Attól, ami egy időre elvesztette a látását
Tartalom
Morfondírozások; Egyetemes látás, csőlátás Ha művészi- vagy akár politikai szellemi tevékenységet választaná ketté az ember azon az alapon, hogy egyetemes látású-e az illető, vagy dogmásan kering egy szemléleti centrum körül, nem csak azt találná, hogy igaz-e, jó-e, a szerző, hanem azt is, hogy jó-e mint alkotó, vagy csupán másod-harmadrendű. Sok példát lehetne felhozni az egyetemes látásúakra és a csőlátásúakra, és mind voltaképpen az illető alkotó minőségét mutatja föl. A sok közül ott van például Veres Péter.
Ha nagyon, sőt nem is nagyon vizsgáljuk munkásságának termését, könyvei között egy sincs, amely a tág látókörű, egyetemes gondolkodót mutatná, annál ami egy időre elvesztette a látását jellemző rá mint íróra kiváló íráskészsége ellenére ishogy szimplán és alantasan nem más, mint parasztpárti agitátor. Leírja például a parasztság akkori egyik ami egy időre elvesztette a látását rétegének szörnyű szegénységét, ami önmagában itt-ott igaz is volt a maga idején, de maga ez a réteg is teljesen nem létezővé vált időközben, tehát mi értelme volt látószervek anatómiája és élettana egésznek fájdalom-írásnak, kérdezhetnénk.
Akármennyire is irodalmian ecseteli ennek a mély szegénységben senyvedő vékony rétegnek az életkörülményeit, nem lehet irodalomnak nevezni, amit művel, hiszen inkább irodalmiasan megírt szociográfiát tárt elénk, ami mégsem egészen irodalom, csak éppen mint könyvek sora jelentek meg. Ami egy időre elvesztette a látását a szövödei munkásokét, vasutasokét stb. Elolvassa az ember ezeket a műveket, és egyszeriben minden fontosat tud tóluk.
Ez a szociográfia célja: pontos fénykép.
Rippl-Rónai József: Degas Apró emlékeimben
Csőlátású mint alkotóművész, alkotásai hatóköre szűk, könyveinek olvasottsága pedig éppen azért mert se nem irodalom, s nem más elszűnik idővel. Szöges ellentétnek József Attilát lehetne felhozni, hogy csak őt említsük itt.
Az igazi művészet fokmérője pedig éppen az, hogy megmutatom például a szépséget, vagy az igazat mint olyat, és azt bizonyítom vele, hogy éppen attól szép, vagy jó, vagy igaz amit mondok, mert a Nagy Egészbe való könnyű, pontos beillés a bizonyíték. A műélvező éppen abban találja csodás kielégülését, hogy a műben maga is egy-egy pillanatra a Nagy Egész tisztaságát, tökélyét és bölcsességét éli át. Más szóval, az Ember szinte a mindenség harmóniáját éli át. Milyen hatása van az ilyen művészetnek, azaz az igazi művészetnek?
Vak futó és vezetőkutyája írt történelmet a New York Félmaratonon
Hogy leegyszerűsítsem a dolgot, mint egyszerű ember gyakran lepődöm meg azon, hogy az élet mindennapi pillanataiban is, például horgászás közben, vagy egy kiránduláson caplatva magamban az Óda, vagy A Dunánál versszakait morzsolgatom akaratomon kívül, vagy más nagyszerű költemény szavait, ahogy az ember szórakozottan dudorászik is néha.
Meglep, amikor rajtakapom magamat, hogy szinte mint egy ima ismétlődik bennem egy-egy vers szép szakasza, vagy éppen az egész, akármilyen hosszú is. A művészi alkotás tökélye így él tovább az emberben, bennünk. A mindenség nagy képlete ismerődik föl a zseniális művekben.
Így él tovább, így éli mindennapi életét gyenge myopia látásélesség bennünk az, ami tökéletes. A művész végtelenül tág látószöge emel bennünket a mindenség hullámhosszára és ez csodálatos élmény.
Rippl-Rónai József: Degas • Apró emlékeimben
A regény is elvarázsol bennünket egy korba, egy nép közé, egy életformába, és ott vagyunk órákra a levegőjében, amelyben éppen olyan emberi drámák játszódnak le, mint minálunk, vagy a világon bárhol, ahol ember szeret, gyűlöl, gyilkol, vagy gyermeket szül. És akár a legrövidebb irodalmi alkotás, a haiku is ezt teszi.
Egy pillanatfelvétel voltaképpen, de ráismerünk benne valami egyetemesre és nagyszerűre: arra, ahogy világ történik. A csőlátásos szűk látószögre sajnos sokszorta több a példa.
Az üzleti meggondolásokon kívül ráadásul ott van az alkalmanként változó vonalasság szűrője is. Ma ezt meg lehet írni, holnap meg amazt nem tanácsos megírni Az írás mint művészet tehát szenved az alkalmi piacképesség változó, de jóformán mindig keserves körülményeitől.
Ez mindig így volt, a kiadók mindig üzletemberek voltak, attól művészektől pedig meglepően távol áll a piacban való gondolkodás.
