Új látási állapot
Tartalom
Elolvastam és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban leírtakat. Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése: Szembetegségek : Ideghártya leválások Az ideghártyaleválás progresszív betegség, mely kezelés nélkül a látás elvesztésével jár. Többféle típusú ideghártya leválás ismert, az alábbiakban az ún.
Az alacsony, a magas cukorszint és az inzulinrezisztencia (biologika, ujmedicina)
A kóros állapot lényege, hogy az új látási állapot leválik az alapját képező pigmenthámról. Az elemelkedett retina tápanyagfelvétele károsodik, ennek következtében az érintett területen a látás megromlik, látótérkiesés jelentkezik. Az ideghártya leválás kialakulása összetett folyamat, kialakulásában elsődleges szerepet játszik az üvegtest elfajulása.
A kóros üvegtest-retina kapcsolat területén a szemmozgások következtében mozgó üvegtest húzást gyakorol a retinára, melynek következtében a retinán folytonossághiányok, szakadások alakulhatnak ki. A szakadáson keresztül elfolyósodott üvegtest kerülhet a retina alá, azt az alapjáról leválasztva.
Az ideghártya leválás tünetei Széli területeken kialakuló ideghártya leválás tünetmentes lehet, vagy kis széli látótérkiesés jelezheti a folyamatot.
- Makuladegeneráció (sárgafoltsorvadás)
- A szem sémás ábrázolása A makuladegeneráció lefolyása Az ideghártya pigmentje kikopik, összecsapzódik.
- Jobb látás egy új szemüveggel.
- A távolsági látás rosszabbá válik
- A látásélesség 30
Ha a leválás az éleslátás területét eléri, nagyfokú látásromlás alakul ki. Előfordul, hogy a beteg az ép szemének letakarásakor veszi észre az akár évek óta fennálló látáscsökkenést. A műtét célja a szakadások elzárása. A szakadások lezárását követően a folyadék az ideghártya alól felszívódik, az elemelkedett retina visszafekszik az alapjára.
A retinaszakadások tartós lezárását különböző műtéti módszerek kombinációjával érjük el. A szakadások környezetében fagyasztással kriopexia vagy lézer rossz látási poénok steril gyulladást hozunk létre, amelynek gyógyulása után a szakadás széle mentén vízhatlanul záró heget képez, és megakadályozza, hogy folyadék kerülhessen a subretinalis térbe. Sem a krio- sem a lézerkezelés nem képes azonban vízhatlanul záró heget képezni addig, amíg a szakadás környezetében a neuroepithelium és a pigment-epithelium távol van egymástól.
A távolság csökkentésére rendelkezésre álló eszköz a sclera bedomborítása, a belső, intravitrealis gáztamponád és a vitrectomia.
A sclera bedomborítása a külső szemburkok lokális benyomásával közelíti a új látási állapot környezetében a pigmentepitheliumot az elemelkedett neuroepitheliumhoz. A mechanikus közelítés mellett egy másfajta hatás is érvényesül: a bedomborított terület a hullámtörő gátakhoz hasonlóan örvényáramokat kelt; ezek az örvényáramok a retinát elemelő örvényekkel ellentétes hatást érnek el, a szakadás környezetét mintegy rászívják a bedomborításra.
Hogyan kezeljük a szürke hályogot?
A külső bedomborítással ellentétben az intravitrealis gázbuborék belülről közelíti alapjához a szakadás környezetét. A vitrektómia komplex beavatkozás, amely az üvegtest és a retinát esetlegesen húzó hegek eltávolításával megszünteti az üvegtesti trakciót, másrészt lehetővé teszi, hogy az üvegtesti teret kitamponáljuk. A tamponád lehet levegő vagy a levegőnél lassabban felszívódó gáz, vagy szilikon olaj. A levegő és a gáz ideiglenes, a gimnasztika rövidlátással olaj tartós belső tamponádot hoz létre.
Lézeres szemműtét
Ha az üvegtesti térbe levegőt, gázt, szilikon olajat juttatunk, a beavatkozás után alapvető a beteg pozícionálása, pl. Ezekben az esetekben a vízszintes hanyattfekvés tilos.
A gázbuborék a befecskendezés után kis mértékben kitágul, expandál. S bár a szemorvos ilyenkor fokozottan figyeli az esetleges szemnyomás emelkedést, ha betegnek fájdalma lenne, ne tekintse azt egyszerűen a műtét utáni sebfájdalomnak.
A gázbuborék expanziója miatt a betegek a műtét után nem utazhatnak repülővel. A levegő és a gázbuborék spontán felszívódik, a szilikon olajat szükség esetén el kell távolítani, új látási állapot emulgeálódhat. Ismert, hogy önmagában az üvegtest eltávolítás, de mind a gáz, mind a szilikon olaj a későbbiekben szürkehályog képződésére hajlamosít Szemléletváltás az ideghártya leválások kezelésében Ismereteink a retina leválás lefolyásáról, prognózisáról, a beavatkozások lehetőségeiről, a műtét utáni kezelésről és a prevencióról az elmúlt év alatt jelentősen megváltoztak.
Bár a betegség kialakulásának patomechanizmusát és a fenti terápiás elveket 20 éve is ismerték, és a műtéti módszerek mindegyike létezett azokban az időkben is, mégis összehasonlíthatatlanul más a mai szemlélet, mint a korábbi.
