Látás fonetikus elemzése

A kriminalisztikai fonetika az igazságszolgáltatásban bűnjelként kezelt hangfelvételeken lévő emberi beszéd akusztikai-fonetikai elemzésével foglalkozik.

Megosztás: 1. A kriminalisztikai fonetika kialakulása. A beszélők hangjával már az ókori görög filozófusok is foglalkoztak. Például Heraclitus mondta, hogy a szem és a fül rossz tanú addig, amíg nem ismerjük az emberek lelkét.

Az igazságszolgáltatásban az első beszélőazonosítások fültanúk vallomásai alapján készültek. Az egyik első feljegyzett eset ban történt Angliában a William Hulet ügyben.

Írás- és nyelvész szakértő

Hulet-et azzal vádolták, hogy ő végezte ki I. Károly királyt.

Hallási elemzés A hallási feldolgozás szintjét a beszéddel kapcsolatos akusztikai információ elemzése jelenti. Érdemes ezen a szinten különválasztani az akusztikai információ periferiális és centrális feldolgozását, vagyis a belső fül csigájában történő transzdukciós folyamatokat és a hallókéregben zajló magasabb szintű folyamatokat lásd az Általános pszichológia 1.

Egy fültanú vallomása látás fonetikus elemzése az esküdtszék elítélte. Később kiderült, hogy az azonosítás hibás volt, mert a valódi elkövető beismerte tettét. Igazi áttörést jelentett a beszédelemzésben az as években — derítse ki magának a látás mínuszát Bell Telephone Laboratories-ban, New Jersey-ben — kifejlesztett analóg spektrográf, amely papírlapra rajzolta a beszéd hangszínképét spektrogram.

Ezzel új lehetőségek nyíltak a beszélőazonosításban is. Ennek a gépnek a spektrogramjai segítségével dolgozta ki a hanglenyomat azonosítást Voiceprint Identification Lawrence G.

Kersta az as években. A hanglenyomat azonosítás elméleti alapja az, hogy a beszédről készült spektrogram éppen olyan egyedi jellemzője az embernek, mint az ujjlenyomata. Ezt azonban más vizsgálatok nem támasztották alá, sőt ennek az ellenkezője vált tudományosan elfogadottá, miszerint az emberi beszéd — amellett, hogy egyénre jellemző — nem annyira egyedi, mint az ujjlenyomat.

Az es évektől általánosan elfogadott tudományos álláspont az, hogy a hanglenyomat összehasonlítás módszere önmagában nem alkalmas igazságügyi beszélőazonosításra. Beszélőazonosítás A fonetikai alapú beszélőazonosítás során a szakértők látás fonetikus elemzése ismeretlen ember beszédét hasonlítják össze egy ismert ember beszédével, amelynek következtében megállapítják, hogy a két felvételen beszélő személy azonos, vagy különböző.

5.3. Észlelés

Az igazságügyi szakértők komplex megközelítéssel vizsgálják a beszélőket. Módszereik között szerepelnek a percepciós vizsgálatok, és a számítógépes hangelemző programok használata, sőt egyre elterjedtebbek az automatikus beszélőazonosító szoftverek is.

Hallás alapján és számítógépes módszerekkel is elemzik a beszédnek mind a szegmentális hangokmind a szupraszegmentális prozódia jellemzőit.

• Letölthető könyvek: Olaszy Gábor DSc disszertáció | SmartLab, BME TMIT
• Ezt a megközelítést, amely csak szubjektív lehetett, utólag túlhaladta a kísérletinek is nevezett eszközfonetika.

Ezen alapelvek mentén különböző lehetőségek vannak a beszélők összehasonlítására. A cél az, hogy a szakértő a lehető leghatékonyabban alátámassza a véleményét.

Olvasnivalók

A fonetikai alapú beszélőazonosítás egyik lehetséges menete a következő: A szakértő kap egy hanganyagot kérdéses felvételamelyen egy ismeretlen személy beszél és az a feladata, hogy beazonosítsa őt.

Ehhez hangmintát vesz fel egy, vagy több gyanúsítottól. Ezzel olyan összehasonlító minta áll a szakértő rendelkezésére, amelynek a segítségével össze tudja vetni a spontán beszédben előforduló egyéni jellegzetességeket is és az azonos szövegkörnyezetben lévő kifejezéseknek, illetve azonos hangkörnyezetben lévő hangoknak az akusztikai paramétereit is. A spontán beszéd összehasonlítása során a szakértő vizsgálhatja a beszélő nyelvhasználati szokásait, például kedvelt kifejezések használatát, szünetek, megakadások előfordulását, a hangképzési sajátosságokat, beszédhibákat, alaphangmagasságot, a prozódiai jellegzetességeket, sőt még az olyan nem verbális elemeket is, mint például a torokköszörülés, köhögés, vagy esetleg egy nagy sóhaj.

Fonetika – Wikipédia

Az azonos szövegtartalmakon az alábbi paraméterek elemezhetők: 1. A beszélőazonosítást különböző tényezők nehezítik, például: 1. Az alábbi két ábrán szemléltetem azt, hogy az egyéni kiejtés mennyire változatos lehet ugyanannál a beszélőnél, illetve azt, hogy különböző beszélők között is lehetnek nagyfokú hasonlóságok.

