A televízió látási hatása, V.3.1. A televízió fogalma, elnevezése
Tartalom
A 8—11 éves kor közötti gondolkodást a konkrét műveletek és fogalmak jellemzik Salamonde még fellelhetők az óvodáskor szemléletes-képszerű gondolkodási formái.
Jelenlegi hely
Érdeklődésük segíti az önkéntelen és a szándékos figyelem fejlődését is Szabó A figyelem terjedelme és megosztóképessége sokat fejlődik ebben az a televízió látási hatása, a gyerekek a háttérben szóló televízióra is figyelnek, hatásai ezért éppúgy érvényesülnek, mint a tudatos tévénézésnél. Kisiskoláskorban finomodik az érzékelés látás, hallás és az észlelés, amely az óvodáskori a televízió látási hatása átvált az analitikus észlelésre.
Az emlékezet fejlődése az értelmes emlékezés, a megjegyzés felé halad a mechanikus megjegyzéstől, ebben a korban már képessé válnak a gyerekek a különböző elméleti összefüggések felismerésére. Kisiskoláskorban lényegesen több időt töltenek kortársaikkal, mint ezt megelőzően, ennek megfelelően csökken a családdal töltött idő.
A társas kapcsolatokban személyes a nőnek látása van fejlődik. A gyerekek új típusú helyzetekkel találkoznak: a felnőttek önállóságot várnak el tőlük, ugyanakkor a számukra legfontosabban, a szabadidőben korlátozzák őket; a tanulásban teljesítményt kell felmutatniuk.
Megváltozik a szülőkhöz fűződő viszonyuk is, kevésbé hagyják, hogy gyerekségüket éreztessék velük, öntudatuk alakulása miatt nehezebb a tiltásokat vagy akár a megóvó szabályzásokat érvényesíteni velük szemben. Felfogják már egy adott személy viselkedését és pszichikai állapotát, a kettőt együtt kezelik, felismerik a hiteltelen reakciókat, kategorizálni tudják a látottakat.
A képernyő közeli nézése nem ártalmas
Játékaikban már nemcsak fantáziajátékok szerepelnek — amelyekben a játék a lényeg —, hanem szabályjátékok, ahol a győzelem a cél. Törekednek a sikerre, közben megtanulják a társas viselkedés szabályait is.
- Eltekintve attól, hogy mindent az agyműködés szempontjából közelít meg, konklúziói és tanácsai helytállóak, amiért érdemesnek tartjuk közzétenni.
- Tények és tévhitek a tévézésről: hogyan kíméljük szemünket? | hu
- Hogyan lehet drámaian növelni a látást
- Nem a közeli tévézés rontja a szemünket Illyés András Sok szülő gondolja úgy, hogy a túl közelről nézett tévékészülék káros sugaraival rongálja a gyermekek szemét.
- Hogyan befolyásol minket a TV-sugárzás? A televízió hatása
- Visszaállítható-e a látás 1-re?
- Az elektronikus tömegkommunikáció — és elsősorban a televízió — napjainkra jellemző elterjedése előtt a fejlődés első éveiben a fizikai és társas világ működésére vonatkozó ismeretek a gyerekek számára szinte kizárólag személyes tapasztalatokból származtak.
Finomodik a gyerekek erkölcsi ítélőképessége, Kohlberg Cole—Cole Ekkor már a gyerekek önállóan tudnak dönteni abban, hogy mi a rossz és mi a jó, viselkedésükben a kortárs csoportok szabályai is meghatározók. A barátság fogalma is változik ebben az időben, míg a kisgyermekeknél a barát játszótársat jelent, addig kisiskoláskorban azt tekintik barátnak, akivel közös az érdeklődési körük, hasonlóságot találnak bennük önmagukkal, akivel beszélgetni tudnak.
Információikat megosztják egymással, alakítják egymás véleményrendszerét, így egy újabb befolyásoló tényező lép be a barátságok kapcsán a személyiségfejlődésbe. A barátságok meghatározhatják az adott kortárs csoporton belül elfoglalt helyet, a népszerűséget, az elismertséget is. A kérdőív és az értékelés szempontjai A vizsgálat kétféle módszerrel történt: kérdőívvel 4 és interjúval, melyre a kérdőív kitöltése utáni szünetekben volt lehetőség.
A kérdőív összeállításánál egyaránt használtam zárt és nyitott kérdéseket. A nyitott kérdéseknél az egyszerű, könnyen érthető kérdés volt a cél, ami nem okoz elutasítást a válaszolóban, bár volt, aki mégis úgy élte meg a kérdőív kitöltését, mintha a titkait akartam volna kifürkészni.
A tanulók a név nélküli, önkitöltéses kérdőívet osztályfőnökük jelenlétében töltötték ki, akivel előzetesen egyeztettük a kérdéseket az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében.
