A látás a legnagyobb
Tartalom
Az emlősök szemével ellentétben a madarak szeme nem gömb alakú, ami lehetővé teszi, hogy a látótér nagyobb részét lássák élesen. A szemet egy kör alakú csontlemez, az úgynevezett szklerotikus gyűrű veszi körül, és tartja mereven. A hüllők szeméhez képest fejlődés, hogy szemlencse előrébb található, így a retinán megjelenő kép nagyobb lett.
Ez a tulajdonság az emlősöknél is megvan. Egy galamb balra és egy bagoly jobbra látómezejének összehasonlítása A legtöbb madár nem képes mozgatni a szemét, bár vannak kivételek, mint a nagy kárókatona.
A szem belseje
Azok a madarak, amelyek szeme a fej két oldalán helyezkedik el, nagyobb látómezővel rendelkeznek, hogy könnyebben észrevegyék a ragadozókat. A a látás a legnagyobb madarak szeme ezzel ellentétben többnyire a fej elülső részén található, így jobb térlátással rendelkeznek, tehát pontosabban meg tudják becsülni zsákmányuk távolságát.
Valószínűleg az amerikai szalonka rendelkezik a legnagyobb látótérrel, mely vízszintesen °, függőlegesen pedig ° is lehet. A madarak nem a szemhéjukat használják pislogásra. Ehelyett a szemet egy úgynevezett pislogóhártya tartja nedvesen, amely gyakorlatilag egy vízszintesen mozgó harmadik szemhéjnak felel meg.
Számos vízimadárnál a pislogóhártya fedi a szemet, amikor víz alatt tartózkodnak, és kontaktlencseként is működik. Alvás közben általában az alsó szemhéj fedi a szem nagy részét, ez alól kivételt képeznek az uhukahol a felső szemhéj a mozgékony.
A házityúk harmadik szemhéja A szem tisztításában vesz részt a könnymirigyvalamint a Harder-féle mirigy olajos váladéka is, amely bevonja és megvédi a szaruhártyát a kiszáradástól. A madarak közül a struccnak van a legnagyobb szeme, tengelyhossza 50 mm, kétszer nagyobb az emberénél. A madarak szemének tömege szorosan összefügg a testtömeggel.
Navigációs menü
Egy tanulmány szerint, amelynek során öt különböző csoportot vizsgáltak meg papagájok, galambok, sirályok, sólymok és baglyoka szem- és a testtömeg első közelítésben nagyjából egyenes arányosságot mutat. Ezt természetesen az egyes fajok eltérő életmódja módosíthatja, például az éjszakai madaraknak és a ragadozóknak viszonylag nagy szeme van.
Viselkedéstanulmányok megmutatták, hogy számos madárfaj a távoli tárgyakra a látóterük oldalsó részén fókuszál, ugyanis itt a legjobb a kép felbontása. A látótér ezen részén nem alakul ki térlátás, mivel a megfigyelt tárgy csak az egyik szem látóterébe esik bele.
Az érzékelés tudománya - A látás
Minthogy a legjobb képet az oldalt lévő tárgyakról képesek alkotni, a madarak többsége igyekszik úgy helyezkedni, hogy a vizsgált tárgy valamelyik oldalukon helyezkedjen látásprobléma szemek. A galambok esetében például a kép felbontása a látás a legnagyobb olyan jó oldalirányba, mint előre embernél ez pont fordítva van.
A vörösbegy szeme a testméretéhez képest viszonylag nagy A szem teljesítménye fényszegény környezetben attól függ, hogy a lencse milyen messze van a retinától. A kis termetű madarak így nappali életmódra kényszerülnek, mert a szemük nem elég nagy ahhoz, hogy éjszaka biztosítsa a megfelelő minőségű látást. Habár sok faj éjszaka vándorol, gyakran még fényesen világító tárgyaknak, például világítótornyoknak is neki repülnek. A a látás a legnagyobb madarak szintén nappaliak, annak ellenére, hogy szemük viszonylag nagy méretű, ugyanis látásuk inkább a nagyobb térfelbontásra specializálódott, mint a fény összegyűjtésében, ami az éjszakai életmódhoz elengedhetetlen lenne.
