Trikromatikus látás

Navigációs menü

Home Ablakok a világra II. Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű. Legalábbis nekünk. Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal színesebb.

Search form

Egy kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ki ennyire a világ. Az emberi szem ideghártyáján a retinán különböző sejttípusok találhatók.

A két fő típust — alakjuk miatt — pálcikáknak és csapoknak nevezték el. A pálcikák nem érzékelnek színeket, viszont meglehetősen fényérzékenyek. Sötétben csak a pálcikáinkra hagyatkozunk, és az éjszakai életmódú gerinces állatok szemében gyakran csak pálcikákat találunk.

A színlátásért a csapok felelősek.

Az orvosi élettan tankönyve

Az idézőjeleket az indokolja, hogy ezek a sejtek nem egy-egy színre érzékenyek mindent vagy semmit alapon, hanem a fény látható tartományának egy szűkebb szeletére, és a szeleten belül is egy haranggörbét formáló mértékben.

Három csapsejt-típusunkat érzékenységük alapján kék, zöld és piros típusoknak nevezték el, bár érzékenységi görbéjük csúcspontja nem feltétlenül felel meg ennek. A kék típus érzékenységi maximuma a látható fény ibolya tartományába esik, a zöldé valóban a zöldbe, a pirosé viszont a sárga-narancssárga határára.

Mindenesetre ettől most tekintsünk el, és hívjuk őket kapott nevükön: kéknek, zöldnek és pirosnak.

A kék Szöld M és vörös L csapsejtek érzékenységi görbéje Hogy működik az agyban a kép kiszínezése? Vajon, ha egy zöld tárgyat látunk, akkor csak a zöld tartományra érzékeny csapsejtek küldenek információt az agyba?

Határozottan nem. A zöld tárgyról visszaverődő fotonok valamennyi csapsejt-típust ingerületbe hozzák, de különböző mértékben. Az agy a három sejttípusból érkező jelek erősségét adott fényintenzitás mellett összehasonlítva alakítja ki a látott színárnyalatot.

Nyilvánvaló, hogy minél többféle csapsejt-populáció jeleit hasonlíthatja össze az agy, annál többféle színárnyalat felismerésére és megkülönböztetésére képes. A mi trikromatikus színlátásunkkal ,5 millió színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Ez az emlősök között kiemelkedő, de a tetrakromatikus négy különböző típusú csapsejttel rendelkező állatok, mint például a teknősök, sok trikromatikus látás hüllő és a madarak, akár millió árnyalatot is el tudnak különíteni.

Érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon ritka mutációnak köszönhetően léteznek tetrakromatikus emberek. Sajnos azonban ők sem élvezhetnek a madarakéhoz hasonlóan trikromatikus látás látképeket, hiszen hiába van meg a negyedik trikromatikus látás sejttípus, ha az agy nincs a többletinformáció feldolgozására berendezkedve.

Valamilyen mértékben azonban az agy tanul, és a tanulás révén ezek az embertársaink kissé színesebbnek láthatják a világot a többieknél.

A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat. A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik. A központi idegrendszer további részei, a látópálya és a kéreg elemzik és szintetizálják a retinában már előzetesen feldolgozott vizuális jeleket. A látórendszer teljesítőképessége több szempontból is egyedülálló.

Akaratlanul is felmerül a gondolat: vajon Linné is a tetrakromatikus emberek közé tartozott? Ki tudja?

A szemészeti alkalmassági vizsgálatok során elsősorban a látásélességet és a színlátást nézzük.

Mindenesetre oly sokat megmagyarázna ez a virágok iránti élethossznyi lelkesedéséből és kiemelkedő fajfelismerő-képességéből. A gerincesek között általában az emlősök színlátása a leggyengébb. Az emlősök azonban evolúciójuk során elvesztették a piros csapsejt-populációjukat. Hogyan történhetett ez? Az emlősök távoli őseinek, a dinoszauruszok felemelkedése előtt élt emlősszerű hüllőknek még remek volt a színlátása.

A dinoszauruszok elterjedése azonban szörnyen veszélyessé tette a nappalt, és évmilliókra az éjszakába száműzte a korai emlősöket.

Kiszínezi a színtévesztők világát a tévé és egy alkalmazás

Nem csoda hát, hogy a színlátás szükségtelenné vált, és elveszett. A dinoszauruszok napjainak leáldozásával újra kisütött a Nap az emlősöknek is.

A csapok a látható fénytartomány bizonyos szeleteire érzékenyek, viszont csak a beérkező fény mennyiségéről adnak információt az idegrendszernek, a beérkező fény hullámhosszáról nem. Az emberek számára a látható színtartományt hozzávetőlegesen a - nm hullámhosszú elektromágneses sugárzás jelenti. Ezt a színtartományt az emberi szem három különböző típusú csappal fedi le, más fajoknál mind a látható színtartomány, mind a csapok száma eltérő. Példának okáért, egy piros szoknya nem piros színt sugároz ki.

A harmadik kivétel az ausztráliai erszényes emlősök de csak az ausztráliaiak, a dél-amerikai erszényesek nemamelyek — bár nem tudjuk, hogy csinálták — el sem vesztették a hüllő ősöktől örökölt trikromatikus látást.

Hogyan lehet egy elveszett látópigmentet visszaszerezni?

Nyilvánvalóan az előállításáért felelős génekre van szükség. Gének viszont nem kerülhetnek a semmiből a genomba.

• Kiszínezi a színtévesztők világát a tévé és egy alkalmazás
• Kiszínezi a színtévesztők világát a tévé és egy alkalmazás Pesthy Gábor
• A színlátás zavarai – Wikipédia
• Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
• Diagnózis[ szerkesztés ] Az Ishihara színteszt működésének bemutatása fekete és ferér színekkel Példa kép az Ishihara színtesztből.
• Az egyik szem homályos látása és következményei

Általában meglévő gének megkettőződésével jelennek meg — ez egy sajátos, de ritka másolási hiba eredménye. Ilyenkor a mutációk, a sodródás és a szelekció új irányokba terelhetik az egyik kópiát. Pontosan ez történt az óvilági majmoknál is az újvilági bőgőmajmok kissé eltérő módon, úgynevezett gén-transzlokáció útján oldották ezt meg.

Trikromatikus látás óvilági majmok X kromoszómáján lévő zöld típusú trikromatikus látás előállító gén megkettőződött, és az egyik kópiából újra kialakult a piros típust előállító gén. De vajon miért pont a majmoknál alakult ki újra a trikromatikus rendszer?

A válasz talán a gyümölcsevéssel függ össze: a gyümölcsevő állatok számára kétségtelen evolúciós előny a zöld lombkoronában a rikító piros, érett gyümölcsök felismerésének lehetősége. Az állatvilág legfejlettebb szemei madárkoponyákban ülnek. Hihetetlenül részletgazdag képalkotásuk, a számukra látható fény tartományának szélessége beleesik az ultraibolya tartomány egy szelete is és eleve tetrakromatikus, de színes olajcseppekkel még tovább erősített színlátásuk együttes figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a látás bajnokai a Földön.

• A Young-Helmholtz (trikromatikus) elmélet
• Mit kell tudni a színlátásról?
• Színlátás – Wikipédia
• Nők, akik millió színt látnak - HáziPatika
• Thomas Young brit fizikus, orvos, polihisztor Hermann L.
• A látás helyreállítása élő vízzel

Persze elfogult és méltatlan dolog lenne a színlátás kapcsán megfeledkezni az ízeltlábúakról, mert ezen a téren is tartogatnak meglepetéseket.