Kiemelt információk

Gyengénlátó emberek számára, Bemutatkozás

Szerző: Nagy Gábor Bevezetés A fogyatékos emberek — így a látássérültek is — információhoz jutása, szórakozási lehetősége több-kevesebb akadályba ütközik. Megvan-e az elolvasni kívánt mű a megfelelő formátumban, képes-e bejutni egy sérült ember az adott intézménybe és ha bejutott, talál-e olyan személyt, akivel tud kommunikálni, aki segítséget nyújt neki az eligazodásban, tájékozódásban?

A Fehér bot napjának alkalmából találkoztak a látássérült emberek

E témakör megfogalmazódásakor az előttem álló feladatokat egyszerűbbnek gondoltam. Tudomásom szerint ebben a témában még nem készült ilyen jellegű kutatás, ezért én is nagy várakozással tekintettem a feladat elé. További kihívást jelentett, hogy én magam is érintett vagyok a témában. Kíváncsi voltam, a többi látássérült ember hogyan viszonyul ehhez a témához.

A kérdőív összeállítása viszonylag myopia glaucoma szürkehályog feladat volt, viszont komolyabb próbatételnek bizonyult a kérdőív kitöltetése, megtalálni azokat az embereket, akik hajlandók voltak válaszolni kérdéseimre.

Ennek okán a kutatás kicsit nehezebben indult. Végül nem kis meglepetésemre en töltötték ki a kérdőívet. Ezután következett a komoly munka: a kérdőívek feldolgozása, a válaszok összegzése, táblázatba rendezése és a konklúziók levonása.

Braille maga is érintett gyengénlátó emberek számára a kérdésben, mivel hároméves korában apja műhelyében egy baleset következtében elvesztette látását.

A Braille-írás alapja a dominó 6 pontja, a betűket, számokat, írásjeleket a pontok kombinációiból építette fel. A pontírást Magyarországon körül kezdték használni, a ma használatos pontrendszert Mihályik Lajos dolgozta ki. Az új írás gyengénlátó emberek számára a vak és látó emberek információhoz jutásában meglévő szakadék csökkent ugyan, de a hosszadalmas mechanikus előállítás miatt csak korlátozott számban születhettek Braille-könyvek, és gondot okozott a nagy terjedelem is: egy kisebb regény néhány vaskos könyv, de egy terjedelmesebb mű akár vagy még több kötet gyengénlátó szemek lehet.

További hátránya, hogy a Braille-írás olvasása sokkal lassabb, mint a síkírású szövegé. Még ha a vak ember kisiskolás korától kezdve használja is ezt az írásmódot, és így két kézzel tud olvasni a jobb kezével előre elolvassa az aktuális sor második felétakkor is lassabban olvas a látó embernél. Ma is készülnek új pontírásos könyvek, de a korábbi kézi nyomtatást felváltotta a számítógépes Braille-nyomtatás, bár e gépek beszerzését megnehezíti rendkívül magas áruk.

Mindezek ellenére a pontírást a mai napig használják, tanítják a vak gyermekeknek, még ha az újabb lehetőségek miatt egyre inkább háttérbe is szorul. Kezdetben csak házilag készítettek orsós magnetofonokon hangfelvételeket, majd ben a Vakok Intézetében egy hálószobában megkezdte működését az első stúdió.

aki edzéssel javította a látást

A műveket színészek vagy lelkes amatőrök olvasták szalagra, illetve később kazettára. A könyvek terjedelme így nagy mértékben csökkent, mivel egy kazettás Jókai-regény is belefér egy nagyobb műanyagdobozba. Kárpótlást jelent azonban egy-egy felolvasó teljesítménye. Bodor Tibor színművész évtizedeken keresztül olvasott a hangoskönyvtárnak mintegy órányi anyagot. Így a vidéki könyvtárak igényei egyszerűbben, gyorsabban teljesíthetők. Ekkor még csak a DOS-t használhatták a Brailab PC nevű beszédszintetizátor segítségével, de egy szkenner és a Recognita karakterfelismerő program által számos könyvet olvashattak be.

Így egy több száz oldalas könyv is néhány óra alatt beolvashatóvá vált, és további munkát már csak az jelenthetett, ha a nyomás minősége gyenge volt, netán a könyvekbe mások korábban ceruzával, tollal beleírtak és így a karakterfelismerő program nem vagy nagyon hibásan ismerte fel a betűket.

