A látás szerepe a modern ember életében

Egy szlovéniai barlangban nemrég egy barlangi medve lábszárcsonton szabályos, de egyenlőtlen távolságban a látás szerepe a modern ember életében fúrt lyukakat fedeztek fel.

A lelet kora egy több mint 40 év. Ezen az ősi hangszeren a különböző távolságokra elhelyezkedő lyukak a mai napig minden zenei kultúrában univerzálisan fellelhető, nem egyenlő hangközökből álló skála megszólaltatását teszik lehetővé.

Ember és társadalom

A lelet kora azért különösen izgalmas, mert ebben az időszakban Európában még nem élt az úgynevezett modern ember – a Homo sapiens –, csak a Neander-völgyi ember. Ez az önálló fejlődési ágat képviselő, ősi emberfaj a Homo sapiens megérkezését követő néhány ezer éven belül kihalt.

Ismereteink szerint a Neander-völgyi ember kultúrája sokrétű volt, de gazdagsága nem érte el a Homo sapiensét. A zene azonban, e lelet szerint, már ezen egyszerűbb kultúrának is része volt.

Mi lehet az emberi zene eredete? Az emlősökön belül szűkebb rokonsági körünk az emberszabású majmok nem különösebben muzikálisak 1.

Nem jeleskednek olyan összetett hangsorok kreatív, közösségi használatában, melyek nem közvetlenül fajfenntartási, vagy területvédő funkciókat látnak el. Legmuzikálisabb emberszabású rokonunk a gibbon.

1. Bevezetés az irodalomtudományba | Digitális Tankönyvtár
2. A látás normális a myopiában
3. Az es Solvay konferencia olyan előkelő fizikusok részvételével zajlott, mint például Albert EinsteinWerner HeisenbergMax PlanckHendrik LorentzNiels BohrMarie CurieErwin Schrödinger és Paul Dirac A klasszikus fizika az anyag és az energia hétköznapi tartományában megfigyelhető fizikai jelenségekkel foglalkozik, míg a modern fizika jellemzően a nagyon nagy, vagy nagyon kis méret- és energiatartományok természetét vizsgálja.
4. Ember és társadalom | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Intenzív huhogásokból álló házastársi duettjében bonyolult hangsorok pontos mintázat szerint követik egymást. Más szólam jut a hím és más a nőstény gibbonnak.

A zenetanulás idegrendszeri háttere, II/1.*

A messze hangzó gibbon-duett szerepe a kialakult pár területének fenntartása, illetve a monogám családi kötelék erősítése Geissmann, A gibbon-ének genetikailag rögzített, azaz tanult elemeket nem tartalmaz, nem úgy mint akár a legegyszerűbb emberi ének. Talán hasonló, közösségi, főemlős-ének lehetett minden emberi zene kezdete.

Ám a formálható, tanulható muzikális képesség fajunk kialakulása során alakult ki, merészebb elképelések szerint a beszéddel együtt látássérült diszpécser válásunk aktív formálója volt.

Mi teszi lehetővé, mi irányítja az ember esetében a zenei kifejezést?

Mikor és milyen módon tanulható a zene hallgatása, szeretete, művelése? Vizsgálhatóak-e e kérdések a rengeteg ismert empirikus adat mellett a természettudomány módszerével?

Úgy tűnhet, a zene lényegéből fakadóan ellenáll a természettudományos megközelítésnek, hiszen ez utóbbi leggyakrabban elemi, reprodukálható jelenségek objektív vizsgálatára törekszik. A zene pedig rendkívül komplex és inherensen szubjektív jelenség.

Ennek ellenére az elmúlt évtized robbanásszerű fejlődése az idegtudományokban azt eredményezte, hogy fény derült néhány izgalmas jelenségre a zene és az idegrendszer hosszú- és rövidtávú kölcsönhatását illetően. A zenei tevékenység idegrendszeri háttere Az első fontos kérdés, hogy mely idegrendszeri területek vesznek részt zenei tevékenységek irányításában. Vannak-e muzsikára szakosodott agyi régiók, vagy a különben is magasabb rendű idegrendszeri tevékenységgel kapcsolatos területek felelősek a zenével kapcsolatos funkciókért?

Mind a nyelv mind a zene kifinomult érzékelést és mozgásszabályozást igényel. Mindkét kommunikációs forma kifejező és befogadó résztvevőket feltételez.

Szerveződési elvük is hasonló, hiszen mindkettő egyedi alaphangok megfelelő szabályok szerint történő szinte végtelen számú kombinációjára épít. A zene és nyelv között azonban számos igen fontos különbség van.

The five major world religions - John Bellaimey

Más az általuk hordozott információ jellege és más az alap- elemek szerveződését irányító szabályrendszer. Végül, a nyelv elsajátítása adott emberi életkorban általános tulajdonság, míg a zenei érzékenységben és képességekben igen nagy egyéni különbségek figyelhetők meg.

A zenei és nyelvi funkciók esetében egyaránt megtalálhatóak érzékeléssel, mozgásszabályzással illetve az érzelmi élettel kapcsolatos komponensek.

Mindkét funkció esetében igen jelentős szerepe van a különböző érzékterületek látás, hallás – az ún. Vegyük példaként a hangos olvasást, illetve a kottából való játékot. Mindkét esetben egy vizuális jel a betű, illetve a kotta tevődik át egy mozgási programmá a szájüreg, illetve a végtagok izmainak irányításamely mindkét esetben folyamatos hallási kontroll alatt áll.