Látáskutatási hipotézis. Vizuális illúziók
Tartalom
A társtudományok a nyelvről Ha a megismerés lélektanának nézőpontja a nyelv kapcsán egy sajátos, nem feltétlenül magától értetődő nézőpont, akkor felmerül a kérdés: miként érdemes látnunk a lélektan és a nyelvvel foglalkozó többi tudomány viszonyát? Nehéz ezt röviden és egyszerűen megfogalmazni, mégpedig leginkább azért, mert nemcsak a lélektan, de a nyelvészet is meglehetősen heterogén tudomány, módszertani és fogalmi sokszínűség jellemzi, s jelentős viták zajlanak arról, milyennek is kellene lennie az alapvetően helyes nyelvészeti megközelítésnek.
S így van ez a látáskutatási hipotézis foglalkozó számos látáskutatási hipotézis tudományban is.
Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics
A nyelvészet a nyelvről Talán nem durva leegyszerűsítés, ha azt mondjuk, a nyelvészet a maga sajátos, részben erősen intuitív módszereivel a lélektan számára egyrészt egy sor leíró fogalmat, másrészt pedig magyarázatokat, elméleteket látáskutatási hipotézis arról, mi is lehet, mi is történhet a beszélők fejében. Így például, mint azt kötetünkben Lukács Ágnesnek a nyelvtani feldolgozást tárgyaló fejezete Mint később látni fogjuk, a pszichológia a maga sajátos módszereivel mindkét tételt hipotézisként kezelte, és számos empirikus vizsgálat révén igyekezett tesztelni.
A nyelvészetből származó fogalmak és alapvető magyarázatok nélkül igen nehéz lenne megfogalmazni a lélektani kérdéseket, de ez nem jelenti azt, hogy véglegesen helyesként fogadjuk el ezeket a fogalmakat és magyarázatokat. Kötetünkben, látáskutatási hipotézis ahogy tankönyvsorozatunk első kötetében is, mi is a nyelvészet leíró fogalmaira fogunk támaszkodni.
Ismétlésként most ezeket röviden áttekintjük. A hangzó nyelvek alapegységeit fonémáknak nevezzük. A fonéma absztrakció, a nyelvhasználó fejében reprezentált egység, amely nem hordoz jelentést, de megkülönböztethet jelentéseket, és beszédhangokban valósul meg.
Egy fonéma konkrét, kiejtett beszédhangként történő megvalósulásai végtelenül változatosak, de a megértés során ugyanannak a fonémának feleltetjük meg őket. A világ nyelveinek nagy többsége közötti fonémát használ, s összesen mintegy re tehető az emberiség nyelveinek teljes fonémakészlete. Ebből az is következik, hogy az egyes nyelvek nem ugyanazt a fonémakészletet használják.
Lásd részletesen tankönyvünk első kötetében a beszédészlelést tárgyaló fejezetet. A fonémák nem hordoznak jelentést, de a nyelv eggyel magasabb szintjén, a morfémák szintjén jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak. A morfémák közé tartoznak a szavak, de minden más rögzített nyelvi elem is, amely jelentést hordoz vagy jelentést módosít.
Hibajavítási folyamatok az agyban
Ezeket a nyelv — mint láttuk — igencsak szűkös fonémakészlet elemeinek kombinációi révén hozza létre, ez az első fontos látáskutatási hipotézis szint. Egy-egy nyelv teljes szókincse igen nehezen megszámlálható, többféle okból is, de többnyire néhány tízezertől néhány százezer szóig terjed. Ezek a szavak mind az igen korlátozott fonémakészlet elemeinek kombinációiból állnak.
S vegyük észre, hogy bármely nyelv fonémakészletéből elvben végtelenül sok új szót alkothatunk — nem kell attól félnünk, hogy jönnek új fogalmaink, s ezekhez nem tudunk majd új szavakat kialakítani Ugyanakkor nem bármilyen hangsor válhat egy adott nyelvben szóvá, a szavak hangokból való megkonstruálásának is megvannak a maga szabályszerűségei, mégpedig nyelvenként eltérő szabályszerűségei.
Ezeket a szabályokat nevezzük fonotaktikai szabályoknak, összességüket fonotaxisnak. A morfémák összességét egy, a nyelvet birtokló személy fejében a személy mentális lexikonjának nevezzük.
- Két fő látórendszerünk egyike olyan ősi, hogy az alacsonyabb rendí gerincesekben is megvan.
- Látás mínusz 4 és mínusz 3
Igen intenzív kutatások folytak és folynak annak feltárására, hogy miként szerveződik pszichológiai értelemben mentális lexikonunk, milyen a szerkezete és a működése például hogyan keressük ki belőle egy hallott szó jelentését olyan gyorsan, ahogyan ezt többnyire, mint láttuk, megtesszük.
