Látás és epilepszia, Az epilepszia diagnózisa - EgészségKalauz

Jól emlékszem, amikor Marci először beszélt a betegségéről. Zavart volt, valahová a távolba nézett és csak mondta és mondta, mintha túl akarna lenni valamin, ami számára rettenetesen nehéz.

Pedig régóta ismertük egymást. Tudtam, hogy néha nincs jól, olyankor pár napig elzárkózik a világtól, de azt hitem, ő is csak olyan, mint sokan mások, akik egyedül szeretnek lenni, ha nem érzik jól magukat.

Már megtanultam olvani a jelekből.

A rohamok fogságában - Élet epilepsziával

Kis fényeket látok, aztán elhomályosul minden. Ha van időm, akkor elvonulok egy csendes helyre, hogy ne ijesszen meg senkit a látványom és felhívom az apámat vagy a barátomat, hogy jöjjön értem. Olyankor még képes vagyok elmondani, hogy hol vagyok, mert van percem. A roham után mindig el akarok menekülni, nem tudom, miért.

Rohannék, mindegy, hogy merre, de általában valaki lefog, és elmondja, hogy mi történt velem. Így élek 18 éves korom óta, akkor volt az első epilepsziás rohamom. Hogy lehet-e ezzel együtt élni? Hát látod, hogy igen.

Epilepsziáról a szülőknek A betegség megértése segít Önnek a betegség leküzdésében. Győződjön meg arról, hogy mindig megfelelően szedi a gyógyszereit. Magától ne módosítsa a dózist, ehelyett inkább forduljon orvosához, ha úgy érzi valamin változtatni kell.

Ezután gyakrabban beszéltünk a látás és epilepszia, ami azért is ennyire ijesztő, látás és epilepszia az epilepsziás beteg nem ura a testének és a roham közben sokszor maga a látvány is félelmetes. De ennél sokkal fontosabb, hogy tudjunk a betegségől, és adott esetben képesek legyünk segíteni.

Epilepszia

Milyen epilepszia? Káposzta Zoltán neurológus szakfelügyelő főorvos segítségével összefoglaltuk, mit tudunk az epilepsziáról.

Ma már tudjuk, hogy az epilepszia egy krónikus idegrendszeri betegség, amely a népesség 0, százalékát érinti. Felnőtteknél a második legsűrűbben előforduló, gyermekeknél pedig a leggyakoribb agyi megbetegedés.

Jellegzetes tünete az epilepsziás roham, amely hirtelen kialakuló agyi működészavar, az érintett agyterületre jellegzetes tünetekkel. Az epilepszia kóroktanilag két csoportra osztható: A szimptómás tüneti epilepszia esetében valamilyen szervi eltérés található az agyban - például daganat, sérülés, agyi infarktus - amelynek környezetében működési zavar támad.

Az epilepszia másik csoportja az úgynevezett primer epilepszia: ekkor az agyban semmilyen szervi eltérés nem mutatható ki.

• Látás öregségtől
• A válasz az, hogy mindannyian epilepsziások voltak.
• A beteg kórtörténete, a betegség esetleges családi halmozódása, a fennálló egyéb betegségek és a jelenlegi gyógyszerelés.
• Morel látás recept
• Vizsgáló módszerek[ szerkesztés ] EEG : elektroenkefalográf.
• A rohamok fogságában - Élet epilepsziával

Ezekben az esetekben feltehetően valamilyen genetikailag meghatározott, sejtszintű működési zavarról lehet inkább szó. Epilepsziás rohamok Ahogyan látás és epilepszia epilepszia maga, úgy az időnként jelentkező rohamok sem egységesek. A leginkább ismert rohamtípus a hogyan kell mondani a gyenge látásról mal, azaz az epilepsziás nagyroham. Súlyos, életveszélyes állapotot is jelezhet, de az sem ritka, hogy a súlyos roham néhány percen belül megszűnik és a beteg teljesen panaszmentessé válik.

Egyes rohamok után okszor kialakul az átmeneti zavartság, vagy alvásszerű. A rosszullétre a beteg nem emlékszik, amnéziás. Ez sokkal kevésbé ijesztő mint a "nagyroham": a beteg a beszédben vagy az adott tevékenységben éppen csak egy kis időre áll meg, de aztán hamarosan folytatódik minden, mintha semmi sem történt volna.

