Mint a biológia szempontjából
Tartalom
A biológiai oxidáció áttekintése Eszköztár: A lebontó folyamatok során a sejtek nagyobb méretű, magasabb energiaszintű szerves molekulákat alakítanak át kisebb méretű, alacsonyabb energiatartalmú részecskékké.
A lebontás során felszabaduló energia egy része ATP képzésére fordítódik. Energianyerés szempontjából legkedvezőbb az oxigén jelenlétében történő lebontás, a sejtlégzés, más néven biológiai oxidáció.
A sejtek energiaigényét leggyakrabban a szőlőcukor biológiai oxidációja fedezi. A szőlőcukor lebontásának első szakasza, a glükolízis a sejtplazma alapállományában történik.
A folyamat során a szőlőcukor C6H12O6 több egymást követő enzimreakcióban három szénatomos szerves savvá, piroszőlősavvá oxidálódik. A glükolízis folyamata A piroszőlősav ezt követően a mitokondrium alapállományában alakul át, szénatomjai fokozatosan, több egymást követő lépésben szén-dioxiddá oxidálódnak. A többlépéses folyamatsorban a koenzimek hidrogéntartalma végül a légzésből származó oxigénnel egyesül.
A terminális oxidációt ATP képződése kíséri. A terminális oxidáció enzimrendszere a mitokondriumok belső membránjában található.
A zsírok energiatartalma magasabb, mint a szénhidrátoké. A fehérjékből származó aminosavak lebontása során a szén-dioxid és a víz mellett nitrogéntartalmú anyagcseretermék is képződik, amely leadásra kerül a szervezetből.
A szerves anyagok oxigén jelenlétében történő lebontása, a biológiai oxidáció az összes eukarióta élőlény sejtjeiben lényegében hasonló módon játszódik le.