Itt csak jelezzük, hogy a mentális lexikonnak legalább háromféle információt kell tartalmaznia minden egyes morféma kapcsán: a morféma hangalakját mely hangok sorozataként kell felismernünk, illetve kiejtenünk az adott morfémátjelentését szemantikájátilletve nyelvtani tulajdonságait milyen szerepet tölthet be egy mondatban, milyen toldalékokat kaphat.
A mentális lexikonban tárolt morfémák jellegzetesen két nagyobb csoportba sorolhatóak: részben szótövek, részben pedig különféle toldalékok. A szintaxis alatt mindazon szabályok összességét értjük, amelyek révén a mentális lexikon elemeit, a morfémá- kat mondatokba sorrendezzük, kombináljuk.
Fontos azonban érteni, hogy a morfémák sorrendezését jelentésüktől függetlenül, a nyelvtani hovatartozásuk alapján végzi a szintaxis.
Ebben olyasfajta kombinatorikus végtelenséget látáskutatási hipotézis, amilyet a fonotaxis kapcsán láttunk: a mentális lexikonban véges számú nyelvi elemet találunk, s ebből a véges készletből a szintaxis szabályai potenciálisan végtelen számú mondat létrehozására tesznek bennünket képessé.
Sőt, látáskutatási hipotézis látni fogjuk, elvben végtelenül sok különböző szerkezetű mondatot vagyunk képesek megalkotni, illetve megérteni.
Tudósközelben: Kovács Ilona egyetemi tanár, látáskutató pszichológus
Az idegtudományok a nyelvről Talán nem túlzottan leegyszerűsítő megfogalmazás az, hogy a nyelv idegrendszeri szintű vizsgálata, azaz a nyelvi képesség mögött álló idegrendszeri struktúrák azonosítása és működésük leírása ugyan nem az elsődleges érdeklődését képezik a nyelv pszichológiai kutatásának, látáskutatási hipotézis — lévén, hogy a pszichológia is elfogadja a nyelv alapvetően biológiai természetét — fontos adatforrásnak tekintjük az idegtudományi módszereket alkalmazó vizsgálatokat, s ezek eredményei erősen hatnak is a pszichológiai elméletképzésre lásd erről részletesen: Csépe, ; Pléh, b.
A későbbiekben számos példát fogunk látni arra, hogy — amint a tudományos lélektan más vizsgálódási területein is — pszichológiai hipotézisek kapcsán a nyelv esetében is gyakran relevánsak az idegrendszeri szintű adatok. Ebben a fejezetben például a nyelv és a megismerés viszonya kapcsán fogunk hivatkozni disszociációkból — szerzett és fejlődési agysérülések következtében előálló funkciószétválásból — származó érvekre.
Valójában a nyelvészeti, a pszichológiai és az idegtudományi nyelvkutatások közötti kapcsolat erős analógiát mutat azzal a három szinttel, amelyet David Marra tankönyvsorozatunk első kötetében is említett kiváló látáskutató jelölt meg a látás magyarázatában lásd Csépe-Győri-Ragó, látáskutatási hipotézis. Itt a nyelvészeti megértés célja a komputációs leírás milyen tudás van a fejünkben a nyelv kapcsán s milyen műveletek történnek ; a pszichológiai kutatás célja algoritmikus modellek kidolgozása lenne részletes modell a reprezentációkról és az azon zajló folyamatokról a nyelv kapcsán ; míg a hardverszinten azt kellene megfejtenie az idegtudományoknak, hogy mindezt hogyan hordozza és valósítja meg az agy.
Kari prospektus
A számítástudomány a nyelvről Végül röviden ki kell térnünk arra is, hogy — mint a természettudományokban általában, de a kognitív lélektan számos területén is — a nyelv megismerése kapcsán is komoly szerep látássérüléssel járó betegségek a nyelvi működések számítógépes módszerekkel történő megvalósításának.
Itt, könyvünknek a nyelvet tárgyaló részében is többször fog találkozni az olvasó például úgynevezett konnekcionista modellekkel, amelyek a számítógépes látáskutatási hipotézis látáskutatási hipotézis sajátos ágát jelentik, de egyben egy átfogó megközelítést is képviselnek a megismerési folyamatokhoz lásd A megismerő elme átfogó modelljei című fejezetet e kötetben.
Jellegzetesen két alapvető attitűdje van ezeknek a számítógépes modelleknek. A másik attitűdöt gyakran nyelvtechnológiának nevezik.
Itt a cél nem az, hogy részleteiben utánozzuk azt, ahogyan az emberi nyelvi rendszer működik a fejünkben, hanem hogy — mintegy bármilyen módon, de hatékonyan — megvalósítsunk valamilyen nyelvi működést, például fordítást, tolmácsolást, szövegfelolvasást stb.
Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy míg a számítógépes model- lálás vagy szimulálás a tudományos megismerést, addig a nyelvtechnológia praktikus célokat szolgál. A nyelvtechnológia történeti aspektusairól és mai céljairól némiképp bővebb betekintést kap az olvasó a nyelvtani feldolgozásról szóló fejezetünk szövegdobozában