Kutatásuk látásmódszereinek funkciói. Az asztigmatizmust szemlélő gyakorlatok
Tartalom
Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg Interjú Palugyai István Facebook Twitter Pinterest Mail Már az idén kutatásuk látásmódszereinek funkciói, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a vak emberek látását az 50 éves bázeli professzor, a budapesti születésű Roska Botond génterápiája.
A Bázeli Szemészeti Kutatóintézet igazgatója, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora tavaly év végén kettő, Bressler és Alden Spencer-Díj januárban egy jelentős tudományos díjat Louis Jeantet-Díj nyert el az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, illetve a látás folyamatának megértéséért.
Egy korábbi interjúban gyakorlatilag semmisnek tekintette az emberi agyról megismert eddigi tudást. Ez a világszerte indított nagy agykutatási programok fényében elég meglepő. Ezeket kutatásuk látásmódszereinek funkciói azért hozták létre, mert az emberi agyról a nullával majdnem egyenlő a tudásunk, és a neurológiában, a pszichiátriában és a szemészetben alig történt előrelépés az utóbbi időben.
Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, vagy a skizofrénia gyakorlatilag ma is gyógyíthatatlan, ezért a nagy gyógyszerészeti cégek csökkentették ilyen irányú tevékenységüket. Ennek a trendnek a megfordítására jöttek létre az említett programok. Mindez persze az emberi agyra értendő, az egerek agyáról az állatkísérleteknek köszönhetően több tudás gyűlt össze, ennek ellenére itt is még az út elején tartunk, ráadásul ezek az ismeretek nem alkalmasak még emberi gyógyításra.
Az emberi agy működését csak egy-egy sejt felbontású funkcionális kutatásuk látásmódszereinek funkciói és a sejtek egymás közti kapcsolatainak megismerésével érthetjük meg, miközben a mai legfejlettebb módszerekkel — például a funkcionális MRI-vel — is csak milliónyi sejt együttes működését tudjuk észlelni.
De az a kevés, amit mégis megtudtunk az emberi agyról, az egyben téves is? Nem hiszem, viszont még túl kevés ez a tudás ahhoz, hogy gyógyításra lehessen használni. Ettől függetlenül egyre inkább úgy tűnik, hogy az a régi megközelítés, amely az egyes agyterületek eltérő funkciójából indult ki, hamis, mert a rendszer nem így működik.
Az asztigmatizmust szemlélő gyakorlatok
Inkább afelé hajlunk, hogy egy bizonyos viselkedés, vagy tevékenység során több különböző agyterület bizonyos sejtjei működnek együtt. Tehát az számít, hogy az egyes agyi régiók mely sejtjei működnek együtt.
Ez mégis egyfajta paradigmaváltozásnak tűnik számomra… Az elmúlt két-három év óta az állatkísérletek alapján a világ sok vezető agykutató laboratóriumában dolgoznak ebben az irányban, és mindenütt a szervezeten belüli egymástól távoli idegi összeköttetések kerülnek előtérbe, jóllehet még nem igazán értjük ezek mibenlétét.
Akkor végül is szerencséje van, hogy a retinával, vagyis a szem fényérzékeny rétegét jelentő recehártyával dolgozik, mert itt olyan eredményeket ért el, amelyek kiemelkedők. A retina egyedülálló a központi idegrendszeren belül, mert csak retinától megy az agyba információ, fordítva nem jön semmi.
Vagyis csak úgy tudom megérteni az egyes területek működését, ha mind a húsz régióból érkező ingerületeket egyszerre mérem, és minden érintett agyterületen nézni tudnám az egyes sejtek közötti kapcsolatokat.
Ez pedig ma lehetetlen. Az egér retinájáról szerzett információkat sem tartotta egyik nyilatkozatában alkalmasnak az emberi recehártya gyógyítására. A legutóbbi díját mégis úgy indokolták, hogy sikerült a retinával kapcsolatos látászavart, vakságot gyógyítania.
Hogy sikerült az ellentmondást feloldani? Úgy, hogy egy ideje elkezdtünk emberi retinával kísérletezni. Előre kell azonban bocsátanom, hogy nem sikerült még a vakságot gyógyítanunk, ez az állítás így nem állja meg a helyét.
Egy génterápiás módszercsomagot dolgoztunk ki, amellyel majdnem minden típusú vakságon lehet ilyen-olyan mértékben segíteni a következő húsz-harminc évben. Az egér és az ember retinája nagyjából hasonló, de a gyógyításhoz ez nem elég, pontosan tudni kell, hogy milyen sejttípusba kell és milyen gént bevinni.