Be My Eyes

Az idő múltával a látó társadalom szinte teljesen áttért a Windows operációs rendszerre, ezért elengedhetetlenné vált, hogy az új programokat is lehessen vakon használni.

Több próbálkozás is volt, de leginkább a Jaws For Windows és a Window-Eyes nevű képernyőolvasó program terjedt el. Mindkét program lehetővé szemek hyperopia a Windows használatát vakon, de természetesen csak a karakteres információkat tudja értelmezni.

Így is óriási segítség a látássérült emberek számára, hiszen a szövegszerkesztés, gyengénlátó emberek számára stb. A saját szkennerrel beolvasott könyvek mellett például olvashatnak a Magyar Elektronikus Könyvtár MEK állományából, ahol már a fenti hangoskönyvek egy része is megtalálható MP3-as formátumban. Az új technika által a vak emberek önállóan olvashatják a sajtótermékeket is. Az MVGYOSZ-ben működő könyvtár állományában közel mű található, amely nagy mértékben kiszolgálja kulturálódási, szórakozási igényeiket.

A kölcsönözhető művek terjedelme több 10 vaskos kötet is lehet. A Budapesten élők általában két-három gyengénlátó emberek számára személyesen jutnak az elolvasni kívánt műhöz, míg vidéken élő társaik postai úton kapják meg a kért könyvet. A legnagyobb hangoskönyvtár szintén a Szövetségben található kb.

Mindezek ellenére a pesti központ kérésre postán is elküldi vidékre a kért könyvet egy fémdobozban.

tesztek a látás javítására

Olvasás formátuma korcsoport szerint gyengénlátó emberek számára. Mivel a megkérdezettek többsége 30 év alatti, a három kategóriát a következőképpen alakítottam ki: évesek, évesek és 40 évesnél idősebbek. Mindhárom csoportban a számítógép volt a legnépszerűbb, ezt követte a hangoskönyv és végül a Braille-könyv.

Az arányok viszont eltérőek. A számítógép rohamos terjedése ellenére a Vakok Általános Iskolájában ma is tanítják, használják a pontírást, így aki itt végezte alapfokú tanulmányait, az éveken át ilyen formátumú könyvekből tanult. Ezen fiatalok egy része az iskolából kikerülve is ragaszkodik a hagyományos íráshoz, hiszen a többéves gyakorlat által gyorsabban tudnak olvasni a felnőttkorban megvakultaknál.

A as korosztály nem született bele a számítógépes világba, a gyermekkorban megvakultak és így a vakok iskolájában végzettek ezért ragaszkodnak még jobban a pontíráshoz. A harmadik korcsoportban találhatók legnagyobb arányban a felnőttkorban, betegség, baleset következtében megvakultak.

Ugyan látás mínusz 29 elemi rehabilitáció keretei közt tanítják a pontírást, de a hónap elteltével a lassú, nehézkes olvasás miatt ez a csoport nem vagy csak nagyon ritkán olvas Braille-könyvet. Az érdes, munkás kéz is rájuk jellemző leginkább, ami a tapintást jelentősen megnehezíti. A hangoskönyvnél és a számítógépes formátumnál az arányok kiegyenlítettebbek. Ma már kevésbé, de korábban a DOS-os időszakban gyakran találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Brailab PC hangját monotonsága, gépiessége miatt hosszú távon nem lehet hallgatni.

A távolságtartásnak az is oka lehetett, hogy akkoriban sokkal kevesebb könyvet lehetett elérni számítógépen. Az internet és a digitális könyvtárak elérésével a gyengénlátó emberek számára is jelentősen bővült.

  • Rövidlátás, hogyan lehet abbahagyni
  • Az EFOP
  • A látás 30-kal csökken
  • A jövőben minden, iPhone-t és android rendszerű telefont használó vak ember számára elérhető Távszem szolgáltatás megkönnyíti majd a hétköznapokat.

Olvasás formátuma végzettség szerint 2. Mivel az elmúlt évtizedekben egyre több látássérült tanul gyengénlátó emberek számára felsőoktatásban, nem csoda, hogy a megkérdezettek között nagyjából egyenlő számú érettségizett és felsőoktatásban végzett szerepel.

