Az akut látás és a jó látás nem feltétlenül szinonim. - Színes vakság September

A kontraszt hatása a látásra

Színkonstancia és színkontraszt Színkonstancia alatt a következő jelenséget értjük. Amikor a külső megvilágítás változik például ha a nap fénye az estébe hajló délutánban egyre narancssárgásabb lesz, vagy a napfényből belépünk egy mesterséges fénnyel megvilágított helyiségbenem tűnik úgy számunkra, hogy a tárgyak színe megváltozik, noha ilyenkor a tárgyakról a szemünkbe jutó fény spektrális összetétele nagyon is megváltozik.

Az akut látás és a jó látás nem feltétlenül szinonim.

A meglepő az, hogy a tárgyak észlelt színe jobban korrelál az egyes tárgyak felületi ref- lektanciájával amihez közvetlen észleléses hozzáférésünk nincsmint a tárgyakról a szemünkbe jutó fénnyel ami a színlátás közvetlen ingerét képezi. Hogyan lehetséges ez? E jelenség megértéséhez érdemes a színkonstanciánál egyszerűbb világosságkonstan- cia jelenségével kezdeni.

Clean Vision Visszaállítja A Tiszta És Éles Látást Orvostudomány Ár

Ehhez nézzük meg a 4. Bár a teljes ábrán az O betű bekarikázott középső részét világosabbnak látjuk, mint az S betű ugyancsak jelölt feketéjét, mégis, az abszolút világosságok tekintetében fordított a viszony. A látórendszer a feltételezések szerint a teljes ábrát szegmentálja, felosztja különböző megvilágítású részletekre a 4. Így például az árnyékos tartományon belüli legvilágosabb felületrészletekhez ugyanúgy a fehér észleletét rendeli, mint a közvetlenül megvilágított területen belüli legvilágosabb részekhez.

  • Színlátás – Wikipédia
  • Az akut látás és a jó látás nem feltétlenül szinonim. - Színes vakság September
  • A vörös fény gyógyítja a szemet. Hol hallottuk már ezt? - Rakéta

Mindkét tartományon belül a lokálisan legvilágosabb részletekhez viszonyítva alakulnak ki a sötétebb felszínek észleletei — például a lokális megvilágítási maximum felével jellemezhető felületeket nagyjából középszürkének látjuk. A világosságkonstancia szemléltetése Kérdés, hogyan általánosítható ez az elv a színes látásra.

Az egyik első, nagy hatású szín- konstancia-elmélet Edwin Land amerikai tudós és feltaláló nevéhez fűződik. Land, aki egyebek között a polaroid fényképezés feltalálója is, úgy gondolta, hogy a színkonstans észleléshez három különböző hullámhossztartományban egymástól függetlenül kell a világosságot nor- malizálni ShepardBrainard-Wandell Elméletét Land retinexelméletnek nevezte. Land híres kísérleteit úgynevezett Mondrian-ábrákkal végezte, melyek különböző nyúl nyúl, zömmel téglalap alakú mezőkből álló képek voltak, s nevüket onnan kapták, hogy Piet Mond- rian holland neoklasszicista festő egyes képeire emlékeztettek 4.

A csapok a látható fénytartomány bizonyos szeleteire érzékenyek, viszont csak a beérkező fény mennyiségéről adnak információt az idegrendszernek, a beérkező fény hullámhosszáról nem.

Az egyes vetítőket, illetve ezek kombinációit különböző fényerőre állítva, a megvilágítás tág határok között változtatható volt, miközben az ábra egyes foltjairól visszaverődő fény összetételét fénymérő műszerrel mérték.

Az összetett Mondrian-ábrák egyes foltjainak észlelt színe alapvetően állandó maradt a megvilágítás nagymérvű változtatásai ellenére is. Ha például egy adott M1 megvilágítás mellett egy vörös folt ugyanolyan összetételű fényt vert vissza, mint egy másik, M2 megvilágítás mellett egy zöld folt, mindkét megvilágítás mellett a vörös folt vörösnek, a zöld zöldnek látszott. E jelenség alapja Land szerint egy normálási folyamat, de most nem egyetlen visszavert fényértékre, mint a világosságkonstancia esetén, hanem három hullámhossztartományra, egymástól függetlenül.

A látvány feldolgozásának első fázisában a szem a fénymennyiség különbségeit pásztázza, keresi a határ-vonalakat. Az optikai fény, szín mennyiségek különbsége a kontraszt, mely alapfogalom a vizualitás világában. Sekuler A tárgylátás alapfeltétele, hogy a tárgyakról és környezetükről, legalább a határvonalak mentén, lényegesen eltérő mennyiségű fény érkezzen a szembe. A látás legelemibb szintje, alapinformációja a kontrasztérzékelés, ám ez is igen bonyolult mechanizmus.

