Észlelés látással
Tartalom
Az észlelés problémája. Alapvető módszerek. A látás problémája. A látórendszer felépítése: szem, látópálya, talamusz, kérgi régiók.
Észlelés előadás (Általános pszichológia I.) - Krajcsi Attila
Dorzális és ventrális rendszer, parvo- és magnocelluláris sejtek. A észlelés látással információ feldolgozásának kérgi állomásai: alakzatfelismerés és akcióvezérlés. A colliculus superior szerepe. A talamusz szerepe, tisztázatlan kérdések.
Információ kódolás a V1-ben, vonásdetektorok, hiperoszlopok. A színlátás funkciója, színelméletek, színtévesztés és —vakság típusai. Mozgás és észlelés.
Percepció – a látás folyamatai
Szaglás, feromonok és ízlelés. A hallás. Követelmény A számonkérés a kötelező irodalom és az előadás anyaga alapján történik. Atkinson, R.
Atkinson, E. Smith, D.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Bem, S. Nolem-Hoeksema: Pszichológia. Osiris, Második, javított kiadás, Eysenck, M. Keane: Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Sekuler, R.
Észlelés látással Észlelés. Osiris, A teljes könyv.
Navigációs menü
Pinker: Hogyan működik az elme? Az előadások anyaga megtalálható a tematika alján, illetve a régebbiek az intézeti honlapon. Bruner, J. In Pléh, Cs.
Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik. A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk a tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk. Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat nem halljuk.
Bevezetés a pszichológiába Osiris, Marton L. Magda szerk.
A tanulás szerepe az emberi észlelésben. Fiser, J. Neurális kódolás térben és időben. Kognitív idegtudomány.
A megtévesztett szem. In: Pléh, Cs. Gross, C.
Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik. Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás. Ugyanakkor az érzékelési módokhoz kapcsolódik a helyzetérzékelés, mint a mozgás statikussága vagy dinamikussága. Az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak észlelése pl.
Agy, látás, emlékezet. Typotex Gulyás, B.
Tartalomjegyzék
Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományokban In Pléh, Cs. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományokban In: Pléh, Cs.
Kovács, Gy. A perceptuális kategorizáció alapjai.
Pszichológia,111. A látás: ablak a tudatra In Pléh, Cs.
A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk.
Osiris, Neisser, U. Gondolat,2. Rock és Palmer, Az alaklélektan öröksége.
