Fejlődési környezet és jövőkép
Tartalom
A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását. A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3.
A stratégiai tervezés vázlatos folyamata A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak. Ez fejlődési környezet és jövőkép kapcsolat általában kétirányú, legtöbbször a jövőképet szoktuk rögzítettnek, előre elhatározottnak tekinteni.
A környezetvédelmi feladatoknál az akciók alakításában alapvetően a jövőkép és a környezeti, társadalmi felelősség a meghatározó. Az akciók korlátait figyelembe véve a jövőkép megváltoztatása nem kompromisszumhoz, inkább megalkuváshoz vezethet. Ez nem egyezik meg a stratégia-alkotás aktív alakító, nyerő helyzetbe hozó ideológiájával.
- Ezek: a technikai fejlődés a gazdasági növekedés legfontosabb tényezőjévé vált, és ez kihatással van a környezetvédelem innovációs tevékenységének fokozására is.
- PAPP SÁNDOR Környezet és jövõkép Az új évezred küszöbén különösen nagy a csábítás arra, hogy a jövõt kutatva jóslatokba bocsátkozzunk: hogyan alakul az emberiség, s benne a kisebb közösségek, a nemzet, az ország sorsa.
- Голос его угас.
- Их жизненный цикл завершается, когда внутри сети вырастает новая манно-дыня.
- Van-e módszer a látás helyreállítására
- A vizin befolyásolja a látást
- Környezeti jövőkép Környezet- és klímabiztonság - Greenfo
A jövőkép akciókhoz való alakítása passzív stratégiát eredményezhet. A stratégia megfogalmazása, tervezése célszerűen a jövőkép, és a társadalmi felelősség megfogalmazásával kezdődik.
Támogatóink
Ahogy az a 3. Realitásokra támaszkodik, többször él a korrigálás, változtatás lehetőségével is. A továbbiakban nézzük meg a stratégiai tervezés folyamatát szakaszonként, kissé részletesebben.
A jövőkép vízió A jövőkép egy olyan célállapotnak a meghatározása, mely a stratégia végrehajtásában szereplők fejlődési környezet és jövőkép számára a követendő irányt állandóan mutatja. A célállapotot a stratégia minden szintjén rögzíteni kell függetlenül attól, hogy egy vállalat, egy település, vagy régió, egy ország, vagy egy nemzetközi stratégia végrehajtásáról van-e szó. A stratégia eredményes végrehajtása érdekében fontos - a jövőkép reális kialakítása, - a jövőkép iránti elkötelezettség erősítése, valamint - annak biztosítása, hogy az egyes részcélok és akciók a jövőkép által kijelölt keretek között maradjanak.
A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi készítőinek értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét.
Segítségével lehet a változtatásra, az innovációra, a képességek fejlesztésére, a tevékenységek folytatására, a versenyben maradásra koncentrálni.
A gazdasági stratégiáknál általában versenyközpontú, vagy változtatásközpontú jövőképről beszélhetünk. A környezetstratégia mindkét jövőképet ismeri és alkalmazza függően attól, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek a környezetvédelem számára milyen utakat tesznek reálissá. A tanulmány megállapításait azóta is sokszor idézik, és stratégiai szempontból a kiválasztott három szcenárió ma is teljes mértékben életben van.
A tanulmány készítői hosszú távra szóló társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeket vettek figyelembe a fejlődési irányok kijelölésénél. Arra törekedtek, hogy az egyes irányok ne térjenek el irreálisan az érintett gazdasági fejlődési tendenciáktól, ugyanakkor karakterisztikusan különbözzenek egymástól. Prioritást adtak a környezeti erőforrások ésszerű felhasználásának a környezeti tudatosság fokozódásának.
Mint minden jövőkép alakításánál, itt is figyelembe vették a környezeti és társadalmi felelősség kérdését, feltételezve a polgárosodás erősödését, az egyéni, partikuláris érdekek differenciáltságának növekedését, a demokratikus irányítási formák és érdekérvényesítési rendszerek megszilárdulását.
A tanulmány figyelembe vette a hazai és európai tendenciák akkor előre jelezhető változásait, egymásra gyakorolt hatását, és ezen hatások következményeit.
Bár több változat kidolgozása is szóba jöhetett, a tanulmány készítői három alapvető és karakterisztikus jövőkép alakulását prognosztizálták. Mióta Magyarország az EU teljes jogú tagországa, előtérbe kell hogy kerüljenek hazánk Európai Unión belüli környezetstratégiai elképzelései is.
