„…nem lehet a jövőről úgy gondolkodni, hogy csak egy jövő van” – A 21. század paradigmái

Jövőkép és gondolkodás, Felhasználási információk

Kistérségi tervezési metodika, módszertan megalkotása. A kistérségi módszertan adaptálható legyen minden kistérségben. Infokommunikációs hálózat, adatkezelés és információs társadalom fejlesztése Települések és a kistérség adat- és információs rendszerének tervezése fejlesztési elképzelés.

Helyi leányvállalatok és a jövőkép

Ennek érdekében az infokommunikációs hálózatok, szolgáltatások programja. A kistérségi információs társadalom fejlesztésének terve.

Kistérségi területfejlesztési és közszolgáltatási stratégia A kistérség térségfejlesztési és közszolgáltatási fejlesztési koncepciójának elkészítése.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán az aktuális termelési adatok nyomásának hatására, hanem perspektívikusabban, átfogóan igyekeznek meghatározni a vállalat sikerrel kecsegtető működésmódját. Az utóbbi időben ipari termelő, nemzetközi nagy cégek magyarországi leányvállalataival volt alkalmunk dolgozni. Ilyen leányvállalat van számos az országban, különböző tevékenységeket folytatva. Amelyekkel mi leggyakrabban találkoztunk, vagy bérgyártással foglalkoznak, vagy autóipari beszállítók, azaz elektronikus, vagy mechanikus alkatrészeket, ill.

A térségfejlesztési stratégiában a fejlesztési prioritások megjelölése. A közszolgáltatások átfogó fejlesztésének programja. Kistérségi gazdálkodási, pénzügyi és forráskoordinációs stratégia Kistérségi gazdálkodási és pénzügyi stratégia elkészítése. A forrásszabályozás, forráskoordináció, forrásszerzés és vagyongazdálkodás programja. A gazdálkodási, pénzügyi és forráskoordináció stratégia megvalósításának alternatívái, operatív tervei.

Kistérségi intézmény- és munkaszervezet-fejlesztés A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatáskörébe tartozó intézmények fejlesztési stratégiája. Az új típusú intézményi és munkaszervezeti megoldások figyelembevétele és alkalmazása a kistérségben, a mikrotérségekben jövőkép és gondolkodás a székhelytelepülésen.

Kistérségi modellkísérlet képzési programja A modellkísérlet előkészítését, megvalósítását és folyamatos fejlesztését támogató képzések programja és formái. Az új jövőkép és gondolkodás, új tudások elsajátításának és jövőkép és gondolkodás tervei. A képzési programhoz projektek kidolgozása, pályázatok beadása. Kistérségi modellkísérlet operatív programja hyperopia szemmasszázs kiemelt projektjei Az eddigi pontokban felsorolt programok, stratégiák alapján részletes operatív program készítése.

Hosszú távú tól ig és rövid távú től ig kiemelt projekttervek elkészítése. A projekttervek megvalósítására, pályáztatására javaslatok készítése. Összegzés és prezentáció A kistérségi modellkísérlet összefoglalása és értékelése.

Gazdagságra vágynak a magyar fiatalok Hiányzó jövőkép és eltérő gondolkodás Erőteljesen hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból: jobb életre vágynak, mint amit a szüleiknél látnak, úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek. Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a szülői minta, amiből tanulhatnának, amit követhetnének. Mennyire gondolkodnak másként a mai magyar fiatalok, mint az előző generációk, vagy más országokban élő társaik? A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk látná magát híres sportolóként.

A modellkísérletről PPT-prezentáció készítése. A kistérségi modellkísérlet közös céljai Komplex tervezési-módszertani modell kidolgozása. Adat- és információkezelési rendszer megtervezése, területfejlesztési és közszolgáltatási, továbbá gazdálkodási-pénzügyi program kidolgozása.

jövőkép és gondolkodás

Kidolgozott kistérségi modell megvalósításának előkészítése operatív program, képzés, intézményfejlesztés stb. A felsorolt hét feladatcsoport egymásra épített, integrált végrehajtása megkezdődhet. A szentlőrinci modellkísérlet Első lépésként a kistérség összes települését megkerestük, és interjúkat készítettünk, kérdőívet töltettünk ki a helyi lakosokkal, gazdasági szervezetekkel, az önkormányzat munkatársaival. A helyzetkép felvázolása után megpróbáltunk meghatározni egy problémafát és megalkotni egy célrendszert.

