Vissza lehet-e állítani a látást testmozgással
Tartalom
Főoldal » Betegségek » Szembetegségek, látás » A szem védelme » Szemünk fénye A fenti hasonlat nem is áll messze a valóságtól. Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, érzékszerveink pedig a lőrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.
De ami összeáll ezekből az információ-mozaikkövekből, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhető része.
Gondoljunk csak arra, hogy a kutyák például hány ezerszer többféle szagot éreznek, mint mi! Vagy hogy milyen szűkös is az a hullámhossztartomány, amelyen belül szemünk képes a beérkező fotonok energiáját érzékelni és eljuttatni egy ennek megfelelő ingerületmintázatot az agyba, vi-vitamin látás azt képpé alakítja.
Gyakorlatok látásra
Mennyire keveset tudunk a valós világról! Balaicza, E.
Képzeljük el, hogy születésünk óta foglyok vagyunk egy középkori várkastélyban! Sehogy nem juthatunk ki belőle. Csak a keskeny, lőrésszerű ablakokon át vethetünk néhány pillantást a külvilágra.
Mi a lézeres korrekció? A lézeres korrekció lehetővé teszi a beteg számára, hogy helyreállítsa a vizuális lehetőségeket, és megmentse őt attól, hogy folyamatosan viseljen szemüveget vagy lencséket. Ha érdekli, hogy lehet-e helyreállítani a látást, akkor a lézeres korrekcióval kapcsolatban szakemberek tanácsát kérheti. Ez minden korosztály számára 18 éves és 55 évig végződik.
Csak azokat a frekvenciákat halljuk, vissza lehet-e állítani a látást testmozgással a vastag falak áteresztenek. Vajon mit gondolnánk az odakintről ilyen kevés tapasztalat alapján? És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem működik jól?
Fáj a szemem Kedves doktornő! Hosszú ideje fáj a szemem, reggelente ödémás, duzzadt. Voltam szemorvosnál, azt mondta szemészetileg rendben, csináltak nagylabort, góckeresést-az is rendben.
Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségről van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelőantennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat! A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg.
a britek eltávolítják a retina az Egyesült Arab Emírségek bejáratánál
A látás dominanciája nem szükségszerű, az ősibb emlősfajok esetében például nagyobb szerepet játszik a szaglás, a denevérek pedig főleg szonárrendszerüket hallás használják tájékozódásra, így aztán alapvetően más szerkezetű az úgynevezett kognitív térképük, mint ha elsősorban vizuális információkra támaszkodnának.
Még ha a látás is az elsődleges, szem és szem között vissza lehet-e állítani a látást testmozgással is óriási különbségek lehetnek: a rovarok összetett szemükkel sokkal gyorsabb mozgást is képesek észlelni, mint mi, míg a formafelismerésük igencsak gyatra. És persze más spektrumban látják a színeket, ami számunkra jellegtelen fehér virágocskának tűnik, nekik tele van izgalmas, bonyolult ultraibolya "leszállópálya"-mintázattal.
Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!
Sokkal jobban érzem magam, nagyobb a munkabíró képességem és vidámabban élem az életem. Több energiám és időm marad a céljaim elérésére. Az alvásról és a testmozgásról tanultakat alkalmazva az életemben elértem, hogy reggel pihenten és vidáman ébredjek és egész nap fittnek érezzem magam. A test tudja, hogy hogyan működik a test. Arra törekszik, hogy a legkisebb erőfeszítéssel a leghatékonyabban dolgozzon egy életen át.
De vigyázunk-e valóban a szemünk világára? Az esetek többségében egyáltalán nem. Nagyon is mostohán bánunk szegény látószervünkkel, nap mint nap kitesszük a legkülönfélébb megpróbáltatásoknak mesterséges megvilágítás, tévé, számítógép-monitor stb.
Akkor is általában abban merül ki a "gondoskodásunk", hogy felkeresünk egy szemészt és felíratunk vele egy szemüveget vagy kontaktlencsét, amit aztán évről évre erősebbre cserélhetünk, mert egyre romlik a látásunk.
A századfordulón élt az Egyesült Államokban egy szemorvos, akit ez a megoldás nem elégített ki, megunta, hogy legjobb esetben is csak betegei tüneteit tudja enyhíteni ideig-óráig ahelyett, hogy meggyógyíthatná őket.
Szemünk fénye
Feltette hát magának a következő kérdést: Hogy lehet az, hogy a természet ennyire mostohán bánjon az emberrel pont az olyannyira fontos látás tekintetében? Vagyis: miért nem tud a szem sok más szervünkkel ellentétben regenerálódni? Mivel előtte ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztak, a választ saját magának kellett megtalálnia.
Amikor azonban hosszú évek munkájának gyümölcsét az amerikai orvosszövetség elé tárta, kétkedésbe, meg nem értésbe ütközött. Olyannyira, hogy az orvostársadalom végül is kiközösítette, mert vitába mert szállni több évszázados konvencióikkal. Mégiscsak hallatlan és vérlázító, mondták, hogy ez a dr.
William Bates kétségbe merte vonni a nyilvánvaló tényt, hogy a látás alapvetően mechanikus, optikai folyamat! Nem átallja azt állítani, hogy a lelkiállapot is befolyással lehet rá! És mindennek a tetejébe még azt merészeli mondani, hogy holmi szemtornával fel lehet váltani a szemüveget! Ez aztán már mégiscsak több a soknál!
Szemünk fénye
Majd tíz évvel később Európában is ismertté vált a módszer az angol Harry Benjamin révén. A Bates-féle szemtorna a as, es években élte fénykorát, főképp az USA-ban, nagyrészt Margarete Corbettnek köszönhetően.
Corbett férje a hivatalos orvosi diagnózis szerint gyógyíthatatlan, egyre súlyosbodó látásgyengülésben szenvedett, mindaddig, míg dr.
