Nagyító legjobb látási távolság, Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

Meddig láthatok el a távcsövemmel?

Meddig láthatok el a távcsövemmel? Szerző: pinterat         Oszd meg: Ez az egyik leggyakoribb kérdés az első távcsövet vásárlóknál - meddig látnak el leendő távcsövükkel? A válasz egyszerű: "pont addig mint szabad szemmel".

Ha belegondolunk, nincs ebben semmi hazugság: ha a szomszéd házfalat vagy akár a Holdat nézem, akkor távcsővel sem látok azon túl. Amint látható, érdemesebb a távcső átmérőjéről, nagyításáról, felbontóképességéről beszélni, mivel ezek a tényezők befolyásolják leginkább, mit láthatunk az eszközzel. A mostani írással a vásárlás előtt állóknak, vagy a már friss távcső-tulajdonosoknak szeretnénk segíteni a tisztánlátásban.

A kérdés, hogy "meddig láthatok el a távcsővel", azért nehezen értelmezhető, mert a távcső elviekben bármeddig "ellát" - egészen addig, amíg mi magunk is ellátunk szabad szemmel. Tengeren ez a horizont széle, városban viszont már az első, kilátást akadályozó tereptárgy a látóhatár "pereme".

Az tehát, hogy meddig milyen távolságra látunk el távcsövünkkel, lényegében a terep és a légköri viszonyok függvénye ködös időben például jóval kisebb a látótávolság, mint napsütéses, szeles időben. Azt, hogy a belátható távolságon belül mit vehetünk észre, illetve milyen részleteket különböztethetünk meg eszközünkkel - az már sokkal inkább az optika adottságain nagyításán, felbontóképességén múlik.

Terepviszonyok és a légkör A terep a legalapvetőbben határozza meg, meddig látunk el távcsövünkkel. Ahogy fentebb írtuk: a tengeren hajózva, vagy a Balaton partján ülve egészen addig látunk el optikánkkal, ameddig a víz és a levegő össze nem ér, tehát a horizontig.

Oh no, there's been an error

Ha hegyes-völgyes terepen túrázunk, akkor a hegyek, a fák és más természetes tereptárgyak korlátozzák látóhatárunkat és ezzel távcsövünk látóhatárát is. Hegyek takarják a távoli célokat A légkör a másik "nagy befolyásoló" tényező a belátható távolságot illetően. Mindenki tudja, hogy tiszta időben napsütéses-szeles időjárás látni el a legmesszebbre, míg ködös napokon jócskán lerövidülhet ez a látótávolság.

Azonban a távcső még a szemünknél is érzékenyebb a ködre, a párára, a porra és a levegőben található egyéb szennyeződésekre.

• Milyen messzire látunk el szabad szemmel?
• Szem látás édesgyökér

Ezeket, ahogy a légköri turbulenciákat is, az optika felnagyítva közvetíti szemünkhöz, így a pára, a köd, a szmog sokat ront a látott képen, és erősen korlátozza a belátható távolságot is. Külön szólni kell itt a légköri turbulenciákról. Nyáron a melegben felszálló levegő erősen turbulens, amit az emberi szem "hullámzásként" érzékel.

Nagyító látásjavító segédeszközök a ZEISS-től.

A hullámzó légkörben a látott tárgyak képe is hullámzik. Az érzés távcsőben - az optika nagyító hatása miatt - még erősebb. Már 10x-es nagyításnál is rontja a látott képet ez a jelenség, 60x-os nagyítás felett pedig élvezhetetlenné teszi azt.

Szaknyelven szólva a kép "szétesik" - homályos látás az onkológiában részletek elmosódnak, homályossá, kivehetetlenné válnak, a képet és a látványt pedig teljesen tönkreteszi.

Az egyes "látványtípusokat" az alábbi képek mutatják: a nagyobb képekért kattintson a fotókra. Pára zárja a völgyet Messzire ellátni tiszta légkörben Látvány melegtől hullámzó levegőben Mindez fokozottan igaz a csillagászati távcsövekre, ahol egyáltalán nem ritkák a x feletti nagyítások - itt már a légkör kisebb mozgása és az apróbb részecskék is nagyban befolyásolják, milyen képet kapunk.

Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

Tudta-e, hogy ha nagyító legjobb látási távolság Balaton partjáról a túloldalt nézzük, akkor a vastagabb légtömeg jobban torzíthatja a képet, mintha felfelé, a csillagos eget néznénk?

