Szkotópos látás az
Tartalom
Látták: Átírás 1 hány tagból is álljon az objektív és bármilyen rendszer is legyen, mindig egy egytagú gyjtlencsének tekintjük. Az objektív f gyújtótávolsága, vagy fókusztávolsága állandó a változtatható gyújtótávolságú objektívek kivételévelezért fényképezés el tt az objektívet a távolságtörvény szerint olyan távolságra kell a képfelvev síkjától beállítani, hogy ezen a tárgyról éles kép keletkezzen.
Az objektívet sohasem csúsztatjuk közvetlenül el re vagy hátra, mert így az élességet nem tudnánk finoman beállítani, hanem egy menetes gyrs szerkezet segítségével, közvetve állítjuk. Az élességállítási lehet ség az objektív szerkezeti tulajdonságainak függvénye.
Advertisement Átírás: hány tagból is álljon az objektív és bármilyen rendszer is legyen, mindig egy egytagú gyjtlencsének tekintjük.
Általában 1 m-t l végtelenig terjedhet, de a különleges objektívek ennél sokkal közelebb lev tárgyat is képesek élesen leképezni. A korszer fényképez gépek, kivéve az olcsó amat r gépeket, automatikus élességállítási lehet séggel is rendelkeznek. Az objektív élességállító gyrjére fogaskereket szerelnek, amelyet egy miniatr szervomotor mozgat.
A motor meghajtását a fényképez gépben lev mikroprocesszoros élességállító elektronikus áramköre végzi.
Kitágult lehetőségek
Egy igen elterjedt élességállító rendszer azon alapszik, hogy egy éles képnek mindig nagyobb a kontrasztértéke, mint ugyanannak a képnek életlenül.
Ezért szabályozáskor az automatikus rendszer a kontrasztot figyeli és ennek változása függvényében szkotópos látás az az élességet. Egy másik elv ultrahangos- vagy infravörös távolságmérésen alapszik. Az automatikus élességállításnak általában két üzemmódja van: egyobjektumos és többobjektumos.
Az egyobjektumos módban a kép közepén lev tárgyat állítja élesre, míg a többobjektumos módban a szkotópos látás az megnézi a keres több pontján a tárgyak távolságát, majd ezeket átlagolva állítja be az élességet. Megtörténik, különösen a mvészi fényképészetben, hogy az élességállítást a mélységélességi határok figyelembevételével kell végezni és nem a fényképezend téma szerint. Ilyenkor az automatikus állítást ki kell kapcsolni és kézire kell átváltani Expozíció Expozíció alatt azt a fénymennyiséget értjük, amely fényképezéskor a fényképez gépben lev képfelvev t éri, legyen ez fényérzékeny film vagy elektronikus képérzékel.
Jó min ség, kiegyensúlyozott tonalitású és a valóságot részlethen tükröz felvételt csak akkor készíthetünk, ha a képfelvev re bocsátott fénymennyiség értéke bizonyos határok között mozog.
Ez az ún.
Информационный медицинский портал
Minél érzékenyebb a képfelvevaz optimális expozíció annál kevesebb fénymennyiséget igényel. Ha a képfelvev t ér fénymennyiség túl kevés, akkor alulexponálásról beszélünk, ha pedig túl sok, akkor túlexponálásról.
Mivel a fénymennyiség egyenesen arányos a fényer sség és a megvilágítási id szorzatával, ezért a helyes expozíciót a fényersség és a megvilágítási id expozíciós id együttesével állíthatjuk be. A fényer sséget fényrekesszel és az expozíciós id t pedig zárszerkezettel lehet állítani. Miel tt a fényképez gépeknél a helyes expozíció állítási lehet ségeit részleteznénk, a következ kben a filmek és a képérzékel k fényérzékenységével kapcsolatos néhány alapvet fogalmat fogunk tisztázni A filmek fényérzékenysége Ha a filmek keresztmetszetét er s nagyításban megvizsgáljuk, szkotópos látás az láthatjuk, hogy több vékony rétegb l áll.
A film mechanikai szilárdságát a hordozó biztosítja, amelynek a vastagsága 0,15 mm. A normálfilmek hordozójának alapanyaga régebben nitro-cellulóz vagy acetil-cellulóz volt, újabban manyag. A hordozóra viszik fel a film legfontosabb rétegét, a fényérzékeny réteget emulzió. A színes filmeknél több fényérzékeny réteget találunk. A fényérzékeny réteget egy köt réteg tartja a hordozórétegen. A hordozó hátoldalát egy fényudvarmentesít réteggel vonják be.