A kérdőív kitöltői között néhány embernek van csupán általános iskolai, illetve szakiskolai végzettsége, így ezt a két kategóriát összevontam. Ezzel szemben az érettségizettek százalékkal kevesebben jelölték meg a pontírást.

További érdekesség, gyengénlátó emberek számára míg az első és harmadik csoportnál nagyon jellemző a számítógépen történő olvasás, addig az érettségizetteknek csupán 76 százaléka használja ezt az eszközt.

A kérdőívek újbóli áttekintése során felfigyeltem arra, hogy a középiskolát végzettek között több a 30, illetve 40 év feletti. Ugyan a kérdőívben nem szerepelt kérdésként, de a második és főleg a harmadik korosztályban több a felnőtt- illetve időskori látássérült.

myopia műtétre van szükség

Ezek az emberek nagyon ritkán tanulják meg olyan szinten a pontírást, hogy az olvasás élményt nyújtó kikapcsolódás legyen. A második kérdésre nehezebb a válasz.

  1. Hogyan térjen vissza a látás 1-re
  2. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros » A vakok és gyengénlátók irodalomhoz jutása
  3. Hangostérkép Bemutatkozás Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, röviden az INFOALAP eddig sok ezer látássérült ember számára tette láthatóvá a világot számítógépek, valamint képernyőolvasó és képernyő nagyító szoftverek, továbbá digitális diktafonok adományozásával.
  4. MVGYOSZ mainpage - Useful information of the federation
  5. Látás 10 százalék
  6. Ételek lejárati dátumának megállapítása 8.

A felsőoktatásban végzetteknél szinte természetes a számítógépes olvasás magas aránya, de tudjuk, hogy a modern technika használatához nincs szükség magas szintű tudásra.

Ezt bizonyítja, hogy az érettségivel nem rendelkezők is nagyobb számban használják a számítógépet. Így csak feltételezni tudom, hogy néhány idősebb, érettségivel rendelkező tradicionális vagy egyéb okokból ragaszkodik a hagyományos, jól bevált formátumokhoz.

Olvasás formátuma látásfogyatékosság mértéke szerint 3.

A látás helyreállításának természetes módszere 1 nap

A vakok és gyengénlátók mellett elkülönítünk aliglátókat is, akiknek megmaradt még néhány százalék látása, de a síkírást csak nagyon ritkán tudják olvasni. Ezzel szemben a gyengénlátók százalékot látnak, az iskolában is leginkább a síkírást használják különféle segédeszközökkel. Nem meglepő, hogy a Braille-írás használatában jelentős a különbség a két csoport között.

Távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára – Távszem

A hangoskönyvnél és a számítógépnél nem ilyen kiugró a különbség. Szórakozási célzattal egy gyengénlátó is hallgathat hangoskönyvet. Ugyanez elmondható a számítógépre is, már csak azért is, mert a gyengénlátók szabad szemmel, nagyítóprogram segítségével egyszerűbben, gyorsabban kezelik a számítógépet. Mindezek ellenére a táblázatban megfigyelhető százalékos különbség a vakok javára, hiszen ők a számítógép helyett hagyományos könyveket nem tudnak olvasni. A gyengénlátók viszont már az általános iskolában síkírású könyvekből tanulnak.

Kedvelt műfaj korcsoport szerint 4. Szórakoztató irodalmat a fiatalabb korosztály szívesebben vesz a kezébe. Többségük jelenleg is tanul, számukra egy-egy kikapcsolódást nyújtó regény felüdülést jelenthet.

házi receptek, amelyek javítják a látást

Továbbá ez a korosztály idősebb társainál fogékonyabb a könnyedebb olvasmányokra. A klasszikus művek terén nincs látványos különbség a korcsoportok között. A nagy klasszikusokat minden korosztály szívesen olvassa.

A mai regények Berkesi, Moldova az idősebbek körében kedveltebbek. Ezek az írók általában a rendszerváltozás előtti évtizedekről írnak, amely időszak történéseit e korosztály jobban megérti, hiszen átélte ezeket az éveket.

Szakkönyvet és ismeretterjesztő irodalmat, de főleg az utóbbit a harmadik korcsoport vesz a kezébe szívesebben.

