Egyedi jövőkép kialakítása

Nyaralós VLOG a Világ Legkülönlegesebb Állataival

A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását. A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3.

Szervezeti jövőkép kialakítása - zonataxi.hu - Concordia Szervezet- és Vezetésfejlesztési Kft.

A stratégiai tervezés vázlatos folyamata A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak. Ez a kapcsolat általában kétirányú, legtöbbször a jövőképet szoktuk rögzítettnek, előre elhatározottnak tekinteni.

A környezetvédelmi feladatoknál az akciók alakításában alapvetően a jövőkép és a környezeti, társadalmi felelősség a meghatározó. Az akciók korlátait figyelembe véve a jövőkép megváltoztatása nem kompromisszumhoz, inkább megalkuváshoz vezethet. Ez nem egyezik meg a stratégia-alkotás aktív alakító, magas rövidlátás és szülés helyzetbe hozó ideológiájával. A jövőkép akciókhoz való alakítása passzív stratégiát eredményezhet.

Rólunk mondták

A stratégia megfogalmazása, tervezése célszerűen a jövőkép, és a társadalmi felelősség megfogalmazásával kezdődik. Ahogy az a 3. Realitásokra támaszkodik, többször él a korrigálás, változtatás lehetőségével is. A továbbiakban nézzük meg a stratégiai tervezés folyamatát szakaszonként, kissé részletesebben.

AVIR kézikönyv : Stratégiaalkotás, VIR, stratégia mutató, adattár, felsőoktatási menedzsment

A jövőkép vízió A jövőkép egy olyan célállapotnak a meghatározása, mely a stratégia végrehajtásában szereplők mindegyike számára a követendő irányt állandóan mutatja. A célállapotot a stratégia minden szintjén rögzíteni kell függetlenül attól, hogy egy vállalat, egy település, vagy régió, egy ország, vagy egy nemzetközi stratégia végrehajtásáról van-e szó.

A stratégia eredményes végrehajtása érdekében fontos -          a jövőkép reális kialakítása, -          a jövőkép iránti elkötelezettség erősítése, valamint -          annak biztosítása, hogy az egyes részcélok és akciók a jövőkép által kijelölt keretek között maradjanak.

A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi készítőinek értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét.

Igaz ez arra, ha a tréningnaptárunk időbeosztását kell összeraknunk, és akkor is, ha egy tréning tematikáját kell összeállítani. Nem kész, vegrehajtandó terveket várnak, hanem velünk közösen, kooperatív módon alakítják ki a nekünk szánt tréningeket, így ezek a lehető legjobban szolgálják a célcsoportok igényeit. A ránk szabott megoldásokban akkor is nagy segítséget kapunk, ha nincs éppen konkrét elképzelésünk a fejlesztést illetően.

Segítségével lehet a változtatásra, az innovációra, a képességek fejlesztésére, a tevékenységek folytatására, a versenyben maradásra koncentrálni. A gazdasági stratégiáknál általában versenyközpontú, vagy változtatásközpontú jövőképről beszélhetünk.

A környezetstratégia mindkét jövőképet ismeri és alkalmazza függően attól, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek a környezetvédelem számára milyen utakat tesznek reálissá. A tanulmány megállapításait azóta is sokszor idézik, és stratégiai szempontból a kiválasztott három szcenárió ma is teljes mértékben életben egyedi jövőkép kialakítása.

A tanulmány készítői hosszú távra szóló társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeket vettek figyelembe a fejlődési irányok kijelölésénél.

Környezetstratégia

Arra törekedtek, hogy az egyes irányok ne térjenek el irreálisan az érintett gazdasági fejlődési tendenciáktól, ugyanakkor karakterisztikusan különbözzenek egymástól. Prioritást adtak a környezeti erőforrások ésszerű felhasználásának a környezeti tudatosság fokozódásának. Mint minden jövőkép alakításánál, itt is figyelembe vették a környezeti és társadalmi felelősség kérdését, feltételezve a polgárosodás erősödését, az egyéni, partikuláris érdekek differenciáltságának növekedését, a demokratikus irányítási formák és érdekérvényesítési rendszerek megszilárdulását.

A tanulmány figyelembe vette a hazai és európai tendenciák akkor előre jelezhető változásait, egymásra gyakorolt hatását, és ezen hatások következményeit. Bár több változat kidolgozása is szóba jöhetett, a tanulmány készítői három alapvető és karakterisztikus jövőkép alakulását prognosztizálták. Mióta Magyarország az EU teljes jogú tagországa, előtérbe kell egyedi jövőkép kialakítása kerüljenek hazánk Európai Unión belüli környezetstratégiai elképzelései is.

