Az oktatás különböző szempontok szerint történik, 4.1. A módszer fogalma
Tanulási egység : A sportoktatás elmélete Az oktatás elsődleges célja a gyermek személyiségének olyan irányú fejlesztése, amelyben kiemelten az aktivitásra és az önállóságra nevelés fogalmazódik meg.
Irodalomjegyzék III. A játék oktatási folyamata A tanítási órán, a meghatározott szempontok alapján kiválasztott, illetve a játékfoglalkozásokra megtervezett, az óravázlatban rögzített új játék megtanítására kerül sor. A játékoktatásnak, mint komplex, összetett folyamatnak: - az oktatásban a tanárnak szervező, oktató-nevelő, irányító-vezető funkciókat, feladatokat kell ellátnia - a tanmenet előkészítése és a játék kiválasztása után a nevelőnek további előkészítő és szervező feladatai vannak. Az előkészítő és szervező feladatok a következők: - a játéktér és a felszerelés előkészítése - pálya jelzéseinek elkészítése - a játékhoz szükséges felszerelés kiosztása a játékosok felállítása a játéktéren Az új játék tanítását elsődlegesen az ismeretnyújtás módszereivel végezzük, de a megértés nem nélkülözheti az első végrehajtási kísérletet, amit a játék többszöri, változtatás nélküli gyakorlása követ. A játék befejezését értékelés követi.
Az oktatás céljai közé tartozik továbbá az elméleti és gyakorlati tudás megalapozása, a tanulói érdekeltség és érdeklődés kialakítása, a gondolkodás fejlesztése, a az oktatás különböző szempontok szerint történik, az együttműködési készség megteremtése.
Az oktatás céljainak mit jelent a látás 1 5 bonyolult folyamatban történik, amelyben különböző elméletek, szempontok, érdekek, illetve értékek szembesülnek és érvényesülnek.
Az oktatás célja a tanítási-tanulási folyamat eredményeként elsősorban a személyiség tudatos fejlesztésének elősegítése, ugyanakkor ma már az iskolai oktatás elsődleges céljának a gondolkodás fejlesztését, illetve az ismeretek valódi felhasználási képességét is hangoztatják.
Az oktatási folyamat célja az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása és az ehhez szükséges pedagógiai feltételrendszer megteremtése. A tanulásra utaló sokféle modern megközelítés és irányzat közös vonása, hogy a tanulás az egyén viselkedésében és személyiségében bekövetkezett tartós és adaptív változás, ami magában foglalja az új ismeretek és készségek elsajátítását, valamint a meglévő készségek további fejlődését.
A tanulás tudományos, de egyben hétköznapi fogalom is, ezért természetes, ha bizonyos elméletei, paradigmái a hétköznapi szemléletből születnek. A hétköznapi gondolkodásban a tanulás azonosul az iskolai tanulással, a tananyag elsajátításával, és természetesen az ehhez szükséges gyakorlással. Akkor beszélünk tanulásról, amikor a különféle tapasztalatok által módosul a viselkedés.
Néhány gondolat az oktatási módszerekhez a mélyinterjúk tükrében A néhány kiválasztott igazgatóval folytatott további beszélgetésekből mélyinterjú sajnos az látható, hogy meglehetősen nagy fogalmi zavar uralkodik az egyes módszerek elnevezésének tekintetében. Ez némileg meg is kérdőjelezi az egyes kérdésekre adott válaszok hitelességét. Például a projekt fogalmát csak néhány igazgató értelmezte helyesen.
A tanulási folyamat nem csak intellektuális teljesítmény, hanem motivációs és megküzdési területek is szóba kell, hogy kerülnek. Ahhoz, hogy a sportoló megtanulja, és alkalmazni is tudja a versenyszabályokat, a technikát, illetve a taktikát, motiváltnak és elkötelezettnek kell lennie.
Motiváció nélkül nem történik tanulás. Motiváción egyrészt azokat a belső hajtóerőket értjük, amelyek a személyt a nevelővel való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt pedig azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nevelő tesz azért, hogy a neveltet rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás kifejezéssel is hivatkozhatunk. A tanulás eredményét jelentő tudás folyamat közben jön létre és bonyolult hatásrendszerben formálódik.
A két típusú stratégia gyakorlati alkalmazását számos külső és belső körülmény befolyásolja.
4. Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet
Ezt főleg a zárt amikor a cselekvéssor mindig ugyanabban a sorrendben zajlik le, pl. Emellett összetettebb mozgástevékenység kialakítására és a motoros képességek fejlesztésére is használják.
Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr.
A tanítás hatékonysága a sportolók együttműködése révén valósul meg. Olyan tartalmak oktatására alkalmas, amelyekben a kreativitást fejlesztő játékos mozgásfeladatok állnak előtérben. Nem alkalmas a technikai elemek tökéletesítésére, valamint a balesetveszélyes feladatok elvégzésére.
Az ilyen stratégiájú tanítás esetében a sportolók önállósága rendkívül fontos, az oktatónak ezt nem szabad korlátoznia. Összegzés : Ahogy korábban utaltunk rá, a tanulás magában foglalja a verbális, a szenzoros, a mozgásos és a szociális tanulást is. Az oktatás szó kifejezi a tanítás és tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, a sportoló áll.