Idegi látási utak. Emberi agy – Wikipédia
Tartalom
Milanovich Domi Néha pont a pozitív gondolkodás mérgezi meg az életed A szemednek sem hihetsz mindig, hiszen az, ahogyan észleljük a világot, eltérhet a látottak valós fizikai tulajdonságaitól.
A híres Hermann-rács illúzióban sötét pontok jelennek meg a vonalak metszéspontjában.
Viszont ha ránézel valamelyikre, mint egy kis szellem, azonnal eltűnik. Most te is megtudhatod, miért van ez. Ludimar Hermann közel százötven évvel ezelőtt fedezte fel a róla elnevezett vizuális illúziót, melynek biológiai magyarázatára még további évtizedeket kellett várni.
A Hermann-rácsot nem csak azért lehet szeretni, mert vicces és játékos, hanem azért is, mert remekül feltárja a világosságészlelés mechanizmusait.
Kettőt látok mindenből, de miért?
Járd be velünk a retinád és az agykérged közötti csodálatos utat, lépésről lépésre, elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor. A receptorok idegimpulzusokat gyártanak a fényből A idegi látási utak ingere a fény. A fény egy elektromágneses sugárzás, olyan, mint például a röntgensugár vagy a tv- és rádióhullámok, csak más tartományban van. Idegi látási utak agy azonban nem érti a fényenergiát, ő csak az idegimpulzusok elektromos nyelvén beszél.
Ezért szüksége van egy tolmácsra, aki a fényingert lefordítja elektromos jelekre.
Ezt a feladatot a receptorok látják el. A látás receptorai a retinában helyezkednek el, ami a szem hátsó felületén található vékony réteg.
Az idegimpulzusok eljutnak az agykéregbe A receptorok által létrehozott elektromos jelek először a bipoláris sejtekhez, onnan pedig a ganglionsejtekhez továbbítódnak. A szemünkben nem kevesebb mint egymillió ganglionsejt található.
Az idegsejtek rostjai, úgy látszik, egymás közt összefüggnek, bár az újabb vizsgálatok szerint, egyik idegelem a más idegelemmel csak faszerű végágaiknak érintkezése útján illeszkedik egymásra. Ily idegelemet látunk az 1.
Ezek hosszú nyúlványai alkotják a látóideget, ami aztán eljuttatja az ingerületet a csomagot az agyunk vizuális kérgébe. Itt jön létre az észlelés összetettebb élménye.
Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész.
Mit tudnak a ganglionsejtek, és mi az a receptív mező? A retinában található ganglionsejtek más érzékszervi idegsejtekhez hasonlóan receptív mezőkkel rendelkeznek. A receptív mező az a terület, ahonnan az idegsejt ingerületet kap.
A sok-sok idegsejthez tartozó megannyi idegi látási utak mező átfedésben van, így egy sejt pusztulása nem okoz érzékletkiesést.
Te is látod a villódzó sötét pontokat ezen a képen? Elmondjuk, miért!
Például az arc bőrében jóval nagyobb ez az átfedés, mint a hát bőrében. Ezért van az, hogy az arcunkon két, egymáshoz sokkal közelebb lévő ingert is különállónak tudunk érzékelni, míg a hát bőrében, azonos távolság mellett, egyként érzékeljük a két ingert. Próbáljátok ki egy barátoddal: csukja be a szemét, te pedig két ceruza hegyével finoman érintsd meg először az arcán.
- Miért ugrik meg a látvány
- Nem kell csöpögnie, amikor ellenőrzi a látását
- Emberi agy – Wikipédia
- A látórendszer két fő részből áll.
Fokozatosan csökkentsd a két pont közötti távolságot és kérd meg, hogy jelezzen, amikor egynek érzi a két ceruza hegyét! Ugyanezt ismételd meg a hátán és megtapasztalhatod: sokkal előbb jelezni fog. Mi a Hermann-rács titka? A Hermann-rács megmutatja, hogyan észleljük a világosságot. Fotó: Shutterstock A ganglionsejtek receptív mezőit koncentrikus körökként lehet elképzelni, mintha közös középpontból kiinduló növekvő gyűrűkből állnának.
A szélső gyűrűk negatív gátló válaszokat adnak, míg a belső gyűrűk pozitív serkentő válaszokat. A Hermann-rács esetében a belső gyűrű a négyzetek oldalai mentén húzódó szürke vonalra esik, vagy a metszéspontok fehér részére.
Emberi agy
A pozitív válasz így a metszéspontokra eső belső gyűrűkben valamivel nagyobb a fehér szín miatt. Ugyanakkor a szélső gyűrűk gátló válaszaiban ennél lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
A metszéspontokban több fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok két egymást keresztező szürke vonalból, négy oldalról is táplálkoznak. Míg a fekete négyzetek oldalai mentén kevesebb fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok csak egy szürke vonalból, két oldalról táplálkoznak, a többi részen a négyzetek sötét színe található. Mivel az oldalak mentén kevesebb gátlás lesz a szélső gyűrűkben, összességében erősebb idegi válasz fog megvalósulni.
Ez azt jelzi az agyunk számára, hogy az oldalak mentén világosabb a felszín, mint a metszéspontokban, s így jönnek létre az ugráló sötét pontocskák. Persze amikor mindkét szemünkkel ráfixálunk a metszéspontra, akkor a receptív mezők összhangba kerülnek, és ezek a különbségek eltűnnek. Az érzékszerveink kötnek össze a külvilággal, de néha megviccelnek minket.
Urbi Et Orbi meditáció
Fotó: Shutterstock A Hermann-rács illúzióban tehát a megnövekedett sötét környezet eredményeként az oldalak mentén kevesebb gátló válasz jön létre a retinális ganglionok szélső gyűrűiben, így ezeket a vonalakat világosabbnak fogjuk észlelni, a metszéspontokban pedig sötét pontok jelennek meg.
Az észlelésünk néha kicsit olyan, mint az a súgós játék, amikor valaki elindít egy mondatot és a a látás visszaállítása kedvezmény aztán más kerekedik ki belőle.
Az illúziók azért jöhetnek létre, mert nem csak a szemünkkel, hanem az idegsejtjeinkkel és az agyunkkal is látunk, s hosszú az út a kinti, fizikával leírható világ és a belső szubjektív élményeink között.
Ne maradj le semmiről!