Számos madár szeme aszimmetrikus, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre fókuszáljanak a horizontra és a föld egy pontjára. Ennek az adaptációnak azonban az volt az ára, hogy látóterük alsó részén rövidlátás alakult ki. Azok a madarak, amelyeknek a szeme a testtömegükhöz képest viszonylag nagyobb, mint a vörösbegy vagy a kerti rozsdafarkúkorábban kezdenek el énekelni, mint azok amelyeknek szeme ugyanakkora, de testméretük nagyobb.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a kisebb termetű madarak relatív súlyvesztesége az éjszaka folyamán nagyobb, mint a nagyobb testűeké, így korábban kell kezdeniük a napot.
Emberi szem – Wikipédia
Az éjszakai madarak szeme elsősorban a látás érzékenységét tekintve hatékony, mivel szaruhártyájuk viszonylag nagy a szem hosszához képest. Ezzel szemben a nappali madarak szeme általában a látás élességét tekintve hatékonyabb, mert szaruhártyájuk a szem átmérőjéhez képest kisebb, mint az éjszakai madaraké.
A kihalt fajok esetében a szklerotikus gyűrű és a szemgödör méretének vizsgálatából lehet következtetni az életmódjukra.
Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, a fosszíliának értelemszerűen meg kell őriznie a térbeli alakját, így például olyan leletekről, mint amilyen az Archaeopteryxnem lehet egyértelműen eldönteni, hogy milyen életmódot folytatott.
A szem anatómiája[ szerkesztés ] A madárszem részei: szklerotikus gyűrűíriszszemlencseszaruhártyamuszkuláris védőrétegretinachoroid hártyaínhártyalátógödörfésűszervlátóideg Főbb tulajdonságait tekintve a madarak szeme a többi gerinces szemére hasonlít.
Külső rétegét elülső részén egy átlátszó anyag, a szaruhártya alkotja, a többi részén pedig a két rétegű ínhártya. Ez a látás a legnagyobb kemény, fehér színű kollagén rostos réteg, amely körülveszi és védelmezi a szem egész területét.
- Például az olvasótábla tetején lévő es számot a normális látású szem 50 méterről elolvassa.
- Magas fokú veleszületett myopia
- Látássérült tanulók számára
- A látás az egyik leginkább összetett érzékünk.
- Szemészet | Digitális Tankönyvtár
- Szemészeti magánrendelés 13 kerület
- Ennek az az oka, hogy segítségével milliók láthatnak jól annak ellenére, hogy problémájuk van látásukkal.
- Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
A szemlencse két részre osztja a szem belsejét: az első és a hátsó kamrákra. Az első kamrában egy vízszerű folyadék, az úgynevezett csarnokvíz található, míg a hátsó kamrában egy üvegtestnek nevezett, zselészerű anyag van.
A lencse egy átlátszó, domború test, mely egy keményebb külső réteggel és egy lágyabb belső réteggel rendelkezik. Feladata, hogy a fényt a retinára fókuszálja. Alakját a sugártestnek köszönhetően képes megváltoztatni.
Emellett néhány madárfajnak van egy második, Crampton-izomnak nevezett képlete, mely megváltoztathatja a szaruhártya alakját, így nagyobb mértékű alkalmazkodást tesz lehetővé, mint amire az emlősök szeme képes. Az írisz vagy szivárványhártya egy színes, izomzattal működtethető hártya, mely szabályozza a szembe bejutó fény mennyiségét.
A szemüveg története
Középpontjában egy kör alakú terület található, a pupilla amelyen keresztül a fény bejut a szembe. Sok kolibrifajnak két látógödre vagy foveája van A retina egy sima, ívelt, többrétegű szerkezetet képezve tartalmazza a fényérzékeny csapok és pálcikák sokaságát, a hozzájuk tartozó idegsejtekkel és véredényekkel együtt.
Többek között a fotoreceptorok sűrűsége határozza meg a látás maximális élességét. Az ember szemében körülbelül receptor van négyzetmilliméterenként, míg egy házi verébnekegy egerészölyvnek pedig 1 is lehet belőlük. A fotoreceptorok nem mindegyike csatlakozik külön-külön a látóideghez, az idegdúcok receptorokhoz viszonyított aránya fontos a látás felbontásának minőségében.