A lehetséges fejlődési irányokat képviselő jövőképek szempontjából két alapvető rendező elvet lehet érvényesíteni.

Szervezeti jövőkép kialakítása

Az egyik a kikerülhetetlen globalizáció, melynek negatív hatásait kezelni kell, a másik a környezetvédelem poziciója a magyarországi értékrendben.

A sikeresség, vagy sikertelenség a hazai változásokban azon múlik, hogy az elkövetkező évben a fenntartható fejlődés stratégiáját meg lehet-e valósítani, vagy sem. E két rendező elv kombinációjaként négy alapvető jövőkép változattal lehet számolni, nem feltétlenül azonos realitással. Az így elképzelhető négy jövőkép: a fenntartható esély szcenáriója, mely feltételezi, hogy hazánkban és az EU többi tagországában is a fenntartható fejlődés esélyei azonosan, vagy közel azonosan alakulnak, az uniós környezetvédelmi programok teljesítése valamennyi tagországban sikeres.

Természetes, hogy hazánknak is meg kell felelni az EU elvárásoknak, de a derogációk miatt késésbe kerülünk, és a halasztás miatt majd egyedi jövőkép kialakítása elhanyagolunk egyes környezetvédelmi feladatokat.

Bekövetkezése a mai trendek alapján nem várható, de lehetnek olyan részeredményei, melyek figyelmeztetést jelentenek a jövőre nézve.

Nem valószínű, hogy egy sikertelen uniós környezetpolitika pontosan Magyarországon ennek az ellenkezőjét eredményezné, de elképzelhető, hogy egyes régiók érdekei, pontosan a hazai egyenlőtlenségek miatt, kényszerhelyzetben ezen területek természet- és környezetvédelmének megerősödését idézik elő. Egy vállalat környezetvédelmi stratégiája általános értelemben lehet versenyközpontú és változtatásközpontú is.

Hogyan készítsünk intézményünknek stratégiát? A stratégia alkotás javasolt folyamata, módszerei és nehézségei 2. A stratégia i menedzsment folyamat leírása A stratégia i menedzsment folyamat egy klasszikus tervezési folyamat, amely a tervezés előkészítéséből, a projekt definiálásából ebben az értelemben a tervezés projekt nek tekinthetőmagából a stratégia i tervezéséből, annak végrehajtásából illetve a végrehajtás monitorozásából áll.

Egy környezetvédelmi tevékenységet folytató, vagy a környezetvédelmi iparhoz kapcsolható cég, vállalat jövőképével kapcsolatban három alapvető feladat van: -          meg kell fogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhető jövőképet, -          a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi munkavállalójával, -          a céget úgy kell a mindennapokban irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon.

Tulajdonképpen a KIR is egy ilyen stratégiai tervezést jelent, ahol a jövőképet a cég környezetvédelmi akcióival elérni kívánt állapot jelenti.

1. A változás jövőképének és stratégiájának kialakítása A változásokat sem tekintélyre alapozott, indoklás és jövőkép nélküli utasítással, sem apró részletekben elmerülő mikromenedzseléssel nem lehet megoldani.
2. Все толкались, стараясь пробиться к окну.
3. Поначалу им было невероятно сложно что-либо различить: все слова выговаривались с абсолютно одинаковой интонацией.
4. Проговорил Ричард.

A jövőkép ebben az esetben változtatásközpontúnak tekinthető. Ha a vállalat célja az, hogy környezetvédelmi beruházásokkal a nemzetközi versenyképességet biztosítsa, pl.

Minden esetben fontos, hogy a jövőkép vonzó, lelkesítő és megvalósítható legyen, mert az ilyen jövőkép Csath M. A missziót küldetést sokféleképpen értelmezik, általában a jövőképpel mossák össze.

Egy vállalat esetében viszonylag könnyű értelmezni a fogalmat: a misszió az az értékrend, melyet a vállalat, ha lenne zászlója, arra ráírna, más szavakkal, a misszió nem más, mint a cég létezésének célja és oka. Egy környezetvédő szervezet által készített stratégia alapvetően a szervezet elhivatottságát, küldetését tükrözi, s ez egyben a szervezet létezésének indoka, az intézmény missziója.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a misszió azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek jellemzőek, s melyek leginkább elősegítik a jövőkép megvalósítását.

Ha egy régió környezetvédelmi stratégiája alapvetően az ökoturizmusra és a biogazdálkodásra irányul, akkor misszióként a természeti értékek védelmét fogja tekinteni.

Ha egy cég stratégiája a termelés növelését, a minőség és a hatékonyság javítását kívánja elérni, misszióként a munkavállalókkal szembeni tiszteletet is választhatja. Egy ország fenntartható fejlődési stratégiájának missziója a környezeti értékek megóvása lehet.