Mekkora kilátás van a jogokra. Magyar Néprajzi Lexikon /
Tartalom
- Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek.
- Látomás, mint megan róka
- Krónikus ethmoiditis és látás
- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – Milyen jogi lépéseket tehet a hamisítóval szemben?
- Szemész hegedűművész
Share on linkedin Share on email Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy a pokolba kívánta a szomszédját, például azért, mert hajnalban kezdett hozzá a lakásfelújításhoz, késő éjszakáig bömböltette a zenét, a kertben égetett avar füstjétől nem lehetett megmaradni, vagy a kert elhanyagolt állapota miatt már a mi növényeinket is fenyegette a parlagfű invázió.
A szomszédokkal kapcsolatos bosszúságok mindennaposak, azonban vannak olyan zavaró tevékenységek is például egy felújításamelyet bizonyos keretek között el kell viselnünk.
A szomszédjogokra vonatkozó törvényi rendelkezések igyekeznek minél pontosabban és egyértelműbben szabályozni, hogy mihez van jogunk nekünk és szomszédainknak, és mihez nincs. Ezért a tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül látás-helyreállító szemmasszázs, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik. A törvény tehát úgy fogalmaz, hogy csupán a szükségtelen zavarástól kell tartózkodni, ebből pedig egyértelműen következik, hogy létezik olyan zavarás is, amely viszont szükséges — ezt el kell viselnie mindenkinek. A szükséges zavarás Az épületben, lakásban végzett felújítás tipikusan olyan zavarás, amelyet a szomszédok kötelesek eltűrni.
A szükséges zavarás másik tipikus példája lehet, ha ez veszélyhelyzet elhárítása, vagy kárenyhítés miatt szükséges. Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak.
Ha kő a látás javítására valakinek ég a háza, és a tűzoltók csak úgy tudják megközelíteni a házat, hogy közben átgázolnak valaki másnak a veteményesén, akkor ezt a használatot a veteményes tulajdonosának el kell tűrnie — kártalanításra azonban igényt tarthat. A harmadik, gyakran előforduló eset a közérdekű használat miatt bekövetkező zavarás.
Az esetek túlnyomó részében ezt maga a tulajdonos sem óhajtotta, hiszen vagy az utcára vagy a saját udvarára kívánt nézni. Ezért alakult ki az a rend, hogy akár hosszú, akár hajlított vagy éppen kerített házat építettek, annak összes ablakai, ajtói az utcára és a saját udvarra néztek.
Az ingatlan tulajdonosa ugyanis tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek — a feladataik ellátásához szükséges mértékben — az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A közérdekű használat jelentheti elektromos vezetékek, telekommunikációs kábelek átvezetését, de ide tartozhat például a csatornázási munkák miatt a telek egy részének használata is.
Ha ez a használat olyan mértéket ér el, amely miatt az ingatlan már nem használható vagy értéke jelentősen csökken, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását.
Yanis Varoufakis: Live at Politics and Prose
Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos követelheti, hogy az az állami vagy önkormányzati szerv, amely megrendelte a közérdekű munkákat, vásárolja meg az ingatlanát — természetesen piaci áron. A szükségtelen zavarás Természetesen ahogyan nem lehetséges teljeskörűen felsorolni, mi minősülhet szükséges zavarásnak hiszen a törvény is csupán példákat ismertetúgy nem lehet a szükségtelen zavarás valamennyi esetét sem felsorolni.
Ezért nézzünk csak néhány tipikus példát: Építkezés A tulajdonosnak építkezése során is figyelemmel kell lenni mások érdekeire. Az a körülmény, hogy az építésügyi hatóság építési engedélyt adott, önmagában nem jelenti azt, hogy az építkezés egyúttal a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogait sem sértheti.
Az építésügyi hatóság ugyanis az engedély megadásakor csupán városrendezési és építési szempontból bírálja el, hogy az engedélyben a megjelölt módon építkezhet-e az engedélyt kérő. A telektulajdonost ezenfelül terheli az a kötelezettség, hogy mások szükségtelen zavarásától, jogaik gyakorlásának veszélyeztetésétől tartózkodjék.