Ha például vöröses megvilágítás pl. Ezzel az elmélettel azonban az a gond, hogy akkor is normalizál, ha a kromatikus túlsúly forrása nem a megvilágító fény színe, hanem a látványban jelen lévő felszínek árnyalata. Ha például egy csupa vöröses felszínből álló ábrát látunk, mint a 4.

A kontraszt hatása a látásra - A szolárium hatása a látásra

Egy csupa piros felszínt tartalmazóábra, melybõl nem kell eltávolítani a piros színek túlsúlyát — a retinexelmélet háromcsatornás normálási eljárása viszont ezt tenné A színkonstancia ma legelfogadottabb elmélete Laurence Maloney és Brian Wandell nevéhez fűződik MaloneyMaloney-WandellWandell A retinexelmé- let imént említett problémájától Maloney és Wandell úgy szabadul meg, hogy feltételezik, a látórendszer egy független becslést végez a megvilágítás spektrális összetételére vonatkozóan, ez a spektrális összetétel pedig nem a környezet tárgyairól visszaverődő fény mértékétől függ.

Ilyen független becslés érhető el például, ha valamilyen fényforrásra vagy annak irányába pillantunk, vagy akkor, ha a színbecslést a fényforrásnak a tárgyak felszínén látható tükörképe alapján végezzük 4. Egyrészt, jól látható, hogy a tárgyak felületi reflektanciájának tulajdonképpen két összetevője van: egy diffúz komponens, mely az adott irányból beeső fényt minden irányban szétszórva veri vissza, s egy tükörszerű visszaverődés, mely a tükörhöz hasonlóan a párhuzamosan beeső sugarakat párhuzamosan veri vissza.

a kontraszt hatása a látásra ritka szemészeti betegségek

A matt felületek esetében e tükörszerű a kontraszt hatása a látásra hiányzik, a fényes felületeknél viszont megvan. Másrészt, a diffúz visszaverődés hullámhossz-szelektív, és meghatározza a tárgyak színét, a tükörszerű, párhuzamos visszaverődés a legtöbb fényes tárgy esetén minden hullámhosszat egyenlő mértékben ver vissza. A fényvisszaverés e kettős természete a 4. Ezt illusztrálják az ábrán lévő paradicsomok, melyeken, bár pirosak, a fehér fényforrás képe fehér.

A legtöbb — de nem mindegyik — színes felületen a fényforrás tükörképéből közvetlenül becsülhető a megvilágító fény színe A fényforrás képe alapján tehát közvetlen becslést lehet tenni a megvilágítás színére vonatkozóan.

A szolárium hatása a látásra

A veleszületett myopia észlelés alapja tehát a a kontraszt hatása a látásra reflektancia valamiféle becslése, hiszen az a felületek állandó, a megvilágítás változásaitól független tulajdonsága. A reflektancia becsléséhez rendelkezésre áll az adott felületről a szemünkbe érkező fény spektrális összetétele és a megvilágító fény spektrális összetételéről való független becslés.

Ezenkívül tudjuk, hogy minden egyes hullámhosszon a beeső fény intenzitásának jelöljük ezt B-vel és az adott felület reflektanciájának R szorzata adja a tárgyról a szemünkbe érkező fény spektrális összetételét legyen ennek jele S.

Ennek az összefüggésnek az alapján a látórendszer is képes lehet a tárgyak felületi reflektanciáját becsülni. A színkonstanciával kapcsolatos másik probléma az, hogy hogyan rekonstruálható, legalább közelítőleg, a felületek reflektanciája a mindössze három csaposztályból származó, igen korlátozott információ alapján.

Ez csak akkor lehetséges, hogyha a látórendszer alacsony szintű, beépített s a tudat számára nem hozzáférhető hipotézisekkel rendelkezik arról, hogy a környezetben milyenfajta felületi reflektanciák, illetve megvilágító fények várhatók el.

Maloney és Wandell elegáns matematikai modellt dolgoztak ki e probléma megoldására, amit itt most csak szavakban, röviden foglalunk össze. A látórendszer eme hipotézisei a környezetünkben található felületi reflektanciák egyfajta általános leírását tartalmazzák, például azt az információt, hogy a földi környezet reflektanciái folytonos, sima, a hullámhosszal lassan változó görbék a 4.

Maloney és Wandell elmélete azt mutatja meg, hogyan lehet képes a látórendszer a beépített hipotézisek és a három csaposztály durva felbontású bemenete alapján a megvilágító fényeket, és azok alapján a felszíni reflektanciákat rekonstruálni. Ez azonban csak olyan környezetben lehetséges, amelyben a megvilágítás és a reflektanciák tényleg olyanok, mint ahogy azt a látórendszer implicit modellje leírja.