Hogy viszonylik egymáshoz a két faj retinája? Az emberé körülbelül hetvenszer nagyobb az egérénél, de nem ez a legfontosabb. Minden retinában körülbelül százféle sejttípus van.
Ezek között vannak ugye az iskolában tanult csapocskák és pálcikák? Ez csak kettő a száz közül, jóllehet a legfontosabbak, hiszen ezek dolgozzák fel a fény információit.
- Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.
- Az asztigmatizmust szemlélő gyakorlatok - Szemhéjgyulladás
- Emberi látás 2 5
- Hogyan tudhatja meg maga a látását
- Lehet-e egy nap alatt rontani a látást?
- Gyerekek álmai: Módszerek és eredmények a gyerekálmodás-kutatásban Freudtól napjainkig-kritikai áttekintés Saturday
- A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései | Neveléstudományi Doktori Iskola
- Ingyenesen letölthető szemészeti tudományos cikkek
Az ember és minden főemlős retináján van egy 0,2 százaléknyi hely a retinán, az éleslátásért felelős látógödör, vagy fovea.
Amikor az emberek látásáról beszélünk, vagyis, hogy miként különböztetünk meg arcokat, vagy látás hipertóniás krízisben olvasunk, gyakorlatilag a foveális látásról van szó, mert itt van a nagyfeloldóképesség helye.
Az egér szemében egyáltalán nincs fovea, ezért ez a látás egérben tanulmányozhatatlan. Ha valakinél eltűnik az éleslátás, makula degeneráció alakul ki és az ilyen páciens úgy érzi, hogy teljesen vak, nem lát semmit. Egy olyan ember, aki elveszti a perifériális látásának 90 százalékát, néha nem érti, hogy miért utalják be szemészetre.
Why good leaders make you feel safe - Simon Sinek
Ma az időnk túlnyomó részében számítógép, vagy mobil képernyőjére meredünk és ilyenkor is a foveális látást használjuk. Ráadásul az agy látókérge is mintegy százalékban a fovea információit elemzi.
A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései
A másik nagy különbség, hogy bár mindkét fajnál a retinában mintegy száz sejttípus van, de hogy ezek milyen feladatot látnak el, már nagyon különböző, hiszen a látás az evolúció során mindig ahhoz alkalmazkodott, amihez kellett. Ezek a részletek pedig döntők a gyógyításnál, tehát egy génterápia, ami működik az egérben, az emberben szinte biztos, hogy nem.
Hogyan sikerült mégis az előrelépés? A génterápiás módszerek kipróbálására több idő kell, mint ameddig a halottakból kivett retinákat laboratóriumban életben lehetett tartani. Egy magyar kutató, Szabó Arnold a Semmelweis Egyetemen kidolgozott egy módszert, amivel az eddigi 3 hét hétre tolódott ki. Ez tette lehetővé hogy kipróbálhassuk mesterséges génterápiás vírusainkat. Nemsokára publikáljuk annak a nyolcéves kutatásnak az eredményeit, kutatásuk látásmódszereinek funkciói különféle génterápiás vírust építettünk és ezeket különféle sejtekbe építettünk be, és ezek működését az emberi retinában tudtuk tesztelni.
Biztosak vagyunk benne, hogy ha majd élő emberbe injektáljuk ezeket a vírusokat, mely sejtekben jelennek majd meg a gyógyító kutatásuk látásmódszereinek funkciói, és kezdenek működni. Kutatásuk látásmódszereinek funkciói pedig Bázelben dolgoztuk ki egy mérnök segítségével, hogy ha a halál beállta után tíz percen belül vesszük ki a donor retináját, akkor ebből még vizuális infomációkat is ki tudunk nyerni.
Tehát, ha képeket mutatunk a kivett retinának, akkor az agy felé kommunikáló sejtekből 12 óráig még mérni tudjuk az információt. Ezek az első vizsgálatok, amelyek az emberi retina agy felé menő tényleges információit mérik.
Ezekből az eredményekből most írjuk a később publikálandó cikket. A harmadik módszer, amely forradalmasíthatja az orvostudományt, egy pár évvel ezelőtti japán siker, amely alapján az újraprogramozott őssejtekből laboratóriumban létre lehetett hozni primitív retinát.
- Rossz látás plusz és mínusz
- Gyors szemsérülés a gondos munkában; Vágás a szemekben; A szakemberek három fokú asztigmatizmust különböztetnek meg: Gyenge fok - korrekciót igényel 3 D-ig Közepes fokozat - korrekciót igényel 3-tól 6-ig Magas fokú - 6 D feletti korrekció szükséges veleszületett asztigmatizmus a gyermekeknél: a lencse enyhe görbülete 0,5 d-ig, ami kisgyermekeknél fordul elő.
