A látássérüléssel járó kommunikáció zavara
Tartalom
Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.
Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben
Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.
Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.
A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek?
A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe. A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg.
- Látás mínusz egy hogyan lehetne javítani
Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan.
A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos. A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai. Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak.
Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.
A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik. Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő.
A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.
Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben 1. Látássérült tanulók és a szakiskolai képzés gondjai A Látásvizsgáló Bizottság szakértői véleménye szerint gyengénlátó, aliglátó és vak tanulók sajátos nevelési igényű SNI látássérült tanulók. Szakmaképzésükben jelentős szerepet vállal Budapesten a Vakok Speciális Szakiskolája, ahol több tagozaton, gyógypedagógusok segítségével és a feladatra felkészült oktatási intézményi keretek között szerezhetnek szakmát a látássérült fiatalok. Jelenleg virágkötő, fazekas, kosárfonó, számítógép-kezelő, szőnyegszövő képzés zajlik, amely végén az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő államilag elismert szakmai bizonyítványt szereznek, vagy tanfolyami vizsgát tesznek. Pécsett a Világ Világossága Alapítvány intézményében történik szakiskolai képzés, a szakma elsajátítása után munkalehetőség biztosításával.
A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.
Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző. Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl.
5.2.5. Beszéd fogyatékosság
Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is. Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó a látássérüléssel járó kommunikáció zavara és az aliglátó tanulók egy része. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke.
A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet.
Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás. A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell.
Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg. A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak.
A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább. Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását.
A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat. E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz. Bizonyos tantárgyak anyagát át kell 100 látásműtét számukra.
Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs a látássérüléssel járó kommunikáció zavara fejlesztésben is.
A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom.
Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához.
Az örömteli tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is. Tankönyvek és más információhordozók A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ.
A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem.
Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, ha a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak. A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák.
A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására. Az informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás síkírásos kinyomtatására is lehetőséget adnak.
Beszéd fogyatékosság
A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre.
Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban.
Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket. Vannak olyanok, amelyeket célzottan nekik fejlesztettek ki, de sok eszközt átalakítva, adaptálva tettek számukra használhatóvá. Ilyen például a domború, tapintható térkép. A matematika tanításához az abakuszt, tapintható vonalakat rajzoló a látássérüléssel járó kommunikáció zavara, törtdobozt, egyéb tapintható szemléltető- és mérőeszközöket, hang- illetve pontírású kijelzővel ellátott kalkulátorokat használnak.
A kémiai kötéseket, molekulaszerkezeteket is lehet ábrázolni tapintható formában. A kreatív pedagógus maga is kitalálhat egyedi megoldásokat.
A számítógép egyre nagyobb szerepet kap a vak tanulók oktatásában. Kiegészítők Braille-sor, képernyő-olvasó sokoldalúan biztosítják az önálló ismeretszerzést.
A beszéd és nyelvi fejlődés zavara —megkésett beszédfejlődés, diszfázia, beszédészlelési és beszédértési zavar Az artikuláció zavara — Pöszeség diszláliaorrhangzós beszéd — dizartria A beszédfolyamatosság zavarai — dadogás, hadarás Az olvasás és írásteljesítmény zavarai- diszlexia, diszgráfia A kialakult beszéd zavarai — mutizmus, afázia vagy ezek halmozott előfordulása Kérjük, a következő weboldalon olvassa el a fent felsorolt beszédhibák főbb jellemzőit és okait. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ez jelenthet dadogást. Szakemberhez kell fordulni annak megakadályozására, hogy a beszédzavar állandósuljon és nehezítse az életet. Segítség nélkül a beszédzavar egyre súlyosabbá és maradandóvá válik, a megoldás pedig egyre nehezebbé. A nem kezelt beszédhibák megzavarják az olvasás és írás, a számolás tanulását is, ám ezen túl nehezítik a barátságok, társas kapcsolatok kialakulását.
A gyengénlátó tanulók A látássérülés nem egyformán érinti a perifériás és a centrális látást éleslátás. Egyes szembetegségek következménye színtévesztés vagy színvakság is lehet. Van, aki fénykerülő, hunyorog, könnye csordul erős fényben, míg mások fényigénye nagy.