Ha ez nem teljesül, akkor a rekonstrukció hibás lesz, és a színkonstancia leromlik vagy eltűnik. Gondoljunk arra, hogy mondjuk egy kékeszöld lámpa fényénél milyen nehezen ismerünk föl színeket, vagy hogy este, nátriumgőzlámpák narancssárga fényénél a kontraszt hatása a látásra nehéz egy autót színe alapján felismerni a parkolóban.

Hogyan működik a színlátás?

A színkontraszt jelenségéről már közvetve szót ejtettünk a kontrasztszínek kapcsán. A kontrasztjelenségek leggyakoribb változata, a szimultán kontraszt lényege, hogy egy felület észlelt színe nemcsak az adott felület reflektanciájától függ, hanem az azt körülvevő, egyéb felületek színétől is.

A szimultán kontraszthatások igen bonyolultak: függenek a célfelület és a háttér színeitől, az egyes színek téri elrendezésétől is, méghozzá meglehetősen összetett módon.

A klasszikus megfigyelés szerint a szürke négyzeteknek piros háttér előtt illene zöldesnek, élénkzöld háttér előtt ellenben kissé pirosasnak látszaniuk. Ha azonban pasztell- telítetlen színeket választunk megfelelő összeállításban, a hatás sokkal erősebb lesz 4. Indukciós színnek azaz a háttér előtt bemutatott célfelületnek, melyen a kontraszthatás indukálódik szerencsésebb választás egy színes felület, mint egy akromatikus szürke bár néha akromatikus felületen is létrehozható színindukció.

A színlátás kontraszthatásai nem valamiféle ritka, az illúziókkal egy csoportba tartozó jelenségek, hanem mindenütt jelen vannak a színészlelésben.

a kontraszt hatása a látásra szem látási problémák

Gondoljunk arra, hogy a kontrasztszíneket is e hatások hozzák létre. Az érdekes kontrasztábrák persze szokatlan kontrasztjelenségek, és néha csak a melléjük adott leírással együtt meglepőek. Például a 4.

Hogyan működik a színlátás?

S ez voltaképp igaz is, abban az értelemben, hogy, mint mondtuk, az egyes tárgyak észlelt színét saját reflektanciájuk fénykibocsátásuk és a környezetüké együtt határozza meg. Klasszikus színkontrasztábra. A hatás nem kifejezetten erős 4. Megfelelően választott színekkel sokkal erősebb kontraszthatás érhető el. A két kis négyzet azonos színű 4.

Egy másik erős kontraszthatás 4. Erős kontraszthatás nem csak pasztellszínekkel érhető el A szimultán kontraszthatások magyarázatára többféle próbálkozás létezik shepherdLotto-Purves Akromatikus szürke felületeken megfigyelhető szürkekont- raszt-hatásokra léteznek olyan elméletek, melyek a világosságkonstancia és világosságkontraszt jelenségét a kontraszt hatása a látásra képesek magyarázni Gilchrist et al.

A színkontraszt- esetek közül egyeseket adaptációs hatásokkal, azaz a három csaposztály bemenetének egymáshoz képest változó súlyozásával is meg lehet magyarázni.

Más jelenségekhez az ellenszínelmélet feltevéseire is szükség van, illetve vannak olyan elméletek is, melyek a színkonstanciáért felelős mechanizmusok melléktermékeként magyarázzák a kontraszthatásokat.

A színlátás magasabb szintű folyamatainak bonyolultságát illusztrálják a színasszimilációs jelenségek is 4. Itt a kontraszttal ellentétes hatás tapasztalható: a vékony sárga csíkok a szélesebb szürke sávok sárgás megjelenését okozzák, míg kék csíkok kékes megjelenést.

A magam is meggyógyítottam a rövidlátást két ábrán is az látható, hogy a szegélyező színes keretek saját színük irányába változtatják az indukciós felület színét s nem az ellenszín irányába, mint a szimultán kontrasztnál.

Színasszimiláció 5. A kontraszt hatása a látásra felfogással kapcsolatban már mintegy harminc éve felmerült a következő elméleti probléma.

Az emberi tudat egyik alapvető sajátossága, hogy észlelésünket és valamennyi megismerő funkciónkat áthatják azok az érzékleti minőségek, élmények, melyek ezt az információfeldolgozást kísérik. A piros szín látása, egy zongoraakkord, egy zenedarab meghallgatása, az ananász íze a szánkban, az égett gumi orrunkat facsaró bűze vagy egy kemény, hideg és sima felület érintése mind olyan sajátos élmények, melyek az észlelést, a képzeletet, gondolkodásunkat kísérik, s éber állapotban mindig jelen is vannak.

