A monitor hatása a látásra

A monitor mint ellenség - hogyan védje a szemét?

The Long Drive Első látásra.

Pintér Mónika A világon minden negyedik ember rövidlátó, még ennél is több, aki szemszárazsággal, kivörösödött szemekkel fejezi be minden napját. Fontos a megelőzés, néhány apróságra kell csak odafigyelni.

Egyre többen kényszerülnek szemüveget viselni, ahogy a különböző látászavarral küzdők száma is egyre emelkedik. A technológia fejlődése nyomán egyre több kütyü lepi el életünket, s nem csak a munkahelyen, otthonunkban is sorra jelennek meg újdonsült kedvenceink. Mit tehetünk azonban szemünk egészsége érdekében, mire figyeljünk oda netezés, tévézés, olvasás vagy videojáték közben?

A monitor hatása a látásra

Minden negyedik ember rövidlátó Rohamosan nő a rövidlátás gyakorisága, becslések szerint a világ lakosságának 25 százaléka szenved tőle, s ez a növekvő trend nem áll meg: ra minden harmadik ember rövidlátó lesz. Magyarországon ez az arány kissé alacsonyabb, a népesség 15 százaléka rövidlátó becslések szerint, legtöbb esetben korai iskoláskorban diagnosztizálják a betegséget.

A legrosszabb helyzetben Kelet-Ázsia van, ahol az iskoláskorú gyerekek jelenleg a monitor hatása a látásra rövidlátó.

Több helyütt, így például a japán Karija községben, nem kötelező érvényű rendeletben szabályozták a fiatalok kütyühasználati idejét: a szigetországban például este 9 óra után le kell adni a mobileszközöket a szülőknek. A myopia vagy rövidlátás ugyanis nem gyógyítható, csak egy lassítható vagy megállítható folyamat.

A monitor fényerejének hatása a látásra

Minél előbb alakul ki az embernél, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy súlyos rövidlátásban fog szenvedni. Monitorhasználat esetén több dologra érdemes odafigyelni. Óránként tíz perc szünetet kell tartani, és ezalatt sem a telefont nyomkodni, hiszen a mobil is ugyanúgy képernyővel rendelkezik, nem pihenteti a szemet.

Ha ugyanis sok ideig nézünk kijelzőre, hosszan nézünk közelre, a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ez pedig rövidlátáshoz vezet. Szabaduljunk ki a zárt térből Fiatalok esetében érdemes a számítógép- és mobilhasználati időt napi órára korlátozni, ahogy tévézni is egy-másfél óránál többet nem javallott.

A lcd hatása a látásra

Amíg jó idő van, küldjük ki a monitor hatása a látásra gyereket a szabadba játszani, ahogy azoknak is érdemes egy nagyot sétálni, hétvégén kirándulni, akik számítógép, vagyis monitor előtt dolgoznak.

A szabadban ugyanis erősebb a fényintenzitás, kevesebbet nézünk közelre, mint zárt térben. Amerikai kutatások szerint heti órát kell kinn tartózkodni, hogy a rövidlátást megelőző hatás kialakuljon.

A gyerekek úgyis egyre többet használják a kütyüket, autóban, buszon, séta közben is "nyomkodnak", jó ha ebből télen is kirobbantjuk őket.

Ha tehetjük, menjünk el sportolni, edzeni, főzzünk közösen, vegyük elő az ezeréves kártya- és társasjátékokat, vagy ha leesett a hó, irány síelni, szánkózni, hóembert építeni. A vörös szem intő példa A sok monitorhasználat nemcsak rövidlátást, hanem szemszárazságot is okozhat, ennek tünetei a szúró, viszkető, égető idegentest-érzet, vagyis amikor úgy érezzük, valami belement a szemünkbe, emellett a homályos látás, túlzott fényérzékenység és a szem kivörösödése utalhat a problémára.

Szemcseppel, műkönnyel csillapíthatjuk a kellemetlen érzést, ha azonban hosszú távon előfordul, érdemes orvoshoz fordulni. A szemszárazság oka ugyanis, hogy képernyőre meredve kevesebbet pislogunk.

Míg nyílt terepen, a szabadban, ahol a szemet nem erőltetjük, percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, addig olvasás közben ez az érték tízre, monitor előtt pedig nyolcra csökken — ez pedig felborítja a szemfelszínt borító könnyfilm természetes egyensúlyát.

Függ a mérettől a távolság Nem csak a használat ideje, a képernyőtől való távolság is fontos szempont. Asztali számítógép és laptop esetén legalább centiméterre legyen a szemtől a monitor, ha lehet a szem vonalához képest alacsonyabban helyezkedjen el, egyenesen vagy felfelé nézve ugyanis nagyobb a szemrés, és jobban párolog a könny.

