Emberi látás 180

Az emberi szem esetében a megfelelő látást, az éleslátást ahhoz mérjük, hogy el tudunk-e olvasni egy bizonyos táblát megfelelő távolságból. Az állatvilághoz képest azonban a legélesebben látó ember is szinte világtalan.

Emberi szem

Tarsier A tarsier egy apró, mókus méretű ragadozó, mely gyíkokon és rovarokon él, de olykor madarakra is vadászik Dél-Kelet-Ázsia esőerdőiben. Ismertetőjele a hatalmas szeme: a testméreteihez viszonyítva a tarsier rendelkezik a legnagyobb szemmel az emlősök világában.

Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak.

Ha az embernek arányaiban ugyanakkora szeme lenne a testéhez viszonyítva, mint a tarsiernek, akkor a szemink grapefruit nagyságúak lennének. A tarsier hatalmas szemeit nem tudja mozgatni, azonban ezen hiányosságért bőségesen kárpótolja, hogy a fejét fokban képes elfordítani.

Éleslátása kiemelkedő, éjjellátási is kiemelkedő, sőt, egyes feltételezések szerint az UV sugárzás is látja — azonban, ahogyan a legtöbb éjszakai állatnak, színérzékelő képessége szegényes. Kaméleon A kaméleon színváltó képessége közismert, azonban különleges szemeiről ritkán esik szó.

Ennek a gyíkfélének a szemhéja szinte teljes mértékben eltakarja szemgolyóit — kivéve azt az apró rést, amin keresztül látni képes. Szemei egymástól függetlenül mozognak, így képes fokos képet kapni a környezetéről.

Ha azonban veszély érzékel, mindkét szemét egy irányba szegezi, így háromdimenzióssá alakítva a látott képet. Utóbbi kifejezetten fontos számára a vadászat és a védekezés során.

A képet Günther KH Zupanc szíves hozzájárulásával közöljük Rajzoló program segítségével készítsenek a diákok egy kis szünetekkel megszakított fekete vonalsorozatokból álló vizsgálótáblát. A szünetek szélessége 0. Kontrollként tartalmazzon egy-két megszakítatlan vonalat is.

Éleslátása elképesztő, néhány méterről is észreveszi a bogarakat, és a tarsierhez hasonlóan képes észlelni az UV sugarakat is. Szitakötő A szitakötő szemei szinte a teljes fejet beborítják, aminek köszönhetően úgy néz ki, mintha sisakot viselne — ami fokos látószöget biztosít számára.

Komposztálás biodinamikus gazdálkodásban

A szitakötő szemeit 30  ommatidiának nevezett vizuális egység alkotja, és minden egység egy szemlencséből és egy sor fényérzékeny sejtből áll. Látása ennek köszönhetően kiemelkedő, képes felismerni a színeket, a polarizált fényt és különösen érzékenyen észleli a mozgást, ami a vadászatban és a védekezésben egyaránt segíti.

Éles szemek: valójában mennyire látunk jól?

Egyes szitakötőfajok kiválóan látnak minimális fényviszonyok mellett, amikor az ember már szinte semmit, ráadásul 3 apró szemmel is rendelkeznek, melyek feladata a gyorsan mozgó dolgok érzékelése. Levélfarkú gekkó A emberi látás 180 gekkó szeme meglehetősen szürreális: vertikális pupillái mellett számos apró lyukacska látható a szemén, melyek éjszaka kitágulnak, hogy minél több fényt legyen képes észlelni, a megfelelő éjszakai tájékozódás érdekében.

Emellett számos fényérzékeny sejttel is rendelkezik, aminek köszönhetően nem csak tárgyakat képes felismerni a sötétben, de akár még a színek észlelésére is képes lehet.

A gekkó éjszakai látása szer jobb, mint az emberé. Viszonyításképpen: a macskák éjszakai látása csak hatszor jobb az emberénél. Emellett szemében egy sor bonyolult minta látható, mely segíti az álcázást — nem rendelkeznek ugyanis szemhéjjal, szemüket egy átlátszó membrán védi, amit gyakran tisztítanak aki látást lát nyelvükkel.

Binokuláris látás

Kolosszális tintahal Nem összekeverendő a nála jóval kisebb méretű óriás tintahallal — emberi látás 180 kolosszális tintahal a legnagyobb gerinctelen a tudomány jelen állása szerint, és egyben ez az állat rendelkezik az állatvilágban a legnagyobb méretű szemmel.

A kolosszális tintahal egyetlen szemgolyója 30 centiméter átmérőjű, szemlencséi pedig akkorák, mint egy nagyobb fajta narancs.

Ezek a szemek teszik lehetővé, hogy a kolosszális tintahal tökéletese tájékozódjon és vadásszon méter mélyen a tengerben. Mindeddig a tudománynak csupán egyetlen fiatal kolosszális tintahalat sikerült megvizsgálnia — a kifejlett példányok szeme ennél is nagyobb lehet.