Ezzel ellentétben számos agyi állapot, mely szervezetünk működését vagy akár viselkedésünket is befolyásolja, nem jut el a tudatunkig. Ugyanakkor intuícióink alapján nem tartjuk valószínűnek, hogy programokat futtató számítógépek, mesterséges információfeldolgozó rendszerek a mieinkhez hasonló élményeket élnének át.

Ha pedig az emberi elme nem más, mint egy bonyolult információfeldolgozó rendszer, akkor hogyan élhet át élményeket? Esetleg az elme mégis több egy komputációs rendszernél?

  1. Színkontrasztok – kölcsönhatások
  2. Színes vakság Ezekről vagy más látáskárosodásokról beszélve gyakran rövidlátó vagy távoli látást jelentünk.
  3. A látása hunyorít

E kérdések az utóbbi huszonöt évben komoly elméleti vitákat váltottak ki. Ezek részleteit itt nem tudjuk teljességében bemutatni, röviden megemlíteni viszont azért érdemes, mert a színélményeknek és a színlátásnak a fejezetben bemutatott pszichológiai vonatkozásai az egyik legfontosabb hivatkozásként szolgálnak a tudatos élményről szóló elméleti vitában.

E probléma érthetővé tételére az egyik klasszikus gondolatkísérletet érdemes felidézni. Tegyük föl, hogy valakivel beszélgetünk a színekről, és egyetértünk abban, hogy mit milyen színűnek hívunk, valamint abban is, hogy mit mitől lehet megkülönböztetni színük alapján.

Ennek ellenére elvileg lehetséges, hogy ismerősünk olyan színűnek látja az eget, mint mi a tojássárgáját, és viszont vagy épp az érett paradicsomot látja olyan színűnek, mint mi a pázsitot.

Ez a kék-sárga, illetve zöld-piros spektruminverzió esete. Lehetséges-e ez?

a kontraszt hatása a látásra lehetséges a látás helyreállítása

Esetleg vannak is ilyen esetek a valóságban? Ilyen esetek tényleges megléte a legtöbb szakértő számára valószínűtlennek tűnik, elsősorban azért, mert nem ismert olyan adat, amely biológiailag megalapozná ezt a feltevést. Egyes filozófusok szerint teljes biológiai azonosság mellett is lehetséges egy bizonyos értelemben fordított spektrum pl. Chalmersez azonban igencsak vitatott kérdés.

a kontraszt hatása a látásra látás depresszióban

Érdekesebb kérdés a következő: ha létezne is fordított spektrum, kiderülhetne-e ez a két ismerős számára beszélgetésükből, a fenti példában? Az elmefilozófiai vitákban ez fontos kérdésként merült föl — tehát az, hogy a fordított spektrum lehet-e a viselkedés szintjén detektálhatatlan.

Szolárium csövek - Információ - Hollandimpex szolárium nagykereskedés A kontraszt hatása a látásra A szolárium hatása a látásra A szolárium árthat a szemnek? Sokakat zavar, hogy télen nem jut elég napfényhez a bőrük, emiatt pedig kifakul. A binokuláris látás helyreállítása felnőtteknél A migrén hatása a látásra Megelőzés A vizuális analizátor működésének modern tanulmányai a migrénes betegek jellemzőinek jelenlétét mutatták, ellentétben az egészséges egyénekkel. Alternatív gyógyászat szürkehályog kezelése A grapefruit bőrre gyakorolt jótékony hatása.

Ha ugyanis igen, a kontraszt hatása a látásra abból arra lehetne következtetni, hogy az érzékleti minőség független a viselkedéstől, sót a kognitív-funkcionális szerveződéstől is; tehát az elme hagyományos fizikalista felfogása elleni érvként szolgálna Byrne A fizikalista felfogás lényege, hogy a mai fizika és a fizika világképével ösz- szeegyeztethető többi természettudomány — kémia, biológia stb.

Úgy tűnik azonban, hogy a viselkedéses felismerhetetlenség tézise nehezen tartható — sokkal inkább van okunk azt gondolni, hogy ha létezne is személyközi fordított spektrum, az nem lenne észrevehetetlen a viselkedés szintjén. Már tudjuk például, hogy a legtelítettebb sárga szín jóval világosabb, mint a legtelítettebb kék, mivel a H és K csapok együttes domináns aktivitása, ami a sárga látásához kell, sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a világosság élményéhez, mint az R csapok domináns válasza ami általában a kék szín látásának alapja.