Sivatag – Wikipédia

Ami miatt a látomás esett. Magyar Narancs - Lokál - Duna-parti látomás

Tartalom

    A sivatagok felszínét főként az aprózódás és a mállásvalamint a szél és az időszakos vízfolyások alakítják.

    ami miatt a látomás esett

    A hőmérséklet szélsőséges ingadozása aprózza a kőzeteket. A szél sok homokot és port ragad fel, és a keményebb szemcsék dörzsölik, csiszolják a kőzetek felszínét. A finom anyag elszállítása után deflációs medencék maradnak vissza kavicsos -kőtömbös maradéktakaróval.

    ami miatt a látomás esett

    Marokkói sivatagrészlet A ritkán és rövid ideig, de intenzíven hulló eső hirtelen árvizet okoz. A víz lepelszerűen vagy záporpatakokba gyűlve folyik le az időszakos völgyekben. A rohanó ár sok iszapothomokot és kőzettörmeléket sodor magával a medencékbe, de csak rövid távon, mert a víz hamar beszivárog vagy elpárolog.

    ami miatt a látomás esett

    A medencék befelé irányuló vízhálózata elősegíti a pedimentek hegylábfelszínek képződését. Utóbbiak hegység felőli sávjában általában a szálban álló kőzet elegyengetett felszínét, a medence felőlin pedig egymásba olvadó, hullámos hordalékkúpok sorozatát találjuk.

    ami miatt a látomás esett

    A váztalajok tulajdonságait az alapkőzet fajtája határozza meg. A sivatag távolról sem mindig síkság: gyakorta hegyes-völgyes. A gyenge bioproduktivitás miatt a sivatagok gyéren lakottak. Az emberek többnyire csak az oázisoknál telepszenek meg.

    ami miatt a látomás esett

    A sivatagoknak két fő típusa van: a zonális sivatag, amely a térítők közelében alakult ki, és a kontinentális sivatag, amely a szárazföld belsejében, hegyláncok árnyékában alakult ki főn hatására. Csapadékban szegény vidékek a Földön Sivatag.

    ami miatt a látomás esett