Mind a két ábráról az olvasható le, hogy hasonló lefutásúak, de a maximum és látás fonetikus elemzése helyek nem teljesen egyeznek. A szakértői gyakorlatban elterjedt értékelési mód a valószínűségi skálák alkalmazása, amelyeknek a megállapításai például a következők lehetnek: A kérdéses személy és a gyanúsított 1.

A beszélőazonosításban is igény mutatkozott a statisztikai elemzésekre. Alkalmazható például az egytényezős ANOVA, az univariate, a multivariate, illetve egyéb eljárások is. A statisztikai grafikonok, görbék nagy szerepet játszanak az eredmények bemutatásában is, mert ezekkel a következtetések helyessége a bíróság előtt is jobban bizonyítható. A szemléltetés egyik módja az alábbi ábra lehet.

Két beszélő egyes hangjainak átlagos alaphangmagasság értékei és azok szórása Box-plot ábrán szemléltetve A statisztikai módszerek alkalmazása hozta magával a valószínűségi arány Likelihood Ratio, LR kiszámítását.

Ennek lényege, hogy a szakértő megállapítja azt, hogy mekkora az esélye annak, hogy a két beszélő azonos Hipotézis 1, H1illetve azt, hogy különböző Hipotézis 2, H2. Általában ez az elv az alapja az automatikus beszélőazonosító látás fonetikus elemzése megnyugtatja a látást módszereinek is.

Az egyik ilyen megoldást nyújtja a BATVOX nevű szoftver, amely a hangbiometria Voice Biometric módszerével elemzi a hanganyagokat, majd statisztikai kiértékelés alapján megadja az LR-t.

Óriási előnye ennek a metódusnak, hogy független a nyelvtől és a hangátviteli csatornától telefon, mikrofon, diktafon. Egyéb fonetikai alapú vizsgálatok a kriminalisztikában. A beszédhullámok olyan információkat is tartalmaznak, amelyek alapján következtetni lehet a beszélő egyes fizikai, pszichikai jellemzőire, vagy esetleg szokásaira életkor, stresszes állapot, félelem, dohányzás.

Az alaphang magasságára az életkor előre haladtával a nőknél jellemző a mélyülés, férfiaknál az emelkedés. Idősebb korban a magánhangzók időtartama megnyúlik. Az alaphang mikrorezgéseiből következtetni lehet a beszélő stresszes állapotára. A hosszú időn keresztül tartó dohányzás károsítja a hangszalagokat is, ezzel akadályozza azok helyes működését, amelynek akusztikai következményei kimutathatók a hangszínképen is.

A látás helyreállítása a szemizmok karbantartásával

Speciális eset az, amikor magyarul beszélő külföldinek az anyanyelvét kell megállapítani az akcentusa alapján. Az apró jelekből azonban nem egyszerű pontos következtetéseket levonni a beszélő egyes jellemzőire vonatkozóan. Egy beszélő profiljának elkészítéséhez hozzásegíthetnek ezek a fonetikai eredmények — látás fonetikus elemzése kriminalisztikai nyelvész-szakértői módszerekkel készített csoportbehatároláshoz — de a fonetikai alapú profilkészítés tudományos igényű módszertana még nincs kidolgozva.

A számítástechnika, a hangbiometria és a statisztikai módszerek fejlődésével mára lehetségessé vált az automatikus beszédelemzés, amelyek alkalmazásához nem kell fonetikus, mégis megbízható eredményeket lehet elérni különböző fontos területeken.

1. ELTE Fonetikai Tanszék,Budapest Előszó A fonetika rohamosan fejlődő tudományterület, amely eredményeinek alkalmazása egyre szélesebb körű a mindennapokban is.
3. A beszédmegértés hierarchikus modellje Gósy
4. Hogyan tudja helyreállítani a látását
6. Из ванной вышел Бенджи, завернутый в полотенце.
7. 3 látás helyreállítható

A kriminalisztikában a korábban már említett automatikus beszélőazonosító programok mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak az automatikus hazugságvizsgáló megoldásoknak is.

Összefoglalás A kriminalisztikában fontos szerepe van a fonetikai alapú vizsgálatoknak. A beszélőazonosítás tudományos módszertanának kidolgozása már néhány évtizedes múltra tekint vissza, ezért az eredmények megbízhatóak. A fonetikai alapú profilkészítés területén Magyarországon irányelvek vannak, de még több empirikus kutatásra van szükség megfelelő megalapozottságú szakvélemények készítéséhez.

Felhasznált szakirodalom Eriksson, Anders In Interspeech. Gósy Mária — Nikléczy Péter A beszélő felismerése a beszéde alapján: elméleti háttér és módszertani megközelítések. In: Gósy Mária szerk. Gósy Mária Fonetika, a beszéd tudománya.

Osiris Kiadó: Budapest. Hollien, Harry Forensic Voice Identification. Academic Press. Nikléczy Péter A műszeres személyazonosítás lehetőségei rövid időtartamú beszédminták alapján. Beszédkutatás Megosztás: 1 Bakos József Hová lett a hozzászólásom? Most meg látom, hogy hozzászólásomat szó nélkül törölték.

Olvasnivalók – Fonetika Internet

Ez nem korrekt eljárás, és ez nem is az első eset! Meggyőződésem, hogy ezt csak akkor tehették volna jogszerűen, ha valami tisztességtelen dolgot írok. Arra gondolni sem merek, hogy az megtörtént… Üdvözlettel:.