Olyan roham is létezik, amelyet a külső szemlélő egyáltalán nem is észlel és semmi nem utal arra, hogy agyának egy része nem megfelelően működik, a működészavart ilyenkor csupán az agy elektromos tevékenységének regisztrálásával lehet kimutatni.

Diagnózis Éppen amiatt, hogy az epilepszia ennyire sokszínű betegség, a diagnosztika is sokrétű. A vizsgálatok során nem csupán az epilepszia tényét kell megállapítani, hanem lehetőség szerint a típusát is, hogy minél pontosabban megválaszthassák a leghatékonyabb gyógyszeres kezelést. Magyarországon az epilepszia diagnózisára és kezelésére vonatkozó szabályokat szakmai irányelv határozza meg. Először is fel kell venni a kórelőzményt. Mivel előfordulhat, hogy egy-egy rohamot maga a beteg nem, vagy nem teljesen tudatosan él át, a beteggel együtt élők beszámolóira is szükség lehet.

Ezután neurológiai vizsgálat következik, amely azonban sokszor nem mutat ideggyógyászati góctüneteket.

Roham az agyban

Az epilepsziában szenvedő beteg átvizsgálásában nagy jelentősége van az MRI-vizsgálatnak mágnes-rezonanciás komputertomográfiaamely révén kimutatható az agyban lévő szervi károsodás. A másik igen fontos műszeres vizsgálat az EEG- elektroencefalográf- vizsgálat, amelynek segítségével diagnosztizálható az agyi elektromos tevékenységben bekövetkező változás.

Végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlen a neuropszichológiai vizsgálat, mely az érzelmi, szellemi működéseket analizálja. Az epilepszia leggyakoribb kezelési módja a folyamatos gyógyszeres terápia. Ma azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi gyógyszerekkel a betegek nagyjából kétharmad részénél tartós rohammentesség érhető el.

Az epilepszia diagnózisa

Ám sajnos azt kell mondanunk, hogy még megfelelően beállított gyógyszerszedés mellett is előfordulhatnak rosszullétek. Arra a kérdésre, hogy az epilepsziának feltétlenül együtt kell-e járnia a betegségtudattal, dr. Káposzta Zoltán azt feleli, hogy inkább felelősségtudattal kell párosulnia - olyasmivel, mint amiről a cukorbetegség kapcsán szoktunk beszélni.

Látás és szem problémák: mit nem akarunk meglátni?

A betegnek együtt kell élnie azzal a kötelezettséggel, amit a rendszeres gyógyszerszedés jelent. Időnként ellenőrzésre kell járnia, tanácsos figyelnie a megfelelő mennyiségű alvásra, szükséges óvakodnia a stressztől és muszáj visszaszorítania az alkoholfogyasztást.

Még ajánljuk

Egyes epilepsziáknál szóba jöhet a műtéti megoldás is. Ez azokban az esetekben lehetséges, ahol a rohamok kiinduló területe meghatározható, körülírható, és az agy olyan részét érinti, amely jelentősebb funkcióvesztés nélkül eltávolítható. Ilyen például a halántéklebeny-epilepszia. Ha a gyógyszerszedés már több mint két éve tart, és nem ért el rohammentességet, akkor érdemes megvizsgálni a műtét lehetőségét. Együtt élni vele Az epilepsziával meg kell tanulni együtt élni: ahogyan a betegnek, úgy a környezetének is.

A köztudatban az epilepsziát sajnos még mindig félelem vagy iszonyat lengi körül: jellemző, hogy korábban a köznyelv frásztörésnek, nyavalyatörésnek is hívta ezt a betegséget. A környezetben fontos tudatosítani, hogy az epilepszia nem fertőző, hogy a beteg nem tud kárt okozni a környezetében, hogy a tünetmentes epilepsziás személy számos munkakört elláthat, és csaknem teljes értékű életet élhet.

Hogyan segíthetünk roham közben? Előfordulhat, hogy a beteg egy-két perc után felkel, és azt mondja, jól van.

Ne hagyjuk magunkat, a beteget mindenképpen meg kell vizsgálnia orvosnak! Akkor is, ha ez volt az első rohama, és akkor is, ha már ismert epilepsziás: ekkor megfigyelésre vagy gyógyszerátállításra lehet szükség.