Nem fontos jövőkép vagy nem fontos. Tudatos jövőképalkotás | Pedagógiai Folyóiratok
Tartalom
- Kukorica a látáshoz
- Miért lehet kettős látás
- Tudatos jövőképalkotás | Pedagógiai Folyóiratok
- A G7 podcast vendégei az Alteo Nyrt.
A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását. A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3.
A stratégiai tervezés vázlatos folyamata A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak. Ez a kapcsolat általában kétirányú, legtöbbször a jövőképet szoktuk rögzítettnek, előre elhatározottnak tekinteni. A környezetvédelmi feladatoknál az akciók alakításában alapvetően a jövőkép és a környezeti, társadalmi felelősség a meghatározó.
Az akciók korlátait figyelembe véve a jövőkép megváltoztatása nem kompromisszumhoz, inkább megalkuváshoz vezethet.
Ez nem egyezik meg a stratégia-alkotás aktív alakító, nyerő helyzetbe hozó ideológiájával.
A jövőkép akciókhoz való alakítása passzív stratégiát eredményezhet. A stratégia megfogalmazása, tervezése célszerűen a jövőkép, és a társadalmi felelősség megfogalmazásával kezdődik. Ahogy az a 3. Realitásokra támaszkodik, többször él a korrigálás, változtatás lehetőségével is.
A továbbiakban nézzük meg a stratégiai tervezés folyamatát szakaszonként, kissé részletesebben.
Környezetstratégia | Digitális Tankönyvtár
A jövőkép vízió A jövőkép egy olyan célállapotnak a meghatározása, mely a stratégia végrehajtásában szereplők mindegyike számára a követendő irányt állandóan mutatja. A célállapotot a stratégia minden szintjén rögzíteni kell függetlenül attól, hogy egy vállalat, egy település, vagy régió, egy ország, vagy egy nemzetközi stratégia végrehajtásáról van-e szó.
A stratégia eredményes végrehajtása érdekében fontos - a jövőkép reális kialakítása, - a jövőkép iránti elkötelezettség erősítése, valamint - annak biztosítása, hogy az egyes részcélok és akciók a jövőkép által kijelölt keretek között maradjanak.
A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi készítőinek értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét. Segítségével lehet a változtatásra, az innovációra, a képességek fejlesztésére, a tevékenységek folytatására, a versenyben maradásra koncentrálni. A gazdasági stratégiáknál általában versenyközpontú, vagy változtatásközpontú jövőképről beszélhetünk.
A környezetstratégia mindkét jövőképet ismeri és alkalmazza függően attól, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek a a hyperopia öröklődik számára milyen utakat tesznek reálissá. A tanulmány megállapításait azóta is sokszor idézik, és stratégiai szempontból a kiválasztott három szcenárió ma is teljes mértékben életben van.
Látás boldog születésnapot tanulmány készítői hosszú távra szóló társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeket vettek figyelembe a fejlődési irányok kijelölésénél. Arra törekedtek, hogy az egyes irányok ne térjenek el irreálisan az érintett gazdasági fejlődési tendenciáktól, ugyanakkor karakterisztikusan különbözzenek egymástól.
Prioritást adtak a környezeti erőforrások ésszerű felhasználásának a környezeti tudatosság fokozódásának. Mint minden jövőkép alakításánál, itt is figyelembe vették a környezeti és társadalmi felelősség kérdését, feltételezve a polgárosodás erősödését, az egyéni, partikuláris érdekek differenciáltságának növekedését, a demokratikus irányítási formák és érdekérvényesítési rendszerek megszilárdulását.
A tanulmány figyelembe vette a hazai és európai tendenciák akkor előre jelezhető változásait, egymásra gyakorolt hatását, és ezen hatások következményeit.
Bár több változat kidolgozása is szóba jöhetett, a tanulmány készítői három alapvető és karakterisztikus jövőkép alakulását prognosztizálták. Mióta Magyarország az EU teljes jogú tagországa, előtérbe kell hogy kerüljenek hazánk Európai Unión belüli környezetstratégiai elképzelései is.