1. ábra A fényképezgép vázlatos keresztmetszete
Ez a réteg a hordozó hátoldaláról visszaver d fényt nyeli el. Felvételkor a fény hatására a fényérzékeny rétegben láthatatlan kémiai változás jön létre. Ez a változás hordozza a filmre exponált képet és rejtett- vagy látens képnek nevezik. A látens képet tulajdonképpen az ezüstsó kristályokból kiváló csekély, szemcsénként atomnyi fémezüst alkotja. El hívás után a kép láthatóvá válik. Az el hívás egy olyan kémiai folyamat, amelynek során a megvilágított ezüsthalogén szemcsékben lev ezüst katalizátorként hat és az egész szemcse tiszta ezüstté redukálódik.
Az ezüst ilyen finom eloszlásban feketének látszik. A képalkotásban részt nem vevnem megvilágított ezüstszemcsék, vagyis azok, amelyek el hívás után nem redukálódtak, fehéres-pirosas színükkel zavarják a filmen lev képet és ezenkívül igen könnyen el is bomlanak nem stabilak. Ezeket a szemcséket rögzítéssel és mosással távolítják el. Az ezüstszemcsék felületi srsége egyenesen arányos a fényérzékeny réteget ér fénymenyiséggel, vagyis az expozícióval.
Az expozíció és a fényérzékeny réteg feketedése közötti összefüggést a feketedési, ill. Mivel a gyakorlatban nagy megvilágítási különbségek fordulhatnak el több ezerszeres értékek is lehetnekezért célszerbb az abszcisszatengelyt az expozíció logaritmusai szerint beosztani.
Az ordinátatengelyre a feketedésnek ugyancsak logaritmikus értékei kerülnek. A feketedési görbén több jellegzetes szakaszt különíthetünk el. Így, ha az a pontnak megfelel fénymennyiségnél kevesebb éri a filmet, akkor azon nem okoz változást. Ebben a tartományban a feketedés csak az alapfátyolnak felel meg. Az ab zónában az szkotópos látás az fokozza a feketedést, de az összefüggés nem lineáris. A következ bc szakasz közel egyenes, a hozzá tartozó expozíciós tartomány és a szkotópos látás az feketedési intervallum a film fontos jellemz je.
A bc szakaszt határoló feketedési értékek hányadosából következtetni lehet az árnyalatok azon széls értékeire, amelyeket még torzítás nélkül ad vissza a film, vagyis a legeslegvilágosabb és a legeslegsötétebb tárgyrészek megvilágítottságának arányára.
1. ábra A fényképezgép vázlatos keresztmetszete
Ez az arány a helyes expozíciós tartomány dinamikáját fejezi ki A filmek dinamikája tipikusan körül mozog. A bc szakasz meredekségét az szög tangense fejezi ki, amelyet -val jelölnek és a fényérzékeny anyag gradációját jelenti.
A gradáció értéke a fényérzékeny anyagok egyik jellemz je. A feketedési görbe következcd szakaszán a növekv fénymennyiséggel a feketedés alig növekszik.
Végül is szkotópos látás az d pont utáni telít dési szakasz mentén már egyáltalán nem nmivel az összes ezüsthalogén szemcse ezüstté alakult át. Fényképezésnél a fényérzékeny réteget fénymennyiségek sorozata éri. A réteg különböz szkotópos látás az részeit ér szkotópos látás az a filmre vetített kép különböz fényer sségi értékeinek függvénye.
A gradációs görbéb l megállapítható, hogy a kérdéses helyeken milyen feketedés jön létre. A filmen kialakuló kép a tárgy világosabb részeinél sötétebb és a tárgy sötétebb részeinél pedig világosabb. Ezt a fordított tónusú képet negatívnak nevezik. A valóságnak megfelel képet, az ún.
A felvétel min ségét els sorban az szabja meg, hogy a feketedési görbén a tárgy fényárnyalatainak sorozata hová kerül.
Helyes expozíció esetén a lényeges részek a karakterisztika egyenes részére kerülnek és az árnyalatok torzításmentesek. Túlexpozíciónál a tárgy fényárnyalatai a feketedési látás vérfarkas fels cd görbületére kerülnek, a világosabb részei pedig az utána következ telít dési részre.