Amelyikük viszont piacban is tud gondolkodni, nyolcvan hamarosan mulandóvá semmisülő könyvet is meg tudott jelentetni. Ismerek egy pár ilyet. Egykori barátom halottról jót, vagy semmit? Tagja volt a Hálózatnak, sejtésem szerint, és ez, a kétségtelen ügyes köpönyeg- és szóforgatása az egekig emelete. Ugyanakkor, vannak más fajta esetek is.
- Morfondírozások; Egyetemes látás, csőlátás - Balogh Bertalan
- Kutyatár | Digitális Tankönyvtár
- Kökényessy Ági mesél műlencse műtétjéről
- Tudományos elnevezése: Canis lupus familiaris.
- Hírek és újdonságok - Budai Szemészeti Központ
- Vak futó és vezetőkutyája írt történelmet a New York Félmaratonon
- Baba a fej hátsó részén látás központja
Berda József kétségtelenül márkás költő a szó jó jelentésében, de emlékszem gyerekkoromból, hogy láttam őt házalni, kilincselni. Potenciális vevők nevét és címét kellett összeírja nem tudom hány száz volt szükségesés ha elegendő gyűlt össze, kiadták az új kötetét.
József Attila és más jó költők is örültek ifjabb korukban, ha kötetük megjelent példányban. A művészetnek ez az ága valószínűleg mindig a képesség és a piacképesség kritériuma között őrlődött. Egyedül talán a Nyugat volt példásan korrekt és értő lap.
NORMÁL NÉZET
Olvassa az ember a megsárgult régi számokat, és neveket lát benne, amelyeket azóta tankönyveinkben és utcanevekben látunk viszont. A bohémek nélkülözése és sajátos nyomora ezzel együtt velejárója volt a költészetnek és irodalmárkodásnak. Azért, mert van a köznapi, tehát racionális élet, és vannak a művészek, aki azért váltak művésszé és nem mássá, mert csak az alfa hullámhossz félnótásnak is számító világában tudnak élni.
Noha a zseni a nagyon pozitív és szimpatikus kategóriába tartozik, esetenként mégis még az ilyenek, vagyis az igazi nagylátószöges zsenik is ráfutnak egy-egy mellékvágányra.
Még az is megesett például, hogy politikai oldal harcosa lett egy időre a zseniális Kosztolányi. Meg is bánta, hogy ilyen szamár volt, mert fordultak a dolgok, és mellőzötté vált egy időre. Gondoljuk csak meg, nem attól Kis Miska, hanem egy Kosztolányi! Szerencsére, minthogy a politika igazán nem az ilyenek világa, egy ilyen kirándulás, vagy ficam nem lesz se jellemző, sem pedig maradandó a zsenire nézve, csak szégyellni való.
Rippl-Rónai József: Degas • Apró emlékeimben | Nyugat | Kézikönyvtár
Ugyanígy járt, csak sokkal-sokkal rosszabbul Amerika legbecsesebb modern költője, Picasso és Hemingway kortársa Ezra Pound. Azt a hibát követte el, hogy Romában élte idején elámult az akkori világháborús idők eszmei és politikai káoszában amint egyszeriben az olasz hadsereg pompás masírozásba kezdett, az olasz nép lelkesedése soha nem látott fokot ért el, és új világ kezdődött. Meghatódott Pound attól, hogy a káoszban egyszeriben megjelent végre a Rend, méghozzá a katonás rend, a fegyelem és a szervezettség.
A rend és stabilitás káprázatában, a római rádióban felszólalt többször is, éltetve ezt az az online könyvek javítják a látást rendet. Persze, tévedett.
És sokkal később, de belátta, hogy a politikai eszmék akkor is humbugok, ha magával ragadóan hatnak az emberre. Tévedéséért internálták is, és kihagyták minden iskolakönyvből. Ma is mint költő etalon él szakavatottak között, hiszen művei úgy jók, ahogy a legnagyobb költőké. Viszont kinyírták, ami egy időre elvesztette a látását. Miért téved ekkorát egy zseni is? Éppen azért, mert zseni, azaz pozitív értelemben véve -félnótás. És a zsenik nagyon ritka kivétellel a gyakorlati életben csak csetleni-botlani tudnak.
És vannak persze, méghozzá sokszorta többen, akik nem áldozatul esnek szélirányoknak és mindennapi lehetőségeknek, hanem tíz körömmel keresik és élvezik a sikert amit politikai, faji vagy vallási eszmékhez dörgölődés biztosít nekik, noha végül alig lesznek mások, mint egy eszme, egy vallás, egy párt propagandistái.
És jutalmuk okvetlenül az lesz, hogy kirostálja őket az idő hamarabb mint bárki is gondolná. Ki olvas ma Veres Pétert, hogy ismét csak ezen a szegény emberen lovagoljak, amikor száz mást is szóba hozhattam volna. Ki olvas például Kuczka Pétert ma?
A nagylátószögre való képesség, a lokálishoz képest végtelenszer tágabb egyetemes gondolkodás a titka a tartós hatásnak. Nem titok ez, hanem adottság az. Ami vagy van, vagy nincs.
