Ifjúsági savanyú jövőkép. Ifjúsági savanyú jövőkép, Hogyan lehet lézerrel korrigálni a látást
Kutatómunkájuk során különböző aspektusokból vizsgálták meg szülőföldjük múltjának, jelenének valamely fontos kérdését.
Miként a tanulmánycímek is mutatják, legtöbben a nyelv- és oktatáspolitikai, illetve a gazdaságszociológiai és az identitáspolitikai, geopolitikai folyamatok, jelenségek empirikus kutatásával járultak hozzá a szakkollégiumi program sikeréhez. Az általuk vizsgált témakörök fokozott aktualitással bírnak a Kárpát-medencében élő magyarság számára.
A környező országok, amelyekben a magyar kisebbségi, regionális közösségek élnek, mára vagy az Európai Unió tagországává váltak, vagy folynak a belépésről szóló tárgyalások. Hasonlóan fontos különbségeket és hasonlóságokat figyelhetünk meg a Magyarországgal szomszédos országok nyelvpolitikai doktrínái között, illetve az ezekben az országokban élő kisebbségi csoportok etnolingvisztikai vitalitása demográfiai helyzete, területi eloszlása, státusza, intézményi támogatottsága, stb.
Egy dologban mindenképpen egyet kell értenünk a kötet szociolingvisztikai szempontú tanulmányainak fő következtetéseivel: a nyelvek ismerete a ifjúsági savanyú jövőkép vagy kisebbségi oktatásban és a karrierépítésben egyaránt meghatározó szerepet kap. Számos nyelvészeti kutatás támasztja alá, hogy a kisgyermek számára az a legtermészetesebb és leghatékonyabb, ha anyanyelvén tanulhat.
Kisebbségi létben ugyanilyen fontos az államnyelv elsajátítása, s emellett egy világnyelv ismerete. Mégis sokan félreértelmezik napjainkban ezt a folyamatot és csak az asszimilációt látják benne. A balansz kétnyelvűséget sokan nem tartják megvalósíthatónak kisebbségi léthelyzetben, mégis azt tapasztaljuk, hogy a magyarlakta területeken érvényesülni tudó, magukat magyarnak valló szakemberek magas szinten beszélik anyanyelvüket és annak az államnak a többségi.
