Különböző nézőpontok kombinálása, Történeti és politikai pszichológia

Sokszor önmagában is tökéletesen elegendő kutatási módszer, más esetekben viszont a kvantitatív kutatással kombinálva érhető el a legjobb eredményt. Gondoljunk csak arra, hogy működőképessé kell tenni, mondjuk, egy szolgáltatásunkat vagy egy reklámfilmünket, amivel hiába próbálkozunk már egy ideje, hatástalan maradt.

Ilyenkor hiába kerül egy X a tetszést firtató kérdőív NEM rubrikájába, és ugyanez a figyelemfelkeltést vizsgáló kérdés mellé, ettől még fogalmunk sem lesz arról, mihez kezdjünk kevésbé jól sikeredett elképzelésünkkel. A kvalitatív kutatás legfontosabb célja, hogy megértse a gondolkodást.

Но правил он гражданами мрачными и несчастными. Сперва все люди следили за каждым отрывком совместно, но через три или четыре просмотра Ричард решил, что подобная трата времени крайне неэффективна. - Оптимизатор ты наш, - объявил Макс, не думая возражать.

Abban segít, hogy feltérképezzük a megkérdezettek véleményét, indítékait, viselkedését, érzelmi és racionális viszonyulásait az adott termékkel, szolgáltatással, témával kapcsolatban.

Mindig kis mintával dolgozik, és nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban sikerüljön meghatározni a célcsoportot.

Ugyanis csak ebben az esetben tudunk releváns információkhoz jutni. Viszont ha jól sikerült megoldanunk ezt a feladatot, akkor nagyon értékes információkhoz jutunk arról, mit is tegyünk azzal a bizonyos reklámfilmmel kapcsolatban. Megtudjuk, miért tetszik, miért nem, mi a jó benne, mi a rossz, mennyire figyelemfelkeltő, vagy miért nem az, akár ötleteket is kaphatunk ahhoz, hogy miként lehetne jobbá, érdekesebbé, egyedibbé, a célközönség számára vonzóbbá tenni. A kvalitatív kutatás tehát azzal foglalkozik, hogy a lehető legmélyebben feltárja különböző nézőpontok kombinálása emberek gondolkodását, nézeteit, érzelmeit.

Bepillantást nyerhetünk a tettek mozgatórugóiba, a döntéshozatali folyamatba, megismerhetjük a választásokat befolyásoló tényezőket.

Ez a kutatástípus — egy konkrét probléma feltárása, megoldása mellett — ugyanakkor arra is tökéletes, hogy kiinduló információkat szolgáltasson például egy piacfeltáró alapkutatás számára. Képes meghatározni azokat a területeket, kérdéseket, témákat, amelyeket majd a kvantitatív kutatás tárgyává érdemes tenni, illetve azzal a módszerrel kell ellenőrizni. A két módszer kombinálásával tehát különböző nézőpontból tudjuk megvizsgálni ugyanazt a problémát, ráadásul nem pusztán statisztikailag megbízható eredményeink lesznek, de a téma mélyebb megértésének birtokába is jutunk.

A kvalitatív kutatás két alapvető módszere a fókuszcsoportok és a mélyinterjúk. A fókuszcsoportoknak is több fajtája van, akár a csoportrésztvevők számát, akár a csoport időtartamát tekintve.

A téma függvényében szervezhető 4 fős, ún. Van, hogy másfél óra is elegendő a téma alapos körüljárására, és van, hogy akár 4 vagy több órás, extended csoportra van szükség.

Az agilitás csapatsport – avagy az agilis “személyiség” mítosza

Legyen akármilyen is a csoport típusa, abban mindegyik megegyezik, hogy ezek kötetlen légkörű beszélgetések, amelyek során a résztvevők alkalmat kapnak nehezen megfogalmazható véleményeik és érzéseik korlátok nélküli kifejtésére.

A technika az emocionálisan színezett, töredékes vélemények felszínre kerülését szolgálja, betekintést nyújtva a válaszadók témával kapcsolatos preferenciáiba, averzióiba és attitűdjeibe. A csoportos helyzet facilitáló hatása ezen túl elősegíti a vita lehetőségét és a bizonytalanabb asszociációk megfogalmazását.

Az agilis személyiség Nemrég egy konferencián jártam, ahol az egyik előadó arról mesélt, hogy szerintük milyen személyiség jellemzőkkel rendelkezik az agilis ember. Egy általam nagyra tartott pszichológus kollégám volt, aki még az egyetemen tanított személyiség lélektant, így adok a szavára, ezért nagyon kíváncsi voltam rá mit mond.

A beszélgetést a moderátor vezeti, aki a kutatás témájára vonatkozó kérdéssor guide segítségével, ahhoz szorosabban vagy lazábban igazodva irányítja a beszélgetést. A diszkusszió során azonban nemcsak az elhangzottak szolgálnak információul, hanem a résztvevők különböző nézőpontok kombinálása, viselkedése, viszonyuk egymáshoz, illetve a témához is beszédes lehet.

A moderátornak fontos szerepe van abban, hogy a beszélgetés során laza, kötetlen légkör jöjjön létre, amelyben a válaszadók feloldódhatnak, és őszintén kinyilváníthatják a véleményüket. A fókuszcsoport további előnye, hogy a résztvevők egymást inspirálják, bátorítják, a különböző vélemények gondolatébresztőként is szolgálhatnak, az ellentétes álláspontok ütköztethetők, ami újabb értékes adalékkal szolgál a vizsgált témához.

