A látás monográfiában van

Nem irodalomtörténészkedik, hogy komplex korrajzot nyújtson, nem tanár, aki kategóriákba kapaszkodva segít a megértésben, persze a látás monográfiában van beleszövődik ez is az eszmefuttatásába, de gondolatai nem ezek mentén szerveződnek. Demény Péter Bánffy boszorkánykonyhájának keresi a titkos receptjét és tárja fel a zsenialitását.

Nézelődik, csipeget, és a vele tartó kíváncsiskodóknak is elmagyaráz egy-két dolgot. Van ennek egy ilyen hangulata, miközben például az Emlékeimből kapcsán az emlékírás elméleti, narratívpszichológiai háttere is feltárul előttünk, és a sorra tárgyalt kisregényeknek ugyanúgy megismerjük a történetét, mint szereplő-alkotó eszközeit.

Az orvosi élettan tankönyve

Magyarán Demény az író szemével lát, de a monográfiaíró lelkiismeretével figyel arra is, hogy az olvasó tudja őt követni. Persze mindez nem veti látásromlás azokban a szerkezetet, magyaráznak nekünk, és mi felnevetünk, mert már hozzászoktunk a játszva tanulás, szórakoztató tudomány trendjeihez.

A kíméletlen látás, a monográfiaíró szerint, Bánffy legmarkánsabb személyiségjegye. Mire utal ez a szószerkezet?

A könyvből parafrazálva: az irodalmat nem a valóság tényei szerint kell értelmezni, mert ebben a közegben az a legfontosabb, ahogy az író látja a világot. Nem kérdés, hogy azért adja valaki írásra a fejét, mert közölni akar, és az ő belső igazsága erősebb a valóság tényeinél. Az írói munka is hasonló, nem a pragmatikus, logikus gondolkodásból születnek a szereplők, hanem szubjektív narratívákból, melyek azt a kíméletlen igazságot adják, amire ráismerünk. Ez nem csupán Bánffyra érvényes.

1. Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
2. Mit akar a monográfus? (Bazsányi Sándor: Nádas Péter) - zonataxi.hu | kultmag
3. Nádas Péter: Maguknak való – Nagy István abszolút látásáról | Litera – az irodalmi portál
4. Kritikusunk szerint nem nagyon.
5. A modern művészetfogalom keletkezése.
6. A látórendszer két fő részből áll.
7. Mégis, az olvasói tapasztalatom inkább az volt, hogy egy ember portréja rajzolódik ki, és mintha a rejtett célja valóban ez lett volna.
8. Jelenkor | Archívum | Nyomozás a sorskertben

Abszolút, csak ez idáig nem így neveztük néven a dolgokat. Az író-irodalomtörténész jogot formál arra, hogy saját kategóriában gondolkodjon, vagy egyszerűen csak érzékletesebben szemléltessen, mint a tankönyvek.

De ha irodalmon kívül is gondolkodunk, és visszakanyarodunk a referencialitásba, Bánffy arisztokrata és politikus, méghozzá a magyar történelem legsikertelenebb vagy legreményvesztettebb időszakában. Ezzel le is zárulnak a nagy kijelentések.

Czucz Enikő Hogy valamilyen, számokban is kifejezhető elképzelésünk legyen, a Digitális Irodalmi Akadémia weboldalán listázott szakirodalom jegyzéke szerint jóval kétszáz fölött van az író munkásságával kapcsolatos magyar nyelvű, periodikumokban és gyűjteményes kötetekben megjelent írások száma, ami még a lista viszonylagos naprakészsége ellenére sem a pillanatnyi állást mutatja főleg, hogy ez néhány kivételtől eltekintve hangsúlyosan a magyarországi periodikumokbeli megjelenéseket listázza. A múlt év őszi könyvújdonságai között pedig kiemelkedő helyet foglal el Bazsányi Sándor Nádas-monográfiája, amely a Biblia elbeszélésgyűjtemény es megjelenésétől egészen a legfrissebb Nádas-mű, a ben megjelent, főként a gyermekkor eseményeire koncentráló, de nem csak erre az időszakra korlátozódó, kevert műfajiságú önéletírásig, a Világló részletekig követi az író pályáját. Legújabb vállalkozása pedig nem is lehetne időszerűbb: a szerzői életmű alakulását a kilencvenes évek közepéig feldolgozó Balassa-féle monográfia megjelenése óta eltelt bő két évtizedben Nádas minden művelt műnemében jelentőset alkotott. Csak hogy néhányat említsünk a kétkötetes memoár mellett: a kisepikai jellegű művek körét az önéletrajzi ihletésű, tapasztalt élményt feldolgozó Saját halála drámai munkáiét a Szirénének bővítette, a kettő között pedig Nádas harmadik, az Emlékiratok könyvének egyoldalúan pozitív fogadtatásával ellentétben megosztó kritikai visszhangot kiváltó regénye, a Párhuzamos történetek is megjelent.

Demény nem látásromlás alvás után nagy tablót, pontosabban tankönyvekből ismert ítélethalmazt és végkövetkeztetéseket a könyv végére.

Bánffy Miklós az az alkotó, akiről esszét lehet írni monográfiaírás közben, és Demény az az író-irodalomtörténész, aki ezt meg is meri tenni. Bánffy Miklós irodalmi portréi. Lector Kismonográfiák, Marosvásárhely,