Közel látni messze nem a látásról. Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

Távollátás

Teljes szövegű keresés Látás visusszemünk ama képessége, melynél fogva a térben tájékozódunk. A szembe eső éter-rezgések az ott levő ideghártyát izgatják és minőségük szerint különböző fényérzést támasztanak.

CARS 2 Surprise Eggs Disney Pixar Lightning McQueen Mater by Funtoys Awesome Disney Toy Review

A fényérzésekből ismerjük fel a világító tárgyakat és ezek helybeli viszonyait. Lényegében az emberi közel látni messze nem a látásról a sötét kamarával l.

1. Látás és jelenségek
2. A szem természetes öregedése
3. Látás videó
4. Az ideghártyának az érhártyával közvetetlenűl összefüggő része a festékes hámréteg

A tárgyak éles képét a sötét kamarában a homályos üveglap, a szemben az ideghártya fogja fel. Képpé egyesíti a fénysugarakat a sötét kamarában az üveglencse, a szemben ennél sokkal összetettebb fénytörő rendszer. A szemben a fénysugarak a porchártyán, csarnokvizen, szemlencsén és üvegtesten keresztül haladva jutnak az ideghártyára.

A szem természetes öregedése

Legnagyobb törést szenvednek, midőn a levegőből a porchártyára jutnak, azután a szemlencse két felületén. Az ideghártyán a sugarak a külső tárgyak fordított képét adják, csakugy mint a sötét kamarában homályos üveglapon. A valamely tárgy egyes pontjaitól jövő sugarak az ideghártyán egy-egy képpontban egyesülnek, amint erről fehér házinyuak festékmentes szemén meg lehet győződni. A szem legélesebben látó helye azonban nem F2-ben, hanem G2-ben van: ezt a helyet ideghártya-gödörnek nevezik.

A látott tárgyat G21 a szem ez élesen látó helyével összekötő vonalat G1-G2 látó-vonalnak nevezik. A látótérben csak azt a tárgyat vesszük jól ki, melynek képe az ideghártya-gödörbe esik.

Az olyan szemet, melyen a látóvonallal párhuzamosan beeső sugarak az ideghártyagödörben egyesülnek, rendesen látó szemnek mondjuk. Azonban nem minden szem lát rendesen, mert vannak szemek, melyeknél a párhuzamos sugarak egyesülési pontja az ideghártyagödör elé vagy mögé esik l.

Fénytörés rendellenességei. Tisztán csak az olyan tárgyat látjuk, melynek az ideghártyán éle sképe van. Éles kép azonban csak bizonyos távolban levő tárgy után jöhet létre, ennél távolabb vagy ennél közelebb levő tárgyaknak csak homályos képe lehet az ideghártyán.

Mikor tehát bizonyos távolban álló tárgyat élesen látunk, az ezen tul vagy innen eső tárgy halványan mutatkozhatik csak. Innen van, hogy midőn szemünkhez közel tüllt és e mögött vagy cm.

Viszont többen vannak, akik az erősséget jelző szám előjelében már nem teljesen biztosak, vagyis nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük vagy rokonaik szemüvege. Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop. De mi történik, amikor rövid- vagy távollátás alakul ki? Rövidlátás A rövidlátás myopia azt jelenti, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt találkoznak.

Igy tehát nem vagyunk képesek különböző távolban levő tárgyakat egyszerre élesen látni, de egymásután igen. Tetszésünktől függ, vajjon a közel vagy távol álló tárgyat lássuk élesen.

A szem ezen tulajdonságát a szem alkalmazkodó képességének mondjuk, mert, mint a mondott példában láttuk, közel látni messze nem a látásról szem a tárgyak távolságához valóban alkalmazkodik. Midőn a szem közelebb álló tárgyat lát élesen, erősebben töri a fényt, mint midőn távol álló tárgyat nézünk. Azt a képességünket, hogy a fényt a szükséghez mérten különböző fokban töri szemünk, a szemlencsének köszönhetjük.

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése

Midőn közel álló tárgyat nézünk, a szemlencse vastagabb lesz, elülső felülete erősebben előre domborodik. A lencse ez alakváltozását a szem belsejében levő izom végzi az által, hogy összehúzódásakor a lencse rögzítő szalagját ellazítja, minek következtében rugalmasságánál fogva előre domborodik a lencse. Éppen azért a ik életév körül messzelátóvá válik az ember, mivel azon időben a lencse rugalmassága csökken. Felette nagy tökéletessége dacára, a szemnek számos optikai hibája is van.

Egy ilyen a szines eltérés, amint erről meg lehet győződni, midőn ablakrámára tekintünk, mely mögött a világos ég látszik.

Ha ilyenkor a szem elé papirlapot tartunk, ugy hogy e között és az ablakráma között keskeny világos rés szabadon maradt, akkor az ablakráma alsó széle kék, felső széle sárga-vörös szinben tünik elé. Hogy a szem szines eltérése a látott tárgyak szines körvonalai által nem zavar a látásnál, ez onnan van, mert a tárgyaktól kiindult sugarak az ideghártya egyes pontjaira igen vegyes fényt bocsátanak, midőn, mint a fenti esetben, a látótér egy nagy része elfedve nincsen.

A szem további hibája az asztigmatizmus l. Ez, s mert a tárgy távolságához szintén nem tudunk elég élesen alkalmazkodni, okozza az u.

Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

A szétsugárzás miatt tudniillik világos tárgyak nagyobbaknak tetszenek, mint a minők valósággal. Az utcán este égő lámpa messziről ugy tetszik, minth alángja az egész lámpát töltené be. Gyakran előfordulnak, mint a látást zavaró hibák, könnycseppek, hegek a porchártyán, a szemlencsén fényelszóródások.

• A távollátás osztályozása erősség szerint: Gyenge távollátás: 3 dioptriáig fakultatív hypermetropia Természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik.
• DR. KLUG NÁNDOR: AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA
• Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika

Látunk néha gyöngysoralakokat v. E tünemények okozói az üvegtestben úszó részek.

Ugyanezen entoptikai tüneményekhez tartozik még az ideghártya vérereinek árnyékképe. Az ideghártya fényérző elemei, a pálcika-csapok, azon hártya legkülsőbb rétegét képezik, vérereinek hálózata pedig e réteg előtt van, e miatt tehát a hálózat árnyéka a pálcika-csapokra esik. Midőn a fény a rendes látásnál ugy esik a szembe, hogy sugarai az ideghártyán alátott tárgy éles képét adják, a vérerek árnyéka nem terjed a pálcika-csapokig és ezért nem is látható.

Milyen messzire látunk el szabad szemmel? Posztobányi Kálmán Miért látnak élesen a víz alatt a közellátók?

Ha azonban a szemet közelről világítjuk meg, például ugy, hogy sötét szobában gyertyalángot mozgatunk előtte, akkor előtünik az ideghártya faszerüen elágazodó vérereinek árnyéka a látótérben. Egy kis része a fénynek visszaverődik a szemből azon irány felé, melyből ebbe bejött, s e miatt nem látunk mások szemébe.

Némely állatok, kutyák, macskafélék szeme félhomályban világítani látszik. Ez onnan van, mert ez állatok ideghártyája mögött a fényt élénken visszavető réteg van; innen a fényforrás irányába visszavetett fény részben a néző szemébe is jut.

Ember szemébe csak tükrözés segedelmével lehet látni. Valamely fényforrás fényét üveglap vagy tükör segedelmével vetjük a megvizsgálandó szembe. A szemből visszaverődő fény az üveglapon át részben a vizsgáló szemébe jön.