Egy ragadozó látása mi ez

Én vagyok a Ragadozó! - Predator: Hunting grounds (Első látásra)

A madarak kiváló színlátása közismert, és talán az is, hogy a ragadozó emlősöké nem a színgazdagság felismerésére adaptálódott, bár valamennyi színt látnak, ez távolról sem hasonlítható még a mi látásunkhoz sem. A legtöbb ragadozó, madarakra vadászó emlős eleve csak kétféle csapsejttel rendelkezik, a madarak legtöbbje négy, de az ember is háromféle csapsejttel bíramelyek a kék beleértve az ultraibolyát és a zöld árnyalataira érzékenyek.

Nyilván nem tudunk egy állat szemén át nézni, fényképezni, de a szem felépítése és a retina sejtjeinek fizikai tulajdonságai ismeretében kiválóan modellezhető, hogy az adott állat mit lát és mit nem.

Így látják a világot az állatok

A kutatók részint különféle egy ragadozó látása mi ez lévő pávák és más, színes madarak tollazata és a környezet közti kontrasztot vizsgálták, részint pedig magukról a tollakról visszaverődő fény tulajdonságait, s ezeket az információkat a ragadozók látásának tulajdonságai alapján osztályozták. Gyakorlatilag Darwin óta szimbólum a páva díszes, hatalmas faroktollazata: a látványos, és a zsákmánnyá válás esetében akadályt jelentő toll azt a küzdelmet jelképezi, amelyet a kiválasztódás során a mérleg két nyelve jelent, vagyis a nőstény számára vonzó dísz és a ragadozókkal szembeni sérülékenység súlyát.

A klasszikus feltételezés szerint a tollazat fittségjelző, mivel megmutatja a pávatyúkoknak, hogy a kakas igen ügyesen menekül a hatalmas faroktollai ellenére is. Azonban a közelmúltban számos kutató megkérdőjelezte ezt és a hasonló eseteketúgy vélik, hogy e díszek kizárólag csábítási trükkök, pusztán azért alakulhattak ki, mert a nőstényeknek ez tetszett, és nincsenek összefüggésben azzal, hogy a madár képes-e általuk bármilyen fittséggel összefüggő tulajdonságot mutatni.

Hétköznapi szemvédelem Ma van a látás világnapja. Ez egy remek alkalom arra, hogy mi is felhívjuk a figyelmet szemünk védelmének fontosságára. A macskák a barna, a sárga és a kék színeket látják, hozzájuk hasonlóan a kutyák is, de az ő esetükben említésre méltó széles periférikus látásuk is.

Ha a páva számára nem jelent a ragadozóival szemben hátrányt a farktolla, akkor ebből az következik, hogy nem is lehet fittségjelző. Az Indiában őshonos páva fő ragadozói a macska- és kutyafélék közül kerülnek ki tigris, leopárd, cibetmacska, mongúzok, kutyafélékezek mindegyikének látása dikromatikus, vagyis csak két színben működik.

A ragadozó látására jellemző hullámhosszak vagyis színek a csapsejtjeikből következnek, így a számunkra látható színes látványról a legrosszabb látás fotókat a színek egyensúlyának megváltoztatásával át lehet alakítani úgy, ahogy azt a ragadozó látná.

A színen túl az se mindegy, hogy a toll fényességével kitűnhet-e a háttérből, ez azért fontos, mert számos ragadozó szürkületi, vagy éjjeli életmódhoz adaptált látásában fontos szerep jut az adott látvány fényerősségének.

A madarak látása

A vizsgálatokban nem élő állatokat, hanem különböző röpdékben begyűjtött tollakat használtak, a pávák esetében ezeket csokorba rendezve, ahogy a madár farkában is állnak. A tollminták színét, fényvisszaverését, színjátszását különböző fényviszonyok közepette, több távolságból, és számos színszűrőn át mérték, illetve a madár természetes élőhelyének megfelelő hátterek, fák-bokrok környezetében is vizsgálták, mindezeket különféle rálátási szögekből is, hogy a szemfoltok színjátszó hatását is megvizsgálhassák.