Ezt követően készült el a stratégia. A települések többsége olyan alapproblémákkal küszködik, hogy például nincs megfelelő buszjárat, az emberek nem tudnak munkába menni.

Az ott élők többsége aluliskolázott, nincsenek célkitűzéseik, amelyek segítségével az előrelépés megoldható lenne. A meglévő önkormányzati költségek az útfelújításra és egyéb infrastrukturális kiadásokra mennek el. E problémákon helyi szinten nem lehet túllépni. A mi stratégiai komplex programjaink irányt adnak, amelyben mind a település, mind az egyének ki tudnak bontakozni  Pöltz Viola projektmenedzser.

A stratégiák egymásra épülnek, egymást feltételezik.

„…nem lehet a jövőről úgy gondolkodni, hogy csak egy jövő van” – A 21. század paradigmái

Az infokommunikációs hálózat fejlesztésétől kezdve az intézményhálózat fejlesztésén át képzési stratégiákat, területfejlesztési elképzeléseket és projektötleteket dolgoztunk ki. A megcélzottak a kistérségek szereplői, az önkormányzat szakemberei, a pedagógusok, a vállalkozók. Arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon az általunk készített anyag.

Sokan fogékonyak az említett dokumentumokra. Polgármesterek, akik például művészeti telepeket hoznak létre vagy távoktatási jövőkép és gondolkodás fejlesztenek. A célunk az, hogy a projektötletek minél több szférát megérintsenek. Konkrét eredmény például, hogy létrejön egy kistérségi alternatívenergia-fejlesztés, amelyben az energiafa-ültetvénytől kezdve a geotermikus erőműig mindent kialakítanak.

Az építkezés ezekben az esetekben már ben befejeződik. A másik fontos eredmény, hogy egy kistérségi civilegyetemet alakítanak a lakosság felkészítése érdekében. Ennek most dolgozzuk ki a tantervét.

Szentlőricen megpróbáltunk egy felnőttképzési tudásközpontot is létrehozni. Fontosnak tartjuk azt is, hogy összegyűjthessük a helyi tudásokat, és ezeket mindenki számára hozzáférhetővé tegyük.

  1. Спросил Бенджи.
  2. Kézzsibbadás; homályos látás
  3. Milyen érzés elveszíteni szem elől

Ebben a tudásközpontban sok mindent meg lehetne oldani, így például az e-közigazgatásképzést, az oktatási közszolgáltatás-fejlesztést  Pöltz Viola. A kistérségi fejlesztések a lokális stratégiáik kipróbálását biztosítják? Természetesen, de ugyanez a törekvésünk a regionális stratégiák esetében is. A hazai hét régió számos megbízást adott különféle szakértői csapatok számára az elmúlt években.

Mi ötnek írtunk stratégiát. Ezek többsége intelligens, az információs társadalomhoz illeszkedő stratégia volt, amelyben gazdaság, oktatás, felnőtt- és felsőoktatás, technológiafejlesztés, természet- és környezetvédelem van. Ezek tervezési és projektrendszerek, ezért a stratégiák végén darab konkrét projektet dolgoztunk ki, melyek tételesen, településekre lebontva jövőkép és gondolkodás megoldásokat a problémákra.

Lehet már látni e fejlesztések eredményeit? A két kedvenc kistérségünket már említettem. De fontos produktumunk Nyugat-Dunántúl régió információs stratégiája, vagy legalább ennyire fontos a szolnoki kistérség stratégiája. Itt készült Győr megyei jogú város vagy Somogy megye intelligens stratégiája. Bontsuk ki az intelligens stratégia kifejezés tartalmát, és ezzel összefüggésben vizsgáljuk meg azt is, mit jelent az Önök számára az információs társadalom és a tanuló társadalom kifejezés! Az intelligens fogalmán magyarul azt értik az emberek, hogy egy-egy intézmény, térség vagy ember intelligens szervezetként vagy személyként működik.