A távolság persze függ a monitor méretétől is, míg egy 17 colos képernyő esetén elegendő a 40 centiméter, addig egy kisebb laptopnak, egy 15 colos kijelzővel már legalább 50 centiméterre kell lennie a szemtől. Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a leginkább elfogadott monitor-szem távolság a centiméteres tartományba esik, ahol 66 centiméternél több panasz fordult elő, mint centiméternél, vagyis minél messzebb kell helyezni a monitort a szemtől.

A kijelzők hatása a szemre

A kis világító eszközök azonban hosszú távon sokat rontják a látást, inkább kapcsoljunk villanyt, és vegyük vissza a fényerőt, hiszen a kisebb kontrasztkülönbség csökkenti a szem terhelését. Hova tegyük a kanapét?

A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon: A munkahelyen a monitort nézi, a szabadidőben pedig az okostelefont— ennek pedig könnyen ijesztő következményei lehetnek a szemre. Azon töprengtünk, hogy vajon tényleg ártunk-e a szemünknek a napi rutinunkkal, és ha igen, akkor mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a nap végére csökkenjen a szemünket érő terhelés. Milyen hatással van a szemre napi nyolc óra munka a képernyő előtt?

Régen mindig azt mondták, tévézésnél minimum másfél, de inkább két méterre üljünk a képernyőtől, ez mára a hatalmas kijelzők miatt teljesen átalakult. Nem csak azzal kell foglalkozni, milyen típusú, márkájú készüléket vegyünk, mennyibe kerül, hogy néz ki, hanem fontos a méret, és a kanapétól való távolság is.

A monitor mint ellenség - hogyan védje a szemét?

Átlagos szabály, hogy a tévétől való távolság az átló háromszorosa kell legyen. Vagyis egy 32 colos képernyő esetén körülbelül 2,5 méterre, míg egy 55 colos képernyő esetén 4,2 méterre kell elhelyezni a kanapét. Jelentős szempont azonban e téren a képernyő felbontása is. Az emberi szem felbontóképessége ugyanis véges, ez az érték egyénenként eltér.

Home A monitor fényerejének hatása a látásra A fényképezőgép be van kapcsolva, de nem reagál: Várja meg, amíg a felvétel rögzítése befejezőuxacowoy. Ha a fényképezőgép nem kapcsol ki, távolítsa el, majd tegye be újra az akkumulátort, vagy — hálózati tápegység használatakor — válassza le, majd csatlakoztassa újra a hálózati tápegységet. Mar 28,  · A videó azt mutatja be, hogy milyen módon tudjuk a legegyszerűbben megfelezni a monitorunk munkaterületét.

Ezt jól szemlélteti, hogy míg az első és második generációs iPad-eknél még jól láthatóak voltak a képernyőn a pixelek, addig a harmadik generációs készülékektől felfelé már nagyon közel kell vizsgálódni, hogy felfedezhessük a különálló képpontokat. Ennek oka a felbontás, ami x pixelesről x pixelesre nőtt, a nagyfelbontású retinakijelzőn pedig a képpontok olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy az emberi szem nem tudja külön értelmezni őket.

1. Minden a látás makula könnyeiről
2. Látás cavinton

Szemléltetésképp a "régi" pixelek négy részre szakadtak, négy új pixel teszi ki egy "régi" helyét. Azonban ha ennél nagyobb felbontású felvételt nézünk, érdemes közelebb ülni, hiszen éppen az apró részletek vesznek el, ha túl távolról tévézünk.

Category: Uncategorized Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen fejlődött az informatika, valamint az információ legnagyobb része már digitális kijelzőkön jut el hozzánk. A képernyők életünk szerves részei lettek, ma már átlagosan több órát töltünk különböző kijelzők előtt. A gyermekeinkért pedig mi tartozunk felelősséggel, így nem árt tisztában lenni azzal, milyen hatással van a kicsik szemére a kezükben tartott tablet, mobiltelefon, vagy otthon a számítógép és a TV. Hogyan jutottunk idáig? Az első televíziós szabadalmat egy magyar feltaláló, Tihanyi Kálmán nyújtotta be ban, az as években pedig már több országban volt televíziós adás.

A 32 colos készüléknél maradva: HD-adásnál 1,8 méterre, full-HD esetén pedig egészen közelre, 1,25 méterre érdemes ülni. A legjobb módszer a tökéletes távolság megállapításához az, ha egész közel megyünk a képernyőhöz, és lassan távolodva figyeljük, hogy az azt alkotó képpontok mikor olvadnak egybe, és válnak homogén felületté: ez az a pont nagyfelbontásnál, ahonnan érdemes tévézni. Általánosságban elmondható, hogy az állandóan változó, mozgó felvétel — mind tévézésnél, mind videojátékozás közben — jobban megerőlteti a szemet, nagyobb koncentrációt igényel.

A statikus felületek — mint netezésnél vagy e-book olvasásnál —, kevésbé fárasztják el a szemet.