Mivel a madarak a reggeli-délelőtti órákban a legaktívabbak, ezért az ilyenkor szokásos fényviszonyokra és megvilágítási szögekre koncentráltak.

Virágh Miklós     3 komment Az ember hajlamos azt hinni, hogy a világ olyan, amilyennek ő látja. Az állatok vajon mit mondanának erre? A világ szürke vagy színes, homályos vagy részletgazdag, halvány fények játszanak csupán benne vagy bántóan fényes számukra? Mint látni fogjuk, ilyen is-olyan is.

Ezeket követően a kapott felvételekből háromféle változatot készítettek, egyrészt az emberi látást jelzőt, másrészt ultraibolyában láthatót, harmadrészt pedig a különböző állatok látásának megfelelőt. Kiszámították azt is, hogy a látvány — mind a színek, mind a fényvisszaverés, fényerősség szempontjai alapján — mekkora energiával érkezik az adott állat retinájára. Az elkészült elemzésekből az derült ki, hogy míg a madár számára különösen feltűnő, a háttérből színeivel és kontrasztjával is kiemelkedőek a pávatollak, addig a ragadozók egyhangú, összemosódó képet látnak.

Hogyan látják az állatok a világot?

A mérések alapján úgy vélik a kutatók, hogy a kétféle csapsejttel bíró ragadozó számára a legjobban akkor válik jól láthatóvá a kép, ha annak fényerősségében van jelentős eltérés pl. A madarak a saját fajtársaikat a ragadozóknál jóval nagyobb távolságokból is kiválóan látják.

A papagájtollak vizsgálata alapján azok közül a sárga színűeket deríti fel a ragadozó legkönnyebben a zöld növényzet közt, de pl. Ennek az lehet az oka, hogy a sárga toll másképp veri vissza az ultraibolya sugarakat, mint a növényzet, és a ragadozó látása az UV-tartományban is érzékeny. Azonban a sárga papagájtoll sem túl feltűnő, távolról sem olyan erősen észlelhető a ragadozó számára, mint a már említett fekete-fehér kontraszt.

A különböző, élénk árnyalatokban pompázó madarak színeikkel a ragadozók szemében egyenesen beleolvadnak a környezetbe nemrégiben nyílméregbékák kapcsán végeztek hasonló eredményű kísérleteketígy az, amit mi és a madarak élénk, kontrasztos mintaként látunk, rejtőszínné válik, ha a ragadozók nézik a madarat.

A pávakakas az udvarlás során a széttárt farktollait rázza is, ez tovább segítheti azt, hogy a ragadozói szemében beleolvadjon a növényzetbe, amelynek levelei-ágai is rezegnek, mindeközben a pávatyúk élvezetes művészi előadást láthat.

Legújabb madárriasztónk már rendelhető! Kattints és nézd meg!

Darwin valószínűleg nem tudta, hogy a ragadozók színlátása jelentősen eltér a mienktől, így joggal feltételezhette, hogy a pávakakas számára kihívást jelent a színes farktollaival a túlélés, azonban a most elkészült kutatás eredménye szerint egyáltalán nem így van, s talán ellenkező hatása is lehet e mintázatnak.

A farktollak evolúcióját egyúttal a természetes szelekció felől jobban eltolja a szexuális szelekció felé, s nem is lehet fittségjelző a páva tolla. Az alapos mérésekkel és biofizikai számításokkal készült tanulmányt remélhetően hamarosan látásvizsgálat 5 perc alatt jeles szaklapban is viszontláthatjuk, egyelőre még nem végleges a cikk, nem esett át szakmai ellenőrzésen, ám előzetes egy ragadozó látása mi ez hozzáférhetővé tették a szerzők a Biorxiv szerveren.