  • Fókuszban a stratégiai gondolkodás - Világegyetemista
  • Нет, я не буду вкладывать персты в раны от гвоздей на твоих руках [имеется в виду евангельская легенда об апостоле Фоме, усомнившемся в Воскресении Иисуса Христа: "Если не увижу на руках Его ран от гвоздей, и не вложу перста моего в раны от гвоздей, и не вложу руки моей в ребра Его, не поверю" (Иоанн, 20, 24-29)], ничего подобного.
  • Mikor jelentkezik a rövidlátás
  • Asztigmatizmus és hyperopia műtét
  • Vision 100 asztal
  • A pozitív hozzáállás gyógyít

Azonban van itt egy nyelvi probléma. Az angolknowledge kifejezés, melyet magyarul tudásnak fordítanak le, az angolszász irodalomban ismeretet jelent. Az intelligent fogalmán a tudást értik.

Gondolkodás innováció jövőkép stratégiai koncepció — Stock Fotó © Rawpixel #

Tudásközpontú gazdaság, tudás alapú társadalom. Az információs társadalommal sem könnyebb a helyzet. A magyar nyelvben széles az értelmezési választék, mert van adat, ismeret, információ, tudás, döntés fogalom, amelyek mind erről szólnak. Ezért bonyolult megmagyarázni, hogy mi mit is értünk ezen.

Ráadásul a nemzetközi szakirodalomban tudatosult az, hogy mindegyik fogalom más fejlesztési modellt jelent. Ha azt mondom, informatikai társadalom, az technológiai, az jövőkép és gondolkodás társadalom már inkább információ- és társadalom-központú, a tudástársadalom pedig kifejezetten intelligens gazdaságot és társadalmat jelent.

Tudástársadalmon azt értjük, hogy átfogó értelmezési lehetőségek birtokában az egészről kell gondolkodni és az egészet kell fejleszteni. A régiók esetében mi mindenütt intelligens régiókról beszélünk, de jövőkép és gondolkodás mai kormányzat csak információstársadalom-régiókat mond. Ez utóbbi alacsonyabb szintű logikát, következésképpen alacsonyabb szintű fejlesztéseket jelent. Az unió a lisszaboni programban, amelyet még ben fogadtak el, arról beszélt, hogy re valósuljon meg a tudás alapú gazdaság és társadalom, és ez messze felette áll az informatikai, információs logikának.

Végül is arról jövőkép és gondolkodás, hogy a hetvenes évektől napjainkig ez a kontinens egy világmodellt testesített meg. Ezt úgy hívják, hogy pénz vagy jövőkép és gondolkodás újkapitalizmus. Ez messze másabb, mint minden korábbi kapitalizmusmodell bármely más kontinensen. Ez a jelen. Mások ezt információs kornak szeretik nevezni. Ez az új világmodell, amely Európát már jelentős mértékben áthatja, és más, mint a korábban bemutatott pénzpiac alapú kapitalizmus.

Ez is kapitalizmus, akár nevezhetnénk információs kapitalizmusnak is, de sok elemében már tudásvezérelt és -irányított gazdaságról és társadalomról kell ene beszélnünk. Jelenleg nagyjából két és fél évente duplázódik az emberi civilizáció össztudása. Az euroatlanti kultúrában ma már gyökeresen új tudás van. Nem arról van szó, hogy régebbi tudásokat alkalmazunk új technológiákkal, hanem hogy minőségében új tudás született az elmúlt 15 év során.

Ez az új tudás, amelyet bármilyen tudományban kimutathatunk, nagyobb forradalom, mint bármi az elmúlt év története során. Ez valami olyasmi, mintha az elmúlt kétezer év tudása hirtelen húsz-harminc év alatt teljesen megújulna, és fényévekkel előbbre továbblépne. Itt fogok áttérni az iskolaügyre. Ha én stratégiailag gondolkodom a hazai iskolaügyről vagy pedagógiáról, akkor markánsan meg tudok fogalmazni három alapvető dilemmát, amelyek elemeiben feltűnnek ugyan számos publikációban, így például az Új Pedagógiai Szemlében is, de markánsan nem kerültek a viták középpontjába.

