évben gyakorisága a kétszeresére-háromszorosára nőtt, ezért feltételezik, hogy a környezeti tényezők és az életmód is szerepet játszik kialakulásában. Az neurológia látásvesztés érzékeny egyéneknél bizonyos anyagok és helyzetek rohamot váltanak ki.
Ide tartoznak a hormonális változások, a stressz, az alvás, és az élelmiszerek.
Neurológiai betegségek
Ezek a tényezők egyénenként különbözők, és a fejfájások naplózásával mutathatók ki. A leggyakoribb rohamokozók a stressz, az életritmus felborulása, a kialvatlanság vagy a túl sok alvás és a környezet.
Néhány betegnél a roham a stressz elmúlása után jelentkezik, például hétvégén.
A leggyakoribb rohamkiváltó környezeti ingerek az időjárás és a szagok. A nőknél még a havi ciklussal járó hormonális változások is a neurológia látásvesztés rohamkiváltók közé tartoznak.
A migrénes nők felénél jelentkezik ez a probléma.
Stroke Szerző: dr. Babai László Létrehozva:
A leginkább veszélyeztetett időszak a késői sárgatestfázis vagy a fogamzásgátlók szedésének szünete. A migrénesek kétharmada összefüggést lát bizonyos élelmiszerek vagy élvezeti szerek fogyasztása és a rohamok fellépése között. A leggyakoribb ilyen cikk az alkohol. Emellett a glutamát- a tiramin- a hisztamin- és a szerotonintartalmú élelmiszerek és élvezeti szerek is gyakran keltenek rohamokat, például a vörösbor, a csokoládé és a sajt.
Féloldali bénulás - Hemiplégia
A kávét neurológia látásvesztés gyakran hibáztatják. Sok beteg azonban az aurafázisban különösen kíván egyes élelmiszereket vagy élvezeti szereket, és ezeket tévesen teszi felelőssé a rohamért. Így túlbecsülik az élelmiszerek és élvezeti szerek jelentőségét a rohamok kiváltásában.
Egyes gyógyszerek, különösen a nitrogénmonoxidot felszabadító értágítók is kelthetnek rohamokat. BPPV A jóindulatú helyzeti szédülés viszonylag gyakori, belsőfül eredetű szédüléses kórkép. Az orvosi dokumentációkban gyakran benignus paroxysmalis positionalis vertigo vagy rövidítve BPPV elnevezéssel szerepel.
A hemiplégia okai
A paroxysmalis szó a rohamokban való jelentkezésre utal. A kórkép lényege, hogy az egyensúlyérző szervnek a mozgások forgó nem lineáris komponensének érzékeléséért felelős félkörös ívjáratai közül valamelyikbe - leggyakrabban a hátsóba- apró részecskék kerülnek. A részecskék a fej helyzetének megváltozását követően, a mozgás megszűnése után, a gravitáció hatására az ívjárat legmélyebb pontja felé süllyednek.
Az ülepedés az ívjáratot ingerli, forgó mozgás érzetét keltve.
A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az agy, gyors beavatkozás nélkül bénulást de még halált is okozható vérellátási hiányának két főfajtáját különböztetünk meg: az agyat oxigénezett vérrel ellátó véredény eldugulása iszkémia, trombózis következtében, vagy pedig artériális embolizáció, vagyis érfalrepedés által okozta vérzés.
Az eltérő okokból nyert pontos orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis eredményére egy érkatasztrófa tünetei, vagyis mozgás- vagy érzés-képtelenség a test egyik oldalán, beszédzavar, értelemzavar, szédülés, látásvesztés stb.
A betegnek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami óránál tovább nem várhat. A normális reflex tehát nem lehet neurológia látásvesztés, mint a beteg nyugalmas helyzetbe tételével egyidejűleg mentők segítségét kérni és a beteget a legközelebbi kórházba szállítani.
Neurológia
A hirtelen beállott balesetet, amit a köznyelvben — agyszélhűdés, agyinfarktus, agyvérzés néven akut agyi érkatasztrófa vagy angol szóval stroke is ismernek késedelem nélkül kezelni kell és ezzel az érkatasztrófa túlélési statisztikáját megjavíthatjuk. Diabeteses neuropathia A cukorbetegség egyik késői szövődménye. Az idegrendszer változatos megjelenésű megbetegedése melynek kialakulásában jelentős szerepet játszik a kiserek károsodása.
Ez az idegek mielinhüvelyének károsodását és ez által az ingerületvezetés zavarait eredményezi.
Lehet fájdalmas: alsóvégtagi harisnya vagy zokniszerű lábzsibbadás, fájdalom hangyamászás-érzet; vagy gyengeséggel, izomsorvadással járó folyamat; vagy okozhat szívpanaszokat, erekciós problémákat, emésztési zavarokat. Az idegek diabétesz során kialakuló bántalma. Kialakulása függ a betegség tartamától és a vércukor beállításától.
Oka nem teljesen ismert, feltehetően az idegeket ellátó kiserek cukor általi károsodása okozza. Leggyakoribb formája az ún. A beteg fájdalomérzékelése csökken, ami miatt a sérüléseket nem, vagy csak későn veszi észre.
Ritkább az ún.
