Látásromlás és súlyos halmozott károsodások

Tartalomjegyzék

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre Jogorvoslati lehetőség részletei: A másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervhez lehet fellebbezni. Kinek kell címezni a felllebezést az elbíráslásra jogosult szerv : Budapest Főváros Kormányhivatal Hová kell benyújtani a fellebbezést az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta : megyei kormányhivatal illetékes járási hivatal A benyújtási határidő: 15 nap A fellebbezési illeték mértéke: illetékmentes Amit még érdemes tudni GYIK Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Az a Mikortól jár a támogatás? Ha a támogatásra vonatkozó igényt megállapító döntés véglegessé vált, az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának  első napjától illeti meg a kérelmezőt.

Email Fogyatékossági vagy más néven rokkantsági támogatást Magyarországon élő, Illetve ide sorolható az a személy is, aki letelepedett, hontalan vagy bevándorolt. A támogatást a kormányhivatalban vagy a kormányablaknál lehet igényelni.

Mennyi a fogyatékossági támogatás mértéke? A fogyatékossági támogatás havi összege A támogatás mértéke A súlyosan fogyatékos személy, látásromlás és súlyos halmozott károsodások esetekben nem jogosult fogyatékossági támogatásra? Mi a fogyatékossági támogatás igénylésének a menete?

Fogyatékossági támogatás – kinek jár, összege, igénylése

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban, abban a látásromlás és súlyos halmozott károsodások nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál.

A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. A fogyatékossági támogatás iránti eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal - a Magyar Államkincstár Központ szakmai támogatásával - országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

Gyengénlátás

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolni kell. A kérelmet és az orvosi beutalót eredetiben, az orvosi dokumentációkat és a személyazonosító igazolványt másolatban szükséges benyújtani, elküldeni.

Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján a súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja.

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető.

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, a járási hivatal az eljárást megszünteti. A járási hivatal a szakvélemény figyelembevételével határozatban dönt a kérelmező jogosultságáról.

A döntéssel együtt kerül látásromlás és súlyos halmozott károsodások ügyfél részére megküldésre a szakvélemény hogyan lehetne javítani a látást száz. Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a  szakkérdés vizsgálatára, a járási hivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el. Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyes vizsgálata a kérésére csak a törvényes képviselője jelenlétében folytatható le.

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén a a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és b a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni.

A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt - a szakkérdés vizsgálata nélkül - további 5 éves időtartamra ki kell adni.

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnereiUtolsó frissítés: A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó. A vakok személyi járadékában részesül, b magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy c utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást? Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást? Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet vissza kell utasítani.

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot? A súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges.

A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során látásromlás és súlyos halmozott károsodások szakértői szerv megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be? Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt látásromlás és súlyos halmozott károsodások ellátás mértékének módosításáról. Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló - rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került, - javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn? Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik. A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a hivatal felé? A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a fogyatékossági támogatási szervet.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást? Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki - arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték. Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését? Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

Fontosabb fogalmak fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással — illetve ezek bármilyen halmozódásával — él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátoljaaz súlyosan fogyatékos személy: a Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?

1. Pszichoszociális elhanyagolás, szülő pszichiátriai problémái Forrás: Morris-Morris nyomán.
2. Cukorbetegség és terhesség Cukorbetegek esetében különösen fontos a gyermekvállalás körültekintő megtervezése, az, hogy a fogantatás az egészségesekével pontosan megegyező anyagcsere állapotban, azaz normál vércukorszinten következzen be.
3. A gyengénlátás fő okai az időskori makuladegenerációkatarakta és glaukóma.
4. Мне так жаль, что я разочаровала .

Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek? Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy a halláskárosodása Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló veleszületett myopia súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek? Akinek értelmi akadályozottsága — genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt — középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki a önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne IQ pontja között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van.

BNO szerinti besorolása: F BNO szerinti besorolása: F F Ki tekinthető autistának? Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható pervazív zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos BNO szerinti besorolása: F Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Akinek — a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt — helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képesvagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Navigációs menü

Ki  tekinthető kromoszóma-rendellenességgel élőnek? Az a személy, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek? Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos vagy kromoszóma-rendellenességgel él, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Vonatkozó jogszabályok a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.

Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.