A lehetséges fejlődési irányokat képviselő jövőképek szempontjából két alapvető rendező elvet lehet érvényesíteni.
Az egyik a kikerülhetetlen globalizáció, melynek negatív hatásait kezelni kell, a másik a környezetvédelem poziciója a magyarországi értékrendben. A sikeresség, vagy sikertelenség a hazai változásokban azon múlik, hogy az elkövetkező évben a fenntartható fejlődés stratégiáját meg lehet-e valósítani, vagy sem.
Környezet és jövõkép
E két rendező elv kombinációjaként négy alapvető jövőkép változattal lehet számolni, nem feltétlenül azonos realitással. Az így elképzelhető négy jövőkép: a fenntartható esély fejlődési környezet és jövőkép, mely feltételezi, hogy hazánkban és az EU többi tagországában is a fenntartható fejlődés esélyei azonosan, vagy közel azonosan alakulnak, az uniós környezetvédelmi programok teljesítése valamennyi tagországban sikeres.
Természetes, hogy hazánknak is meg kell felelni az EU elvárásoknak, de a derogációk miatt késésbe kerülünk, és a halasztás miatt majd évekig elhanyagolunk egyes környezetvédelmi feladatokat. Bekövetkezése a mai trendek alapján nem várható, de lehetnek olyan részeredményei, melyek figyelmeztetést jelentenek a jövőre nézve.
Partnereink
Nem valószínű, hogy egy sikertelen uniós környezetpolitika pontosan Magyarországon ennek az ellenkezőjét eredményezné, de elképzelhető, hogy egyes régiók érdekei, pontosan a hazai egyenlőtlenségek miatt, kényszerhelyzetben ezen területek természet- és környezetvédelmének megerősödését idézik elő.
Egy vállalat környezetvédelmi stratégiája általános értelemben lehet versenyközpontú és változtatásközpontú is. Egy környezetvédelmi tevékenységet folytató, vagy a környezetvédelmi iparhoz kapcsolható a látás megszakadása, vállalat jövőképével kapcsolatban három alapvető feladat van: - meg kell fogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhető jövőképet, - a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi munkavállalójával, - a céget úgy kell a mindennapokban irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon.
Tulajdonképpen a KIR is egy ilyen stratégiai tervezést jelent, ahol a jövőképet a cég környezetvédelmi akcióival elérni kívánt állapot jelenti. A jövőkép ebben az esetben változtatásközpontúnak tekinthető.
A Gamepass, mint jövőkép? - Otherside #23 🎧
Ha a vállalat célja az, hogy környezetvédelmi beruházásokkal a nemzetközi versenyképességet biztosítsa, pl. Minden esetben fontos, hogy a jövőkép vonzó, lelkesítő és megvalósítható legyen, mert az ilyen jövőkép Csath M.
Környezetstratégia
A missziót küldetést sokféleképpen értelmezik, általában a jövőképpel mossák össze. Egy vállalat esetében viszonylag könnyű értelmezni a fogalmat: a misszió az az értékrend, melyet a vállalat, ha lenne zászlója, arra ráírna, más szavakkal, a misszió nem más, mint a cég létezésének célja és oka.
Egy környezetvédő szervezet által készített stratégia alapvetően a szervezet elhivatottságát, küldetését tükrözi, s ez egyben a szervezet létezésének indoka, az intézmény missziója.
Környezeti jövőkép Környezet- és klímabiztonság A rovat kizárólagos támogatója mta. A Környezeti jövőkép — Környezet- és klímabiztonság címet viselő munka egyike az MTA elnöke által kezdeményezett Köztestületi Stratégiai Programok alapján készülő összegzéseknek. A Magyarországon várható hőmérséklet módosulás az Alföldet sújtja majd legerőteljesebben, és a legnagyobb melegedéssel ősszel kell számolni. Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük — olvasható a Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező kötet lapjain. A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a és közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb emelkedés 1,4 Celsius-fok az őszi hónapokban válik jellemzővé.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a misszió azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek jellemzőek, s melyek leginkább elősegítik a jövőkép megvalósítását. Ha egy régió környezetvédelmi stratégiája alapvetően az ökoturizmusra és a biogazdálkodásra irányul, akkor misszióként a természeti értékek védelmét fogja tekinteni. Ha egy cég stratégiája a termelés növelését, a minőség és a hatékonyság javítását kívánja elérni, misszióként a munkavállalókkal szembeni tiszteletet is választhatja.
Egy ország fenntartható fejlődési stratégiájának missziója a környezeti értékek megóvása lehet.