Ráadásul bárkiből, így betegekből, bőrmintából, vagy vérből újraprogramozott őssejtekből többszáz, vagy ezer ilyen retinát létre tudunk hozni és ki lehet így próbálni, adott esetben variálni a legcélravezetőbb módszert.
Ezt az eredményt is most fogjuk publikálni. Most már érthető a tavalyi Alden Spencer-Díjat indokló szöveg, miszerint megváltoztatta a látás megértéséről szerzett ismereteinket.
Mindezen munkákban és egyáltalán témája megválasztásában mennyire adtak irányt öt éve elhunyt édesapja, Roska Tamás akadémikus hajdani kutatásai, melyek a bionikus szemmel és a neurális hálózatokkal foglalkoztak? Leginkább édesapám gondolkodásmódja volt rám hatással. Mérnökemberként mindig érdekelt a biológia s kettönk kapcsolata a matematika nyelvén keresztül valósult meg. Szintetikus retinákat, mondhatni csipeket épített.
Kiskoromban gyakran beszélt a nemlineáris matematika nagyságáról, és mindig azt hittem, más gyerek is így gondolkozik együtt az édesapjával. A tudományról és a megismerésről való vele folytatott beszélgetések teljesen kitöltötték a gyermekkoromat.
A cég kínálati portfoliója igen széles: jelentős munkákat ad ki főleg a természet- és műszaki tudományok matematika, fizika, biológiai, informatika köréből, de a társadalomtudományi és klasszika-filológiai kiadványok is említést érdemelnek. A pszichológiai témájú könyvek hasonlóan gondos válogatásra utalnak. A szerzői névsor impresszív, a szakmai közvélemény által igen nagyra értékelt Pinker, Julesz, Changeux, Gopnik, Meltzoff, Jouvet, Gould vagy Popper munkáit neves nyugati kiadók is büszkén szerepeltetik katalógusaikban; a sorozat magyar szerzői pedig például Pléh Csaba, Kampis György, Ropolyi László műveikkel nagy segítséget nyújtanak a tudományos pszichológia megismertetéséhez és oktatásához. Charles G. Gross könyve — mely először ben jelent meg az M.
Ráadásul rajta kutatásuk látásmódszereinek funkciói ismertem meg azt a professzort, akivel elkezdtem először dolgozni a retinán. Sokat lehet olvasni a génterápiáról, de a mindennapok gyakorlata még nem erről szól.
Ön milyen génterápiás módszert alkalmazott? Netán génszerkesztést? Az még nagyon az elején tart, olyan terápiáról még nem tudok.
Egyes limfómák ellen van már Amerikában és Nyugat-Európában gyakorlatban használt génterápia, melyben egy kiválasztott gént visznek be a szervezetbe. Az első ilyen típusú szemgyógyászati génterápiát a gyermekkori vakság ritka, örökletes formájának kezelésére tavaly Amerikában engedélyezték a gyakorlatban, és már Európában is törzskönyvezett gyógyszer.
Egy mozgásszervi gyermekbetegség gyógyítását szolgáló génterápia közel áll az engedélyeztetéshez. Úgy tudom, hogy idén már választ fog tudni adni arra is, kinél segíthet majd ez a módszer. Gondolom, az egyéni sajátosságok fontosak lehetnek, ki mennyire fog jól látni. Az első klinikai kísérletek tavaly novemberben kezdődtek Londonban, és most indulnak Párizsban egy általunk erre alapított cég irányításával.
Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg
Kérdés, hogy egytől százas skálán milyen mértékben jön vissza majd a látás. Szerintem döntő lesz, hogy az illető mennyire képes tanulni. Miután elvesztette valaki a látását, a látókéreg elkezd valami mással foglalkozni.
Matematikusoknál például kimutatták, hogy matematikával. Miután visszahozunk valamilyen képességet a retinában, a látást az agynak újra kell tanulnia. Ebben nagy különbségek lehetnek. A génterápia mindenesetre egy injekcióval éri el a célt, de legalább ennyi múlik az ezutáni rehabilitációs időszakon.
A szuri után mennyi idővel jelentkezhetnek az első változások? Körülbelül három hónap múlva. Több helyen említette, hogy mind gyakoribbak a látásproblémák.
A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései Programvezető: Szokolszky Ágnes, Dr.