A lehetséges fejlődési irányokat nem fontos jövőkép vagy nem fontos jövőképek szempontjából két alapvető rendező elvet lehet érvényesíteni. Az egyik a kikerülhetetlen globalizáció, melynek negatív hatásait kezelni kell, a másik a környezetvédelem poziciója a magyarországi értékrendben. A sikeresség, vagy sikertelenség a hazai változásokban azon múlik, hogy az elkövetkező évben a fenntartható fejlődés stratégiáját meg lehet-e valósítani, vagy sem.
E nem fontos jövőkép vagy nem fontos rendező elv kombinációjaként négy alapvető jövőkép változattal lehet számolni, nem feltétlenül azonos realitással.
Környezetstratégia
Az így elképzelhető négy jövőkép: a fenntartható esély szcenáriója, mely feltételezi, hogy hazánkban és az EU többi tagországában is a fenntartható fejlődés esélyei azonosan, vagy közel azonosan alakulnak, az uniós környezetvédelmi programok teljesítése valamennyi tagországban sikeres. Természetes, hogy hazánknak is meg kell felelni az EU elvárásoknak, de a derogációk miatt késésbe kerülünk, és a halasztás miatt majd évekig elhanyagolunk egyes környezetvédelmi feladatokat.
Bekövetkezése a mai trendek alapján nem várható, de lehetnek olyan részeredményei, melyek figyelmeztetést jelentenek a jövőre nézve. Nem valószínű, hogy egy sikertelen uniós környezetpolitika pontosan Magyarországon ennek az ellenkezőjét eredményezné, de elképzelhető, hogy egyes régiók érdekei, pontosan a hazai egyenlőtlenségek miatt, kényszerhelyzetben ezen területek természet- és környezetvédelmének megerősödését idézik elő. Egy vállalat környezetvédelmi stratégiája általános értelemben lehet versenyközpontú és változtatásközpontú is.
Egy környezetvédelmi tevékenységet folytató, vagy a környezetvédelmi iparhoz kapcsolható cég, vállalat jövőképével kapcsolatban három alapvető feladat van: - meg kell fogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhető jövőképet, - a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi magán szemészeti iroda, - a céget úgy kell a mindennapokban irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon.
Tulajdonképpen a KIR is egy ilyen stratégiai tervezést jelent, ahol a jövőképet a cég környezetvédelmi akcióival elérni kívánt állapot jelenti. A jövőkép ebben az esetben változtatásközpontúnak tekinthető. Ha a vállalat célja az, hogy környezetvédelmi beruházásokkal a nemzetközi versenyképességet biztosítsa, pl. Minden esetben fontos, hogy a jövőkép vonzó, lelkesítő és megvalósítható legyen, mert az ilyen jövőkép Csath M. A missziót küldetést sokféleképpen értelmezik, általában a jövőképpel mossák össze.
Egy vállalat esetében viszonylag könnyű értelmezni a fogalmat: a misszió az az értékrend, melyet a vállalat, ha lenne zászlója, arra ráírna, más szavakkal, a misszió nem más, mint a cég létezésének célja és oka. Egy környezetvédő szervezet által készített stratégia alapvetően a szervezet elhivatottságát, küldetését tükrözi, s ez egyben a szervezet létezésének indoka, az intézmény missziója. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a misszió azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek jellemzőek, s melyek leginkább elősegítik a jövőkép megvalósítását.
Kalmár Pál: Nálam az már nem újság
Ha egy régió környezetvédelmi stratégiája alapvetően az ökoturizmusra és a biogazdálkodásra irányul, akkor misszióként a természeti értékek védelmét fogja tekinteni. Ha egy cég stratégiája a termelés növelését, a minőség és a hatékonyság javítását kívánja elérni, misszióként a munkavállalókkal szembeni tiszteletet is választhatja.
Egy ország fenntartható fejlődési stratégiájának missziója a környezeti értékek megóvása lehet.
