Pszichológia | Sulinet Tudásbázis

Szenzoros észlelés látása. 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az szenzoros észlelés látása élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják.

Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak. Valamennyi érzékelési osztályban, szakszóval modalitásban látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintása feldolgozás a transzdukcióval, azaz a szenzoros kódolás folyamatával kezdődik.

Az egyes érzékleti modalitásokban a receptorok adott típusú fizikai vagy kémiai ingerekre reagálnak.

8 MEGDÖBBENTŐ PSZICHOLÓGIAI KÍSÉRLET AMELYET EMBEREKEN VÉGEZTEK

A receptor átalakító funkcióinak megfelelő ingert nevezzük megfelelő vagy adekvát ingernek lásd az összefoglaló 1. Az adekvát ingerek a receptorok átalakító funkciójának köszönhetően ingerületté, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakulnak át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik az agyba.

A szenzoros kódolás kettős folyamat, részben anatómiai különböző idegrostok állnak az egyes működések szolgálatábanrészben idői tulajdonságokkal például a sejtkisülések aránya, sebessége jellemezhető. A különböző ingerek olyan akciós potenciálokba fordítódnak át, amelyeknek a variációs lehetőségei igen sokfélék.

Az agyba az idegimpulzusok a megfelelő érzékelési pályákon, különböző kéreg alatti átkapcsolóállomásokon szubkortikális struktúrák továbbhaladva jutnak el az agykéreghez. Az érzékelés-észlelés folyamatai szempontjából fontos tudnunk emlékezzünk anatómia-élettan tanulmányainkrahogy az elsődleges feldolgozást végző szenzoros kérgi területek működésére minden modalitásban egy igen összetett és meghatározott feldolgozási hierarchiát alkotó kérgi rendszer épül.

Ezzel részletesen majd az egyes fejezetekben ismerkedhetünk meg. Az érzékelés és észlelés pszichológiája az a terület, amely a releváns élettani és anatómiai ismeretekre is erősen alapoz.

A folyamatok valódi, mélységében látómező adatai megértése ma már alig lehetséges az idegtudomány alapvető eredményeinek ismerete nélkül. A klasszikus és modern tudás megszerzése során sem kerülhetjük meg ezeket, sőt könyvünkben is sokszor lesz szó azokról az idegtudományi adatokról, amelyekre az általános kísérleti pszichológia támaszkodik. A pszichológiai alaptanulmányok során mélységében pszichofiziológia vagy sokszor csak nagy vonalakban ismertetett módszereket az emlékeztető szövegdobozok foglalják össze lásd Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában; Képalkotó eljárások.

szenzoros észlelés látása víz alatti látás

A módszerek bemutatási mélysége aszerint változik, hogy kötetünk egyes fejezetei és általában a kísérleti pszichológia területei milyen mértékben támaszkodnak rájuk. Megállapítottuk, hogy az észleléspszichológia történetében két alapvető felfogás, ebből pedig két eltérő modell alakult ki.

  1. Az érzékelési küszöbök valószínűségi jellegűek, az egy adott valószínűséggel hagyományosan 50 százalék, azaz átlagosan négy esetből háromszor még érzékelhető ingernagyságot nevezik abszolút küszöbnek.
  2. A szenzorosság az ingerfelvevés zavaraként igencsak meg tudja nehezíteni a sokszor kiemelkedően intelligens gyerekek és családjuk életet.
  3. Taekwondo és látás
  4. E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk.
  5. 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
  6. Mi a korrigált látásélesség
  7. Mi is a szenzoros integrációs zavar - Zűrzavaros család

Ezek a közvetlen és a közvetett észlelés elméletei. A közvetlen észlelés modelljei korán, már a A közvetlen, direkt vagy adatvezérelt bottom-up feldolgozást középpontba állító modellek megállapításainak lényeges eleme, hogy a világ valamennyi ingere közvetítő folyamatok nélkül is hozzáférhető az észlelő számára. Ennek alapja szenzoros észlelés látása, hogy a környezeti ingerek az észleléshez szükséges összes információt rendezetten és egyértelmű formában hordozzák. A közvetlen észlelés elméleteiben a mentális folyamatoknak nincs szerepük, vagy nem tudatos döntéseket, értelmezéseket szolgálnak.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

A közvetetett, indirekt vagy koncepcióvezérelt top-down modellekben a szenzoros ingerek az észlelést szolgáló következtetéseknek csak alapját jelentik, az észlelés számítási műveletek eredménye. Közvetett észlelésre azért van szükség, mert a környezeti ingerek input a világ tárgyairól és eseményeiről pontatlan információval szolgálnak.