Nem utolsósorban arra is lehetőség nyílik, hogy a megfigyeljük a csoportrésztvevők közötti különbségeket, akár meg is határozzunk, például fogyasztói típusokat. Vannak azonban olyan esetek, amikor a fókuszcsoport nem működhet sikeresen. Gondoljunk például a bizalmas, intim jellegű témákra, vagy olyanokra, amelyekkel szemben túl erősek a társadalmi normák, elvárások. De maga a célcsoport is lehet érzékeny: vezetők, magas pénzügyi, társadalmi státuszú célcsoport, amelynek tagjai státuszuk, elfoglaltságaik, életmódjuk stb.

Ráadásul ez a célcsoport nem szívesen tárulkozik ki mások előtt, ezért ilyenkor a mélyinterjús módszert különböző nézőpontok kombinálása segítségül, ami optimális keretet biztosít őszinte véleményük mélyebb megismeréséhez. A mélyinterjús helyzet olyan szituáció, amelyben a külvilágnak szánt vélemények mögé láthatunk. A csoportos helyzetben fellépő konform viselkedésre való törekvés az egyéni interjús helyzetben így kiküszöbölhető.

Az ilyen helyzet — természeténél fogva — sokkal intimebb, közvetlenebb légkör megteremtésére ad lehetőséget, aminek köszönhetően nagyon alapos, mélyreható, őszinte, részletes egyéni válaszokat tudunk kapni a beszélgetés átlagosan egy órája alatt. Ilyenkor a kérdezőnek kicsit pszichológussá vagy coachcsá kell válni, hiszen a legfontosabb annak a nyitott, érdeklődő és elfogadó légkörnek a megteremtése, amiben a válaszadó komfortosan és biztonságban érzi magát, és őszintén tudja elmondani a véleményét, gondolatait, érzéseit.

• Amikor a „miért” kerül előtérbe… – a kvalitatív piackutatásról
• Большая часть которых вызвана людьми, - добавил Орел.
• Az agilitás csapatsport – avagy az agilis “személyiség” mítosza | COVA - hu
• Gyermekek látásvédelme
• Невзирая на восторги, которые вызывала у Ричарда очередная вылазка, Николь, следуя за проводниками, оставалась на тропе.
• Долгая история, и, если у нас будет время, я расскажу тебе ее завтра.

A kvalitatív kutatás a mélyreható beszélgetésen túl különböző módszereket is segítségül hív, hogy megkönnyítse a résztvevők számára a véleményük megfogalmazását, a moderátor számára pedig a válaszadók alaposabb megértését. Az ún.

A megfogalmazott vélemény pedig nem más, mint a válaszadóra jellemző gondolatok, érzelmek megnyilvánulása. Többféle projektív technika áll a kutató rendelkezésére, nézzünk néhányat ezek közül! Az asszociációs módszerrel az adott témához társuló, spontán reakciók figyelhetők meg, információt kapunk arra vonatkozólag, milyen pozitív vagy negatív érzelmek fűződnek a témához, márkához stb.

Elvenar Trailer

Például: Mi jut eszébe arról, hogy teljesítmény? Hasonló célt szolgál az ún. Például: Azok az emberek, akik számára a teljesítmény a legfontosabb, … Idesorolható a mapping márkacsoportosítás is, amikor a megkérdezettek a piacon lévő márkákat csoportosítják különböző szempont alapján.

A módszer arra szolgál, hogy feltérképezzük a fogyasztó fejében meglévő termékstruktúrát.

A perszonifikáció során adott márkát személyként kell elképzelni és különböző tulajdonságokkal felruházni. Ezzel a fogyasztók a márkával kapcsolatos képüket tudják jól érzékelhetően megfogalmazni.

Az attribúció, a kockázattal számoló döntés, az információk kiugró jellege, az információfeldolgozás folyamata, az érzelmek kapcsolata az információkezeléssel — mind megannyi kulcsfogalom a kognitív irányzat gondolati építkezésében és irodalmában, amelyek alkalmazhatóak a politikai információk területén is, különös tekintettel a politikai jelöltek észlelésére és értékelésére. Bevezetés A társadalomtudományok útjai ritkán találkoznak. Az egyes tudományágak gyakran csak az alapvető elméleti keretek vagy a módszertan szintjén hatnak egymásra. Úgy tűnhet, hogy a politikai pszichológia újabb példa a visszafogott párbeszédre, afféle köztes terület a pszichológia mint alaptudomány és a politológia mint alkalmazott tudomány között.

A megszemélyesített márkákat pedig akár egy közös térben is elhelyezhetjük például találkoznak egy estélyenígy a közöttük lévő kapcsolatokat is fel tudjuk térképezni. A montázsok, kollázsok, amelyek megalkotása során a válaszadók különböző képeket rendelnek a témához, márkához, az azokhoz fűződő értékeket, érzéseket, hangulatokat mutatják, vagyis sokat elárulnak az alanyok témához, márkához fűződő viszonyulásáról.

DIGITRANS - Egységek

Összefoglalásul elmondható, hogy a kvalitatív kutatás bepillantást enged abba, hogy miként gondolkozik és érez a fogyasztó, az interjúalany. Nem számszerű eredményeket produkál tehát, hanem a gondolkodásmódot, a várható reakciókat, tetteket különböző nézőpontok kombinálása alaposabban megérteni.

Kovács Henriette A szerző ben jó látást foglalni, Budapesten. Különböző nézőpontok kombinálása a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte, ahol ben kommunikációelméletből doktorált.

Történeti és politikai pszichológia | Digitális Tankönyvtár

Pályája a médiaértékesítéssel indult, később az ügyfélkapcsolatok területén dolgozott. Részben a médiához kötődő munka, részben saját korábbi érdeklődése nyomán ben alkalmazott nyelvészetből szerzett diplomát a Pannon Egyetemen. Fő területei az FMCG- pénzügyi és médiakutatások. Kovács Henriette.