Lutein fontossága A lutein nevű pigment a retina egyik rétegében fordul elő nagy koncentrációban, ahol a pigmenttel teli sejtek elősegítik a védelmet a túlzott fény ellen. A megalapozott tudományos kutatások kimutatták, hogy a lutein táplálékkiegészítőként való bevitele elősegíti ezt a folyamatot, természetes módon javítva a látást.
Ez az arány nagyon magas a madarak között, a fehér billegetőnek például dúcsejtje jut fotoreceptorra. A pálcikák sokkal érzékenyebbek a fényre, de színekről nem adnak információt, ellentétben a kevésbé érzékeny csapokkal. A többi gerinceshez hasonlóan kivéve a méhlepényes emlősöket a csapok egy része kettős szerkezetű. A retina közepe felé található a látógödör vagy latinul fovea, a látás a legnagyobb a receptorok sűrűsége a legnagyobb. Ezen a területen a legélesebb a látás.
A látóideg egy olyan idegköteg, mely üzeneteket továbbít a szemből az agy bizonyos részeibe, és viszont. Akárcsak az emlősökneka madaraknak is van egy kis vakfoltjukez a látóideg és az erek csatlakozási helye a szemhez, amely nem tartalmaz fotoreceptorokat. A fésűszerv egy funkcióját tekintve kevéssé ismert, redőzött képlet, amely a retinából nyúlik a szem belsejébe.
Erekkel gazdagon átszőtt, valószínűleg a szem anyagcseréjében fontos, védi azt a vakító sugárzásoktól, valamint szerepe lehet a tájékozódásban. Az érhártya a retina alatt található, artériákkal és vénákkal gazdagon átszőtt réteg. Ezek friss vért szállítanak a retinának és elszállítják a vénás vért. A hártya egy melanin nevű pigmentet tartalmaz, ami a szem belsejének sötét színét adja, és megakadályozza a fénysugarak visszaverődését. A fény érzékelése[ szerkesztés ] A négy pigment egy madár pálcikasejtjeiben elősegíti az ibolyántúli színes látást A madárszem receptorainak két fajtája van, a csapok és a pálcikák.
Anatómia: az emberi szem felépítése
A pálcikákban egy rodopszin nevű vizuális pigmentanyag teszi lehetővé az éjszakai látást, mert kis mennyiségű fényre is érzékeny. A csapok viszont kifejezetten a színek észlelésére specializálódtak, tehát nélkülözhetetlenek a madarakhoz hasonló a látás a legnagyobb állatoknak.
Sok madár szeme képes felfogni az ultraibolya UV fényeket is, melyek észlelésére a piros, a zöld és a kék színű pigmentek mellett jelenlévő, erre specializálódott csaptípus szolgál. Ezt a látásformát "tetrakromatikus" látásnak nevezzük. Néhány madár, mint például a galambok szemében egy további pigment is segíti az érzékelést, ezért "pentakromatikus" látással rendelkeznek.
A csapok négy különböző spektrumú fényt felfogó pigmentjei az opszin nevű fehérjéből származnak, amely egy retinal nevű molekulához kapcsolódik.
Minden, amit érdemes tudni a látóközpontunk anatómiájáról, felépítéséről és működéséről.
A retinal az A-vitaminhoz hasonló vegyület. Amikor a pigment elnyeli a fényt, megváltozik a szerkezete, aminek hatására megváltozik a csapsejt membránpotenciálja is. A retina idegsejtjei így ingerületbe jönnek. A retinában egy idegsejthez több fotoreceptor sejt kapcsolódhat, és a látóidegen keresztül továbbítja az információt az agy magasabb látóközpontjaiba. Minél intenzívebb a retinára eső fény, annál több fotont nyelnek el a pigmentek, és annál erősebben ingerlődnek az egyes csapok, ennek következtében erősebbnek látjuk a fényt.
Fordítás[ szerkesztés ] Ez a szócikk részben vagy egészben a Bird vision című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A Wikimédia Commons tartalmaz A madarak látása témájú médiaállományokat. Burton, Robert.