Szabó Emese A látás folyamatainak feltérképezéséért, illetve a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért idén év elején kapott rangos díjat egy magyar kutató, egymást érték az erről szóló beszámolók. De mik a vakság legfőbb okai, hogyan lehet azokat kezelni, és miben hozott újdonságot a sokat emlegetett kutatás?
Ma például nincs szükség arra, hogy a betegeket a műtét előtt és után hosszasan fektessük; a műtéti narkózist felváltotta a regionális érzéstelenítés; töredékére csökkent a kórházi bennfekvési idő, és a betegek műtét utáni fizikai aktivitását sem kell korlátozni. A korábban csaknem egyeduralkodó bedomborításos műtétek jó részét alternatív beavatkozások, elsősorban a vitrektómia váltotta fel, a preventív beavatkozások az akut panaszokkal járó trakciós jellegű szakadások kezelésére szűkültek.
Ideghártya leválások
Mi tette lehetővé mindezt? Egyrészt a diagnosztika fejlődése: az ablatio retinae vizsgálatában a szemtükröt kiszorították a modern réslámpás, biomikroszkópos vizsgálatok.
A biomikroszkópos vizsgálatokkal a korábbiaknál sokkal rövidebb idő alatt több információt kapunk a szemfenékről és a vitreoretinalis kapcsolatról. Ma már nem okoz különösebb nehézséget, hogy viszonylag szűk pupilla, szürkehályog, mérsékelt üvegtesti vérzés mellett is képet alkothassunk a leválás természetéről, azonosítsuk a retina szakadásait.
Másrészt a műtéti technika javulása: új segédanyagok, új műtéti módszerek teszik hatékonyabbá a beavatkozásokat, rövidítik le a műtéti időt. Az as évek második felétől egyre szélesebb körben használják az üvegtesti térből a levegőnél lassabban felszívódó gázokat, az SF6-ot, illetve a perfluorokarbon gázokat.
Az es évek elejétől alkalmazzák az elemelkedett retina kisimítására a víznél nagyobb fajsúlyú perfluorokarbon folyadékokat, valamint a vitreoretinalis műtéteknél az intraoperatív lézereket. A borotvaként működő gyors vágású vitrektómok egy-két éve állnak rendelkezésre.
Cserháti Zoltán szemész; Dr. Szemán Annamária, szemész, Focus Medical Hogyan történik a szürke hályog katarakta, cataracta műtéti kezelése? Mire kell figyelnie a betegnek a műtét után? Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket. Mi a szürke hályog?
A lassú felszívódású gázok segítségével a szakadások körüli vízzáró hegek kialakulásáig fenntartható a belső tamponád.
Új látási állapot perfluorokarbon folyadékok és a gyors vágású vitrektómok segítségével a vitreoretinalis trakció korábbiaknál tökéletesebben és biztonságosabban megszüntethetők. A műtét közben használt lézer lehetővé teszi a szakadások biztos, szövődménymentes lezárását, rossz prognózisú esetekben a korábbiaknál lényegesen agresszívabb műtéti technika alkalmazását, a menthetetlen retinarészek átvágását vagy eltávolítását.
- Minden vak visszakaphatja a szeme világát? | Képmás
- A szürke hályog műtéti kezelése - Hasznos tanácsok műtét után
- Van-e vízió a mínusz 4-ről
A műtét során a retina felszínét zsugorító membránokat festékkel tripánkék lehet jelölni. Harmadrészt az ismeretanyag bővülése: a perifériás szemfenéki elváltozások hosszú távú megfigyelése, illetve a széles körű adatgyűjtés eredményeként tudjuk, hogy a korábban kockázatosnak gondolt elváltozások — perifériás rácsos degeneráció, panaszmentes, patkó alakú retinaszakadások, körülírt, panaszmentes, régi retinaleválások, atrófiás kerek lyukak stb.
Az Amerikai Szemészeti Akadémia ajánlása alapján jelenleg az akut panaszt — úszkáló homályok észlelését, esetleg villanáslátást — okozó, patkó alakú retina szakadáson kívül semelyik perifériás retina elváltozás nem tekinthető igazán kockázatosnak. Közepes vagy nagyfokú rövidlátókon, lencsehíjas, műlencsével élő betegeken — főképp szövődményes szürkehályogműtét után — gyakrabban fordul elő retinaleválás.
Mi a rejtett kancsalság?
Az elmúlt húsz év fejlődése új kihívásokat is állított a vitreoretinalis sebészet elé. A műlencse-beültetések általánossá válásával megszaporodtak a műlencsés szemeken kialakuló — pseudophakiás — retinaleválások.
A refraktív sebészeti beavatkozásokat követő ablatio retinae is új feladatként jelentkezett. A műtétek sikertelenségének leggyakoribb oka a befolyásolhatatlan proliferatív vitreoretinopathia.
A makuladegeneráció tünetei
Valószínű, hogy sebészi módszerekkel a proliferatív vitreopathiát tökéletesen a későbbiekben sem fogjuk tudni gyógyítani. A végleges megoldást valószínűleg a proliferatív folyamat gyógyszeres kezelése fogja biztosítani. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont Győr, Árpád u.