Látás és érzékelés

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik. Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás. Ugyanakkor az érzékelési módokhoz kapcsolódik a helyzetérzékelés, mint a mozgás statikussága vagy dinamikussága. Az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak észlelése pl. Az észlelés területei közé tartozik az alaklátás, a hallási észlelés, látási észlelés, az időészlelés, a téri tájékozódás, a téri orientáció.

Kiegészítések Az érzékleti modalitások Az érzékelésnek több fajtáját különböztetjük meg. Jelenleg csak a fő érzékleti modalitások főbb jellemzőinek bemutatására vállalkoztunk.

A modalitások hátterében meghúzódó élettani folyamatok megértéséhez elengedhetetlen, az érzékszervek működésével kapcsolatos biológiai ismeretek felelevenítése, mivel ezeket csak vázlatosan van lehetőségünk bemutatni. A látás adekvát ingere a fény, mely elektromágneses hullám.

Az emberi szem csak a és nanométer hullámhosszúságú fénysugarak közötti tartományt képes érzékelni. A fényingereket a retinán lévő fotoreceptorok, a pálcikák és csapok segítségével érzékeljük. A pálcikák csótány és látvány fény és árnylátásért felelősek, míg a csapok a színeket érzékelik.

• Ebben a folyamatban az adott érzékszervhez tartozó ingerspecifikus receptorok regisztrálják a környezet változását az ingertmajd ezt az információt továbbítják ingerület formájában az idegrendszer központi részei agygerincvelő felé.
• Rövidlátás jelei
• Érzékelés – Wikipédia
• Mandulagyulladás és homályos látás
• Látás ült egy szemben
• Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton
• Kenőcs levomekol a szemészetben
• Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni.

Ennek következtében tehát az, hogy egy adott tárgyat, milyen színűnek érzékelünk, attól függ, milyen hullámhosszúságú fénysugarak érkeznek róla a szemünkbe. A színek sajátosságai közé tartozik a színezet mellett, a világosság, ami a fény intenzitása határoz meg és a telitettség, amely az adott szín tisztaságára vonatkozik. Ha a színezet mellett a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük, akkor a megkülönböztethető színek száma körülbelül hét millióra tehető.

A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk. Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé. Az idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról. A percepció két fő részre bontható, az érzékelésre és az észlelésre, valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is. Harth Érzékelés: az érzékszervekre ható külső ingerek energiájának hasznosítása.

Arról, hogy hogyan is látjuk a különböző színeket különböző elméletek születtek, melyek közül az egyik legismertebb Young és Helmholtz 50 évvel később kiegészítette Young eredeti elméletét háromszín trikromatikus elmélete. Az elmélet szerint a csapok háromféle típusa található a retinán, amelyek a hullámhosszak széles tartományára érzékenyek, de csak egy szűk sávban a legérzékenyebbek: Rövid csapok: a rövid hullámhosszú fénysugarakra a kékre a leginkább érzékeny Közepes csapok: a közepes hullámhosszú fénysugarakra zöldekre, sárgákra a legérzékenyebb Hosszú csapok: a hosszú hullámhosszúságú vörösekre reagálnak a legintenzívebben.

A három színreceptor csapok együttes aktivitása határozza meg a színérzékelést, vagyis egy adott hullámhosszúságú fénysugár mind a három receptort különböző mértékben ingerli, és a háromféle csap aktivitásának sajátos aránya vezet egy adott szín érzékeléséhez. Tehát az elmélet szerint a szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, látás és érzékelés pedig minden színt különböző receptor.

Szemünk azonban lassan hozzászokik a megváltozott fényviszonyokhoz, és így könnyedén képesek leszünk megtalálni helyünket. Ezt a jelenséget nevezzük fényadaptációnak, amelynek hátterében a bonyolult biokémiai folyamatok állnak.

Látás és érzékelés retinán kialakuló kép fordított kicsinyített mása az eredeti képnek és ez a kép kétdimenziós.

Kiegészítések Az érzékelés és az észlelés élettani fiziológiai háttere Az érzékelés folyamata során az ingerek felvétele az érzékszervekben, a bőrben, az izmokban, izületekben, sejtmembránok felületén található receptorok, érzékelő sejtek segítségével történik. Minden receptor ill. A receptorokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk.

Az idegrendszer bonyolult működése révén azonban a világot mégsem fordítva és kétdimenzióban látjuk.