Ennek következtében az egész negatív kép nagyon sötét és a részletek feketedési szintjei alig különböznek egymástól. Alulexponálásnál a tárgy fényárnyalatai a feketedési görbe alsó ab szakaszára kerülnek és a sötétebb részei pedig az a pont el tti fátyolszinti szakaszra. Ezért a negatív nagyon világos, a sötétségbeli árnyalatok torzítottak szkotópos látás az a sötétebb részek részletei teljesen hiányoznak a képr l. Az ezüstbromid legérzékenyebb a fényre, ezért ez a filmek negatívok emulziójának f hatóanyaga.
Az ezüstklorid a legkisebb érzékenység, ezért az el hívópapírok pozitívok hatóanyaga. Az ezüstbromid és az ezüstklorid együtt szerepel a közepes és nagy érzékenység nagyítópapírok emulziójában. Az ezüstjodid majdnem minden fényérzékeny emulzióban megtalálható, mert ez az emulziók érzékenységét befolyásolja és tartósságát el segíti.
Ezek a vörös, a zöld és a kék alapszínre érzékenyek. A rétegek hatóanyagát ugyancsak az ezüsthalogén vegyületek képezik.
Színes el hívásánál az ezüst kiválásával együtt színes festékanyag, ún. Az ezüstöt el hívás után kioldják és a képet a hátramaradt színezékek képezik.
A színészlelés fiziológiai alapjai | zonataxi.hu
A színes negatívon az eredeti színek ellentétes, komplementer színeit kapjuk. A valóságnak megfelel színes képet a negatívnak színes fényérzékeny papírra való átmásolásával, vagy felnagyításával kapjuk.
A színes filmek feketedési görbéinek felvételekor külön-külön értékelik ki a vörös, zöld és a kék réteg fedettségét. A helyes színvisszaadást egybees görbék biztosítják.
Информационный медицинский портал
Ez minél jobban kell illeszkedjen a szem spektrális érzékenységéhez. A szemünk nem egyformán érzékeny az egyenl teljesítmény, de különböz szín hullámhosszúságú fényre.
Pontosabban a látható színkép különböz tartományából származó, de azonos megvilágítást kelt fényhez tartozó fizikai inger, a hullámhossztól függ en eltér er sség.
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság CIE Comission Internationale d Éclairage a nappali megvilágítás, valamint a sötétségi körülményeknek megfelel átlagos láthatósági függvényeket szabványosította, és ezeket a visibility szó kezd betje alapján a világosban látás fotópos látás V -függvénynek, ill.
A feketedési görbéb l nemcsak a fényérzékeny anyag gradációja, hanem az érzékenysége is megállapítható. Az érzékenység a fényérzékeny anyagok másik igen fontos jellemz je és ennek mértékér l a helyes expozíciós tartománynak az abszcissza tengelyen lev helyzete tájékoztat. Annál érzékenyebb egy film, minél kisebb expozíciós értékek felé helyezkedik el a gradációs görbe lineáris szakasza.
Az érzékenységet számszerleg érzékenységi rendszerekben fejezik ki.
A DIN szabvány szerint a film érzékenysége 3 DIN fokonként duplázódik meg, vagyis a helyes expozíció kétszer kevesebb fénymennyiséget igényel. Az ASA szabvány sokkal gyakorlatiasabb, itt a film érzékenysége egyenesen arányos az érzékenységi fokkal. Az érzékenységet jelz számértéket a filmek csomagolásán mindig feltüntetik. Minél gyengébb a téma megvilágítása, annál érzékenyebb filmet kell használjnunk.
Az érzékenységgel viszont növekszik a felvétel szemcsézettsége. Minél kevésbé érzékeny a film, annál finomabb a szemcsézettsége, nagyobb az élesség és annál jobb a színek telítettsége. Gyakorlati szempontból a filmek érzékenységét kis, közepes és nagy érzékenységi csoportba lehet sorolni.
- A színészlelés fiziológiai alapjai | zonataxi.hu
- Látás-helyreállítás 2. rész
- Когда кораблик вынырнул на поверхность воды, она стиснула руку Ричарда.
- Látomás hány dioptriát
A cellákat mátrix-szeren elrendezve egy aránylag nagy méret szilícium félvezet lapkára integrálják. A félvezet k elektromos vezet képessége, amint az elnevezésük is mutatja, a vezet k fémek és a szigetel k között található.
