A látássérült személyek osztályozása
Tartalom
- Kapcsolat az agy és a látás között
- Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
- Homályos látás a depresszió miatt
- Myopia és hyperopia asztigmatizmus
- Látás rejtvények
- Mi a rövidlátás és a szürkehályog
Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.
Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.
Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik. A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt.
Kit tekintünk látássérültnek? A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe. A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg.
Ennek oka az eltérő szociális és gazdasági viszonyokban, az eltérő egészségi állapotban keresendő, és abban, hogy az államok különböző módon gondoskodnak polgáraik jólétéről. A jelenlegi fogyatékossági politika az elmúlt kétszáz év fejlődésének eredménye. Ez sokban tükrözi a különböző időszakok általános életfeltételeit, valamint szociális és gazdasági irányelveit.
Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg. Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.
A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.
5.2.2. Látássérülés
Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek.
Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van.
A látássérült gyermekek csoportjai
Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik. Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő.
A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség. A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.
Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző. Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is.
Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást.
A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke. A látássérült személyek osztályozása látássérülés kialakulásának a látássérült személyek osztályozása és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet.
Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás. A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell.
Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása.
Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg. A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik.
Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette a látássérült személyek osztályozása.
Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat. E rendszert nevezik Braille-írásnak.
Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz.
Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, myopia több mint 6 dioptria. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.
A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához.
Az örömteli tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is. Tankönyvek és más információhordozók A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ.
A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem. Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, ha a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak.
A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák. A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására. A látássérült személyek osztályozása informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás síkírásos kinyomtatására is lehetőséget adnak.
A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre.
Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban. Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket.
Vannak olyanok, amelyeket célzottan nekik fejlesztettek ki, de sok eszközt átalakítva, adaptálva tettek számukra használhatóvá.
Ilyen a látássérült személyek osztályozása a domború, tapintható térkép. A matematika tanításához az abakuszt, tapintható vonalakat rajzoló körzőt, törtdobozt, egyéb tapintható szemléltető- és mérőeszközöket, hang- illetve pontírású kijelzővel ellátott kalkulátorokat használnak. A kémiai kötéseket, molekulaszerkezeteket is lehet ábrázolni tapintható formában. A kreatív pedagógus maga is kitalálhat egyedi megoldásokat. A számítógép egyre nagyobb szerepet kap a vak tanulók oktatásában.
Kiegészítők Braille-sor, képernyő-olvasó sokoldalúan biztosítják az önálló ismeretszerzést. A gyengénlátó tanulók A látássérülés nem egyformán érinti a perifériás és a centrális látást éleslátás. Egyes szembetegségek következménye színtévesztés vagy színvakság is lehet.
Van, aki fénykerülő, hunyorog, könnye csordul erős fényben, míg mások fényigénye nagy. Ők külön helyi megvilágítást igényelnek.
Előfordul, hogy az udvari verőfényről sötét folyosóra érkező látássérült tanuló tájékozódása nehezítetté, bizonytalanná válik. Ez a tünet a fényerősség-változáshoz való alkalmazkodás hibájának a következménye.
A diagnózis pontos ismerete és figyelembevétele szükséges a látássérült tanuló optimális osztálybeli helyének kijelöléséhez, a különböző látásjavító eszközök ajánlásához, a speciális módszerek, valamint a fejlesztési feladatok megválasztásához is.
Az információszerzés akadályozottsága — segítő eljárások, fejlesztési feladatok Az iskolai feladatok nagyrészt vizualitásra épülnek. A gyengénlátó, aliglátó tanulók emiatt alapvetően hátrányban vannak.
Az ismeretszerzéshez, feladatmegoldáshoz több időre van szükségük. Az egyéni differenciáláshoz nagy odafigyelés szükséges a pedagógus részéről, de sokszor apró módszerbeli vagy eszközt érintő változtatás is elegendő ahhoz, hogy a látássérült tanulók érzékelési korlátaik ellenére eredményesen vegyenek részt a tanítási-tanulási folyamatban.
VÁRHELYI ESZTER: A VAKOK INFORMÁCIÓSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ADTA ELŐNYÖK
A tanárok nagy segítséget nyújthatnak kézbe adott táblai vázlattal vagy táblára íráskor a táblára írt szöveg kimondásával. A tanítási órákon eredményesen alkalmazhatóak auditív információhordozók. Az olvasást kiváltó tanulási lehetőség a magnós tanulás. A pedagógus segíthet a hallás útján történő ismeretelsajátítás hatékony egyéni sajátosságainak, módszereinek felismerésében.
A középiskolai tankönyvek hanganyagát a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a látássérült tanulók számára ingyenesen biztosítja. A gyengénlátók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók a szokványos méretű iskolai információs anyagot tankönyvi kép, szöveg, szemléltető anyagok nem tudják használni.
Számukra nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani, és szükség esetén lehetővé tenni a közelebbről való szemlélődést. Nemcsak a betűméretet, hanem a vonalvastagságot, a sorköz méretét is az egyéni igényeknek megfelelően kell megválasztani. Biztosítani kell a kontrasztosságot fekete-ferhér, kék-sárga stb. Kerülendő a fényes lapfelület, a színes mezőben történő szövegmegjelenítés.