Harminc kérdést tettem fel a gyerekeknek, melyekkel egyrészt tévénézési szokásaikat, a nézett műsorokhoz való viszonyulásukat, illetve az ezek által kiváltott hatást kívántam felmérni. A próbakérdezés alapján kiderült, hogy a harminc kérdés megválaszolható egy tanóra alatt, és nem fárasztja el a gyerekeket annyira, hogy ne jusson figyelmük az utolsó kérdésekre is.
Mi a TV hatása?
A tapasztalat az volt, hogy a projekciós kérdések, illetve a kép értelmezése tetszett nekik a legjobban. A kérdések három nagyobb csoportba sorolhatók: az első csoport 1— Az első csoporton belül elkülönül még a személyes adatokra támaszkodó rész, az osztályra, a korra, a nemre, a testvérekre, illetve a szülőkre vonatkozó kérdésekkel. A szülők foglalkozására vonatkozóan Ferge Zsuzsa Andorka A projekciós kérdések értékelésénél törekedtem az egyszerű osztályozásra, egytől háromig pontozva a válaszokat, figyelembe véve a válaszok nyelvi megformáltságát is.
Fellelhetők a kérdőívekben a korlátozott és kidolgozott kód Bernstein jellemzői, a magasabb társadalmi osztályba tartozó gyerekek pontosabb megfogalmazású válaszokat adtak, árnyaltabban jellemeztek, használtak összetett mondatokat, míg a korlátozott kódot használó gyerekek szakmunkás, segédmunkás szülői háttérrel inkább egyszerű, hiányos mondatokban, egy-egy szóval feleltek a feltett kérdésekre.
A nyelvi kommunikáció hatásai a gyerekek szocializációs folyamatában is jelentős szerepet játszanak Buda Helyesírásukban is eltérés található, bár általánosnak mondható, hogy nagyon sok hiba a figyelmetlenségből ered, hiszen egyszer helyesen szerepel ugyanaz a szó vagy kifejezés, míg a másik kérdésnél már hibásan.
Többször fordult elő, hogy padtársak ugyanúgy töltötték ki a kérdőívet, a kérdésekre adott válaszok hajszálra megegyeztek, így ezeket egy kérdőívként értékeltem.
Lélekvándorlás a kvantumfizika fényében - Herczeg Kyra, Jakab István
Egy egypetéjű ikerpár is kitöltötte a kérdőívet, ami annyiban volt érdekes, hogy a két dolgozat egyértelműen megmutatatta személyiségük különbségeit, azt, hogy melyikük a domináns, egyben az agresszívebb típus. A személyes interjúból pedig kiderült, hogy ez sokszor okoz közöttük konfliktust, leginkább abban, hogy mit nézzenek közösen a televízióban.
Kiss Judit
A vizsgálat eredményeinek értékelése Tévénézési szokások A kérdőív kvantitatív részében a gyerekek tévénézési szokásait célozták a kérdések, a mikor és hogyan néz televíziót témakörben, figyelembe véve azt, hogy mennyire irányított ez a tevékenység.
A tévézés mennyisége szerint három szint különíthető el: keveset néz televíziót hétköznap reggel, iskolába indulás előtt, hétvégén délelőttmérsékelten sokat néz délelőtt, este és masszívan tévéző egész nap, még éjjel is.
A tévénézés mennyisége életkoronként oly módon változik, hogy kisgyermekkortól fokozatosan a televízió látási hatása a képernyő előtt eltöltött idő egészen a kisiskolás időszak első éveiig, majd egy kis stagnálás után 12 éves korban éri el a csúcsát, utána pedig csökkenés jellemző.
A nyolcvanas években az Egyesült Államokban végeztek felmérést arra vonatkozóan, hogy egy átlagos gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt és mennyit az iskolában.
Pszichológia pedagógusoknak
Az eredmények szerint 14 éves korukig a gyerekek átlagban 22 ezer órát töltenek tévézéssel, míg 11 ezer órát az iskolában Kósa Megfigyelhető, hogy a masszívan tévéző gyerekek többsége fiú, a vizsgálatban szereplő korcsoporton belül a évesek, és a projekciós kérdésekre adott válaszaik alapján az is látható, hogy agresszívebbek, mint a kevesebbet tévéző társaik.
A masszív tévézés következményei nemcsak pszichésen okoznak változásokat, hanem fizikálisan is, az ilyen gyerekek általában kevesebbet mozognak, többet fogyasztanak édességet vagy chipseket a tévénézés okozta feszültségek levezetésére nagyon sokan eszegetnek a műsorok közbenszervezetük gyengébb állóképességű, mindez fokozottabban jelentkezik a hízásra hajlamos gyerekeknél.
Nagyon változó a masszív tévézés kiindulópontja. Lukesch [Kósa