Átmérő A fenti - környezeti - tényezők után jöjjenek most az optikai tényezők. Egy távcső frontlencséjének vagy a tükrös távcső főtükrének átmérője szinte a legfőbb optikai tényező, amely nagyító legjobb látási távolság távcsövünk tudását.

Befolyásolja a fénygyűjtő képességet ezáltal azt is, hogy gyengébb fényviszonyok között milyen jól világosan látunk majd.

Meghatározza azt is, milyen apró részleteket vehetünk észre optimális körülmények között a távoli tárgyakon, vagyis a felbontóképességet. Spektív 55 mm-es lencsével Távcső mm-es lencsével Nagyítás A nagyítás - durva közelítéssel - megmutatja, hányszor közelebbről nézzük a tárgyat.

Ha például egy méterre fekvő hegyoldalban figyeljük meg az ott álló házakat és nyaralókat, egy 10x-es nagyítású távcsővel jóval kevesebb részletet figyelhetünk meg, mint egy 30x-os nagyítású eszközzel pl. Hiszen előbbi esetben úgy látjuk, mintha m-re lennénk onnan, míg a második esetben mintha 33 m-re. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a nagyobb nagyítás rendszerint lecsökkenti a látómezőt.

Nagyítás (optika)

Magyarán: több részletet látunk kisebb területre kiterjedően. Tehát 10x-es nagyítás mellett kisebbnek fogjuk látni az épületeket, kevesebb részletet is látunk belőlük: egyúttal azonban a házak környezetéből láthatunk többet.

Mit takar a szem forgáspontja? A szem egy speciális pontja, amely kiemelkedő szerepet játszik a ZEISS szemüveglencsék gyártásában Tudta, hogy a szem egy speciális pontja, a forgáspontja, kulcsszerepet játszik a ZEISS-nél a precíziós szemüveglencsék kialakításában? Ez eldöntheti, hogy a viselőnek kényelmes látást nyújt-e új szemüvege.

Nagyító legjobb látási távolság tűnik, hogy növeljük a nagyítást amennyire csak lehet, hiszen ezzel a lehető legközelebb tudjuk hozni a tárgyakat. Ez azonban nem lehetséges a végtelenségig, az alábbiakban azt nézzük meg miért.

Mit takar a szem forgáspontja?

További olvasnivaló: Felbontóképesség Nagybinokulárhoz állvány kell További meghatározója annak, hogy milyen részleteket vehetünk ki a távoli célpontokon, a felbontóképesség. Ez egy rendkívül fontos, ám kevéssé ismert mutatója a távcsöveknek. Azt mondja meg, hogy mi az legkisebb távolság, pontosabban látószög, amelyen belül távcsövünk még különállónak mutat meg két, egymás mellett lévő tárgyat vagy annak részleteit pontjait.

Az emberi szem felbontóképessége általában 1 ívperc - az ennél kisebb látószög alatt mutatkozó tárgyakat vagy részleteket nem különíti el a szemünk, hanem egynek látja. Hasonlóan "viselkedik" a távcső optikája is.

A felbontóképesség a távcső átmérőjével együtt párhuzamosan nő és meghatározza azt a nagyítást, ameddig újabb részletek jönnek elő a képben: egy 80 mm-es spektív esetében kb. Egy darabig még érdemes növelni a nagyítást, mivel az apró részletek kényelmesebben megfigyelhetővé válnak, de a végtelenségig nem érdemes a nagyítást hajszolni, hiszen nem csak a tárgy látszik nagyobbnak, de a képet torzító minden egyéb tényező légköri turbulencia, optikai hibák is!

Hétköznapi nyelven megfogalmazva a fentieket: ha meghaladjuk az ideális nagyítást, a madarat nagyobbnak látjuk, de tollazatának újabb részletei már nem tárulnak fel előttünk. A Hold kráterei is nagyobbak lesznek, de pl. Összegzés Látható tehát az eddigiekből: ha azt akarjuk tudni, mit is láthatunk a távcsövünkkel, azaz mire lesz jó valójában az általunk megvásárolandó vagy éppen megvásárolt eszköz, akkor a "meddig láthatok el a távcsővel" kérdés helyett inkább a távcső átmérőjére, nagyítására és felbontóképességére kell érdemes rákérdezni és figyelmet fordítani.