Álmatlanság látása. Migrénaura
Fotó: Shutterstock A felfedezés utat álmatlanság látása az alvászavarok kezelése és új típusú altatók fejlesztése felé.
- A melatonin 4 megdöbbentő mellékhatása | Well&fit
- Önmasszírozó látás
- A tartós alváshiány komoly betegségeket okozhat
- Súlyozott takaró – tényleg olyan hasznos, amilyennek mondják? | Marie Claire
A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát — közölte honlapján az MTA. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg — teszik hozzá.
Az agy éberségét fokozó hálózat A cikk szerint számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk —izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan — a dolgokhoz.
A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is.
Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található.
Mennyi kék fényre van szükségünk? Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben?
Ez egy olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon.
A magyar kutatók által felfedezett idegsejthálózat információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire. Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól.
Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz.
- Mucsi Blanka Central Médiacsoport Zrt.
- Szem látás, hogyan működik
- Kék fény: a jó és a rossz
- Látásélesség-táblázat online
- Miért rosszabb a látás este
- Vibráló cikk-cakk vonalak, az egyik leggyakoribb tünet Vibráló cikk-cakk vonalak A migrénes aura legjellemzőbb tünete egyfajta látási zavar, mely mindenkinél másképpen, de egyidejűleg mindkét szemen egyformán jelentkezik.
Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat, az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan álmatlanság látása a hálózatot.
A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki, hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában.
Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoport a milyen látásmódja van az embernek? lépésben ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz okozta alvászavara.
Ha igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást egy gyógyszerhatóanyaggal is elérni.
Mátyás Ferenc aki éppen a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, kísérletesen vizsgálta az e sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását, és kollégájával, Kocsis Kingával mérte a kalretininsejtek aktivitását a szabadon alvó egér agyában.
Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai álmatlanság látása, melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt, és álmatlanság látása emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.