Az első kérdés, hogy az új tudást, amelyről itt beszélünk, hogyan lehet bevinni az iskolába, de legalább a felsőoktatásba. A bolognai folyamat mi a látásbetegség megnyilvánulása ez ellen hat, mert uniformizálja a képzéseket, a szakokat.

A szeretet, mint teremtési láncolat - Egedi-Kovács Melinda, Jakab István

Az igazi, mondhatnám kardinális kérdés, hogy aki diplomával a kezében kijön az egyetemről, legjobb esetben a Ha nyolcadik osztály vagy a gimnázium utolsó évfolyamának tananyagát vizsgáljuk, például a fizika tantárgy esetében, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi évek legfontosabb fizikatudományi történései nincsenek a tantárgy programjában. De ez mindegyik tantárgy esetében probléma. A második dolog, amiről beszélnünk kell, hogy meddig lehet még fenntartani az ismeretközlő, ismeretfejlesztő oktatási modellt.

Persze az alaptudást meg kell tanulni, ez alól nem lehet felmentést adni.

jövőkép és gondolkodás

Szerintem ezt a folyamatot néhány évvel korábbra kellene helyezni a gyerekek esetében úgy, hogy nem a részletekben elvesző tudásra, hanem átfogó ismeretek közvetítésére kellene törekedni. Mindenképpen azzal kell szembesülnünk, hogy az iskola, az oktatás tudatfejlesztés, ám ehhez az iskola jelenleg nem ad módszereket. Nincs válasza arra, hogy a tudatfejlesztéshez milyen tudástípusra van szükség.

A lényegről, hogy a tudatomat részben külső inspirációk, részben pedig belső akaratok alapján fejleszthetem, kevés szó esik. Azok a pedagógusok sikeresek, akik a tantárgyak adta keretekből kilépve képesek tanítványaik tudatának a fejlesztésére.

Küldetés és jövőkép

Az ilyen pedagógusok empátiával közelítenek tanítványaikhoz, meg akarják őket érteni. E törekvésekből kellene most rendszert építeni. A harmadik probléma az, hogy az iskola mint intézmény hogyan alakuljon át. Ez nem azon múlik, hogy új iskolamodellnek, nondirektív oktatásnak vagy éppen fenntartható iskolának nevezzük a változást.

jövőkép és gondolkodás

Mi azt mondjuk, hogy az iskola a továbbiakban nem lehet a személyiséget korlátozó, azt deformáló, elsekélyesítő intézmény. Nem született meg még az új iskolamodell leírása, amely átfogó módon tartalmazná mindazt, amiről itt beszélünk.

A pozitív hozzáállás gyógyít

A baj tehát az, hogy erről az új iskolamodellről még a teóriák sem készültek el. Amíg ez a három kérdés nincs napirenden, amíg az elképzelésekre nincsenek modellkísérletek, fejlesztések, addig nem látom a továbblépés lehetőségét.

Ezért tartom fontosnak, hogy Zsolnai József régóta tervezi az iskolátlanított iskolamodell-koncepció teljes kidolgozását. Érdekes ebből a szempontból, hogy Szentlőrincen rákérdeztünk, emlékeznek-e a Gáspár-féle kísérletekre.

A legtöbben azt emlegették, hogy mennyi baj volt vele, milyen nehezen tolerálta az állam, mennyi konfliktus volt az iskolairányítás és az iskolakísérlet között. Hogy mennyire volt jó vagy rossz, arról már kevesebb élményük volt a visszaemlékezőknek. Most nincs iskolakísérlet Szentlőrincen, de Gáspár László sincs.

Ha ma legalább ötven helyen lennének Gáspár Lászlók, s számtalan ilyen kísérlet zajlana, akkor lenne esély arra, hogy a magyar oktatásban bekövetkezzék a paradigmaváltás.