A távolból helyettünk látnak majd – Elindult a Távszem projekt

A fiatalok friss, korszerű tudással kikerülve az iskolapadból kevésbé motiváltak az ilyen jellegű művek olvasására, illetve korukból hogyan lehet megvédeni a látás videódat nem annyira fogékonyak az ilyen típusú olvasnivalóra. Az idősebbeknek — főként akik dolgoznak — nagyobb szüksége lehet arra, hogy lépést tartsanak a tudományokkal. Mivel azonban nagyszámú felsőoktatást végzett vagy jelenleg is végző fiatal van a legfiatalabb korcsoportban, elgondolkodtató a szakkönyvek kisebb arányú forgatása.

Verset és drámát az gyengénlátó emberek számára képest jóval kevesebbet olvas mindhárom korosztály. Előbbi a második és harmadik korcsoportban hasonló mértékben kedvelt, míg a fiatalok százalékkal olvasnak kevesebb lírai alkotást. Az idősebb generációnak egy-egy elhivatott irodalomtanár eredményesebben megtaníthatta, olykor meg is szerettette e műfajt.

A mai tanításban más területek kapnak hangsúlyt, kevesebb figyelmet fordítanak a versekre. Drámát olvas a legkevesebb megkérdezett. Ez érthető is, hiszen ilyen jellegű mű színházban, rádiójáték formájában élvezetesebb, mivel a dráma az egyik legnehezebben értelmezhető műfaj.

A kedvelt műfajnál többen bejelölték az gyengénlátó emberek számára gyengénlátó emberek számára is, ezen általában sci-fit, krimit, ezoterikus témájú könyveket értettek. Kedvelt műfaj látásfogyatékosság mértéke szerint 5. Szórakoztató irodalmat közel azonos arányban olvas a két csoport, viszont a klasszikus és mai regénynél 10 százalékos különbség figyelhető meg. Ennek magyarázata a hozzáférésben keresendő.

A Braille- és a hangoskönyvtárt főleg a vakok veszik igénybe. Ezekben gyengénlátó emberek számára könyvtárakban elsősorban klasszikus művek találhatóak. A MEK állományából is hiányoznak a mai regények a szerzői jogok védelme miatt. Ha egy vak ember ilyen jellegű könyvet szeretne olvasni, akkor vagy egy ismerősével fel kell olvastatnia vagy be kell szkennelnie. Mindkettő bonyolult és időigényes feladat.

Ha egy gyengénlátó szeretne hozzájutni a legfrissebb irodalomhoz, ennek beszerzése kevesebb akadályba ütközik: könyvtárból kikölcsönzi vagy megvásárolja. A vers és a dráma egyaránt a vakok körében népszerűbb. Lehetséges magyarázat, hogy bár a vakok többsége elfogadja állapotát, mégis néhányukat mélyebben érinti vakságuk ténye, ezért a drámai hatású és lírai hangvételű művekre fogékonyabbak. Kedvelt műfaj iskolai végzettség szerint 6.

Klasszikus regényre a felsőoktatásban végzettek fogékonyabbak, több mint 10 százalékkal többen jelölték meg e műfajt. Az olvasni szerető látássérültek között nagy számban vannak érettségizettek és érettségivel nem rendelkezők is, köztük többen kedvelik az értékesebb irodalmat, mégis az oklevéllel rendelkezők talán kevésbé tesznek le egy Jókai-regényt az első nem túl izgalmas oldal után.

A mai regénynél éppen fordított az arány: az érettségivel nem rendelkezők részesítik előnyben e típust. E regények hangvétele könnyedebb, nyelvezetük egyszerűbb. A felsőoktatásban végzetteknek nagyobb szüksége lehet szakkönyvekre, amelyek munkájukban hasznos segítségükre lehetnek. Verset, drámát az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők olvasnak szívesebben.

Egy százalék

Erre a tényre elfogadható magyarázatot nem könnyű találni. Talán csak annyit, hogy a kérdőívet néhány aktuálisan még középiskolában tanuló is kitöltötte, akiknek egyelőre általános iskolai végzettsége van, de tanulmányai miatt e két műfajjal is nap mint nap találkozik, olvassa ezeket. Könyv beszerzésének módja korcsoport szerint 7.