Szenzoros észlelés látása a modellekben a közvetlen észlelés elméleteinek következtetés mechanizmusa helyébe a számítási műveletek komputációk lépnek, az észlelés kognitív műveletekre, számításokra támaszkodik. Az észlelés dinamikus modellje szerint az észlelőrendszer számára feldolgozhatónál több információ felvétele a világ reprezentációjához igazodik.

A környezet perceptuális explorációja befolyásolja az ezekből az információkból történő mintavételt, az exploráci- ót reprezentációk, sémák irányítják. Az észlelés folyamatai perceptuális ciklust alkotnak, ezt a múlt tapasztalatai, a jelen információi és a későbbi viselkedés kapcsolatai alkotják.

Az észlelés több szintet fiziológiai, kognitív, események a látás világnapján, szociokulturális érintő komplex folyamat. Megállapítottuk, hogy az észlelés során a felismerést elemi folyamatok, az elkülönülés és a csoportosítás alapozzák meg. Az észlelés és tudat viszonyával kapcsolatban amellett érveltünk, hogy a tudat és észlelés disszociációjára utaló különleges jelenségek mindenekelőtt a hozzáférés tudatosságának eltérő szintjeire, és nem általában a tudat és észlelés elkülönülésére engednek következtetni.

Bemutattuk, hogy az érzékelés alapjelenségei az észlelést szolgálják. A környezet fizikai jeleinek átalakítása transzdukció az érzékszervek receptoraiban történik. A receptor átalakító funkcióinak megfelelő adekvát inger ingerületté, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakul át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik szenzoros észlelés látása agyba.

Mi a szenzoros információ szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben?

szenzoros észlelés látása látásteszt program

Miként változik a mentális folyamatok szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben? Mi a séma szerepe Bruner perceptuális készenlét és Neisser perceptuális ciklus modelljében?

A perceptuális elhárítás a feldolgozás mely szintjein érvényesülhet? Miként értelmezhető a tanulás és észlelés viszonya a perceptuális tanulás modelljeiben? Mi a különbség az észlelési többlet és az affordancia között? Mi a mai pszichológia észleléskoncepciója?

szenzoros észlelés látása látásélesség mérési távolság

Az érzékelésnek melyek az alapfolyamatai? Mi az észlelés és a tudat viszonya?

szenzoros észlelés látása videó látásképzés

Milyen új szempontokat vezetnek be az észlelés magyarázatában a komputációs elméletek? A perceptuális készenlétről. In: Pléh Csaba — Boross Ottilia szerk. Osiris, Budapest, Dúll Andrea Az érzékelés és az észlelés.

Pszichológia | Sulinet Tudásbázis

In: Oláh Attila — Bugán Antal szerk. Gregory, R. A megtévesztett szem. Sekuler, R. Osiris, Budapest.

Eszköztár: Alapok Egy szituáció újbóli, ismételt átélése, észlelése az észlelést megváltoztathatja. A kínaiak között különbséget tenni nehezen tudó ember huzamosabb ideig kínaiak között élve egy idő után könnyedén tesz különbséget az addig egyformának látott arcok között. Ez a jelenség a perceptuális tanulás, amely tehát az észlelés újraszerveződését jelenti. A perceptuális tanulásnak a későbbi viselkedésre gyakorolt hatása kétségtelen, hiszen személyiségünkben, gondolkodásunkban, bizonyos dolgokról alkotott elképzelésünkben változást eredményezhet. Az ilyen jellegű tanulási folyamat során az észlelési teljesítmények kerülnek előtérbe.

Szokolszky Ágnes Kutatómunka a pszichológiában.