Mi a látomás 5 sor

A lélek változó és mozzanatos természete S mit jelent az improvizáció, vagyis rögtönzés az előadás szempontjából?

Kivitelében azt jelenti, hogy nem tervszerűen adok elő valamit, hanem rábízom a véletlenre vagy a pillanat sugallatára, s úgy mondom, ahogy éppen eszembe jut: s ezáltal nemcsak magát a tárgyat rögtönzöm hallgatóim előtt, hanem önmagamat is, ami annyit jelent, hogy úgy a képzeletemet, mint gondolkodásomat mutatom meg működése közben.

S javarészt ez az, ami az előadás spontaneitásának, közvetlenségének, de impulzivitásának is egyik legfőbb tényezője szokott lenni. De az elhangzottakon kívül nyilván más okai is vannak, hogy a rögtönzésben megnyilvánuló spontaneitás és impulzivitás mért hat annyira szuggesztíven, mért csábítja működésre annak fantáziáját, de értelmét is, aki hallgatja vagy szemléli ezt az állandó változást, amelyet keletkezésnek vagy fejlődésnek érez.

• Szemcsepp nevek a látás javítása érdekében
• Gyakorlatok a látás fenntartására

Mert azt sem szabad itt figyelmen kívül hagyni, hogy mi emberek különben sem vagyunk olyanok, hogy a dolgok, illetve azokról való képek készen volnának, vagy akárcsak így maradnának is meg a lelkünkben: véglegesen megmodellálva, valamely örök stabilitásukban, éppen ellenkezőleg, azok örök mozzanatosságukban állandóan változnak bennünk.

A lélek jelenéről s a benne kavargó örök rendetlenségről már beszéltem itt.

Az Atya és a Fiú megjelent Joseph Smithnek

E percben így látok valamit, s a következő percben úgy. De emlékezetemben sem másképp élnek a dolgok — egy szó, mint száz: úgy szemléletem, mint a jelenségekről való ítéletem is állandóan változik bennem. A jelenségek ugyanis, mint azt már annyiszor hangsúlyoztuk, egész teljességükben úgyis megismerhetetlenek és felmérhetetlenek, s már örökös változásuk, de a mi felvevő képességünk változásai folytán is, tehát úgy a szemléletet, mint a gondolkodást határtalan feladatok elé állítják.

Ha pedig ez csakugyan igaz, akkor úgy a szemléletnek, mint fantáziának, de még a gondolkodásnak is legtermészetesebb állapota, úgy látszik, éppenséggel nem a stabilitás, hanem nyilván az a mozgás, amellyel ezt az örök változást veszi tudomásul, és fejezi ki. Ha valamelyest hívebben akarja kifejezni érzelmeit, nyilván így kell felelnie erre: — e pillanatban igen, mert tegnap például inkább közönyös voltam iránta — vagy ilyesmit.

Estudio No. 5 in B Minor by Fernando Sor performed by Eric Henderson

Ha pedig még ez is mind igaz, akkor nem természetes-e, hogy jobban hat ránk, ha valami úgy kerül elénk, azzal a jellel, hogy véglegesen elkészülni, kiteljesülni talán sohase fog, bárha az iránya ilyen is.

Milyen iránya?

A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kíváncsi Ne felejtsük el, azt is mondottuk egyszer, hogy képzeletünk a látottakat összefoglalja magában, s igyekszik egységet teremteni ott is, ahol a valóságban nem kínálkozik ilyesmi. Mindezt nemcsak így állítottuk, hanem igyekeztünk be is bizonyítani, hogy így van, viszont azt is többször hangsúlyoztuk azért, hogy képzeletünknek még egy tendenciája is van.

Mert nem mi a látomás 5 sor az egységet szereti, a struktúrát, hanem azt is, ha ezen belül ellentmondások is vannak, amelyek azonban az egység kényszerítő hatalmától végül is leigáztatnak vagy legyőzetnek: az ilyesmit még jobban szereti, mert még életteljesebben hat reá. Vagyis más szóval szólván, ha nem könnyen, de küzdelem útján jön létre az a harmónia, amely annak a bizonyos dolognak egységét, a lelkét adja, ez az, ami figyelmünknek és fantáziánknak oly kedves ám ez még mind nem elég.

Az első rész a Jelenések könyve egészének névleges bevezetője