A bányászok látási színvonala
A jubileumi megemlékezéseken általában kevés szó esik a bányászok — különösen az előttiek — mindennapjaihoz szorosan kapcsolódó, és azt közvetlenül is befolyásoló vallásról, hitéletről, és annak irányítóiról.
Account Options
A múlt század harmincas éveiben az ajkai bányászok egyházi életét nagy mértékben meghatározta egy fiatal, energikus, nagy teherbírású és a társadalmi problémákra is érzékeny pap, Kakas Aladár tevékenysége. Szolgálata alatt az új, és önálló ajkai római katolikus plébánia és egyházközség megszervezése, és az ajkai templom felépítése mellett nagyon sok időt szentelt a hozzá tartozó ajkacsingervölgyi bányásztelepre is.
A korábban babócsai káplánnak teljesen ismeretlen volt a bányászok világa, ezért szolgálatát azzal kezdte, hogy végiglátogatta a kolónián élő családokat, majd a bánya vezetőit is, hogy megismerkedjen problémáikkal, és a helyi sajátosságokkal. Közben, szinte nulláról indulva megkezdte a hitoktatást és a szentmisék tartását a felsőcsingeri iskolában, ami ebben az időben kápolnaként is szolgált.
Mindez az Ajkától való kb.
Az utat hetente többször részben gyalogosan részben pedig a bánya lóvontatású pályakocsiján, majd később sínautón tette meg. Ezen időszakban a bányászok egy része már Alsócsingerben lakott, és kérésükre tavaszától itt is rendszeressé tette az egy tantermes iskolakápolnában az istentiszteleteket.
Közreműködésével a bányászok adományaiból még ebben az évben két harangot is készítettek. A bányász motívumokkal díszített harangokat először az iskolaudvaron felállított haranglábon helyezték el, majd a ben felszentelt csingeri kápolna tornyában kaptak helyet.
POSTALÁDÁNKBÓL – A bányászok papja
Hogy munkáját még jobban el tudja látni ban egyhónapos tanulmányúton vett részt régi, tradicionális bányavidékeken, így a tapasztalatszerzés mellett lehetősége nyílt a vallási állapotok összehasonlítására is. A kolónián, ahol korábban csak ritkán — általában a temetéseken — találkoztak az egyház képviselőjével, Kakas tisztelendő jelenléte rendszeressé vált.
Szívesen vett részt a nem egyházi szervezésű csoportos rendezvényeken, ünnepségeken is. Véleményét kikérték, ismertté és népszerűvé vált a bányászok között. A hitélet mellett szívügyének tekintette az iskolai oktatás feltételeinek és színvonalának javítását.
A kolónián működő két iskolát a bánya tartotta fenn állami támogatással és egyházi irányítással. Ebben a helyzetben sokszor összeütközésbe került a bányavezetéssel.
Fenntartásra, korszerűsítésre csak a legszükségesebbet költötték, és a tanerőkkel is próbáltak spórolni. A gyerekek tanításához a lehetőségeket ugyan biztosították, de nem foglalkoztak azzal, hogy ennek igénybevételéhez a tanulóknak milyen messze kell télen-nyáron gyalogolni.
Eredményként könyvelhető el, hogy sikerült megakadályoznia az alsócsingeri iskola bezárását, sőt később a bővítésére is sor került.
Ugyancsak neki volt köszönhető, hogy az Ajka külterületéhez tartozó Gizella majori gyermekek ne a közel 4 km-re lévő ajkai iskolába, hanem a kb. Később a felsőcsingeri iskola két tantermét összenyithatóvá alakíttatta át, így az alkalmassá vált nagyobb rendezvények megtartására is.
Kakas kapu látás az oktatás mellett aktívan foglalkozott hívei szociális és anyagi gondjaival is. Tapasztalta, hogy a három műszakban dolgozó bányászoknak milyen kevés idejük marad a pihenésre, ezért ben, a bányalelkészek országos értekezletén előterjesztette, hogy az állam tiltsa meg a vasárnapi munkaszüneti naphoz kapcsolódóan az este 10 órakor kezdődő éjszakai műszakot.
Figyelemmel kísérte a jövedelmi viszonyaikat is.
Bányászsztrájk
Bár a bányamunkások fizetése helyi viszonylatban magasabb volt az egyéb területen dolgozókénál, ben javasolta az igazgatónak, hogy kapjanak külön karácsonyi segélyt. Hitbéli következetessége, oktatási és szociális kérdésekben tett probléma-felvetései miatt szinte állandó összetűzésben állt a bányavezetéssel, akiknek szokatlan volt, hogy rajtuk kívül valaki bele akar és mer szólni a kolónia életének irányításába.
Többször meg akarták leckéztetni a plébánost. Hónapokig nem engedélyezték számára a lófogat és a sínautó használatát, emiatt gyalog volt kénytelen Ajkáról Felsőcsingerbe járni, és csökkentették az egyházközségnek, és a személyesen neki jogosan járó pénzbeli és természetbeni juttatásokat.
Kakas tisztelendő azonban mindig kitartott elvei mellett.
Emiatt később már kénytelenek voltak egyenrangú partnerként kezelni, és javaslatai közül a bánya segítségével sok minden megvalósulhatott. A dolgozó emberek — köztük a bányamunkások — iránti tiszteletének szép példája az ajkai Jézus Szíve plébániatemplom oltárképe.
Sztrájk Pilisvörösváron
Az ben Jakab Károly által festett képen a művész megörökítette az akkori jellegzetes ajkai személyeket, köztük a bányászokat is. Az oltárkép, amelynek jobb oldalán Jézus körében bányászok láthatók karbidlámpával és csákánnyal a kézben, az országban is egyedülálló.
Kakas Aladárt ben helyezték a bányászok látási színvonala Ajkáról. További szolgálata során az egyházmegyében több helyen és a bányászok látási színvonala megbízásokkal eredményesen tevékenykedett, de szíve visszahúzta első sikereinek helyszínére.
Végakaratának eleget téve Ajkán temették el. Sírja a városi új temetőben található.