Betűméret:
Így a kilátástól való megfosztás és az árnyékolás miatt a szomszédot kártérítés illeti meg, feltéve, hogy a szükséges mértéket meghaladja a zavarás. Városban az építkezésre kijelölt helyen történő telek beépítésével szükségképpen velejár a kilátásból való megfosztás vagy az árnyékolás, ez önmagában — ha az építkező úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható — kártérítési igényt nem keletkeztet. Nem ez a helyzet, ha az ingatlan fekvését dominánsan a kilátást biztosító építkezés lehetősége határozza meg.
Így például a Balatonra nyíló kilátás védelmét is tekintetbe kell venni a part körüli építkezésnél. A hegyvidék magaslati és lejtős részein való épület elhelyezésénél a magasság megállapításánál és az épületek tömegelosztásánál figyelembe kell venni a szomszédos és szemközt lévő ingatlanok kilátásnak megóvását.
Ennek megsértése — akkor is, ha az építkezés az illető államigazgatási szerv engedélye alapján történt — kártérítési felelősséget hoz létre a szomszéddal, illetve a szemben lévő telek tulajdonosával szemben. Közcélú létesítmények A fentiekben már szó volt a közérdekű használatról, amelyet a tulajdonosok tűrni kötelesek. Bizonyos esetekben azonban a közérdekű létesítmények elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történik, ez pedig megalapozhatja az ingatlantulajdonosok kártérítési követelését.
No announcement available. A szellemitulajdon-jogok megsértőivel szemben széles eszköztár áll rendelkezésére: különböző jogérvényesítési utakat választhat helyzete rendezésére.
A bíróság például megállapította egy helyi önkormányzat kártérítési felelősségét, mivel az önkormányzati döntések következményekét az utakon megnövekedett a forgalom, amely a környező ingatlanok értékcsökkenését eredményezte. Úgyszintén kártérítésre kötelezte a bíróság a közút kezelőjét is, amely elmulasztotta a sebességkorlátozó táblák elhelyezését, illetve más intézkedések mekkora kilátás van a jogokra, és emiatt egy ingatlanban az előtte zajló közlekedés miatt kár keletkezett.
Olvasási mód:
A bíróság szükségtelen zavarást állapított meg abban az esetben is, amikor egy fémszerkezetű mobil-átjátszótorony elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történt. A torony ugyanis egyes lakóingatlanokhoz túlságosan közel esett, emiatt pedig olyan zajhatás érvényesült, amelyet a tulajdonosok már nem tudtak elviselni.
Vendéglátó egységek Különösen városok központi helyein élők számára jelenthet kellemetlenséget, amikor a közelben új, éjszaka is üzemelő vendéglátó egység nyílik. Az éjszakai szórakozóhelyekkel természetesen együtt jár egy bizonyos zajszint, az üzemeltetőnek azonban mindent meg kell tennie ennek csökkentésére.
A bíróság ezért megállapította annak a vendéglátó egységnek a kártérítési felelősségét, amely nem rendelkezett megfelelő zaj- és hangszigeteléssel.
A vendéglátó egységek másik nagy hibája, hogy különösen a felette lévő lakásban élők sokszor kellemetlen szagokkal szembesülnek. Ez a tény szintén megalapozhatja az étterem kártérítési felelősségét, hiszen az étteremtulajdonos kötelessége a helyiség megfelelő levegőztetéséről, a szagok elszívásáról gondoskodni.
Mennyivel drágább a kilátás?
Mit tehetünk a szükségtelen zavarás ellen? Ha a fentiek alapján úgy érezzük, hogy a szomszéd túllépte azt a határt, amelyet még kötelesek vagyunk elviselni, több lehetőség közül is választhatunk, ha jogi útra kívánjuk terelni az ügyet.
Az első lehetőség a jegyző előtt megindítandó birtokvédelmi eljárás, amely viszonylag gyors megoldást ígér, azonban ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a másik fél a határozatot bíróság előtt megtámadja, tehát korántsem biztos, hogy a jegyzői döntés végleges lesz. A birtokvédelmi eljárást egy formanyomtatvány megfelelő kitöltésével és benyújtásával kell megindítani.
A formanyomtatvány minden önkormányzat honlapjáról letölthető.
