Hogyan lehetne javítani a különböző látásmódon

Pecsenye Éva Hogyan érhető el az oktatás színvonalának javítása? Pecsenye Éva hosszabb ideje foglalkozik a termelés, a gazdaság világában régóta létező, ott meghonosodott fogalmak pedagógián belüli értelmezésével, illetve újrafogalmazásával. Ebben a tanulmányában a minőség és a minőségbiztosítás fogalmának a pedagógiai gyakorlat felőli megközelítésére vállalkozott.

Beküldte vozparag - Véleményem szerint egyszerű emberi tulajdonságokon múlnak az élet legnagyobb dolgai is: becsület, tevőlegesség, alaposság, fejlődőképesség, nyitottság stb.

Miközben elismeri az oktatás világában megvalósítandó minőségbiztosítás szükségességét, aközben megfogalmazza az ipari-gazdasági szférában meghonosodott minőségbiztosítási rendszerek szemléletének, metodikájának minden transzformációt nélkülöző átvételével kapcsolatos kételyeit is.

Minőség és helytállóság Időről időre oktatási reformokat élünk át az iskolarendszerben, mind az oktatás tartalmában és a vezetésben, mind a pedagógiai módszerek területén. Ugyanakkor bármely indíttatásúak is legyenek ezek a reformok: a kor követelte-e, az aktuális politika határozta, jobb esetben e kettő összehangolt értékeiből és ideológiájából fakadtak, az iskola alapfunkciója mindig ugyanaz marad.

S az alapviszony érték, tanulás, tanulás segítése sem változik. A túlélés tehát attól függ, hogy milyen mértékben vagyunk képesek megteremteni, illetve megőrizni az oktatás minőségét és helytállóságát. Minőségi az oktatás akkor, ha a tanulók képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek, ha jól érzik magukat az intézményben, ha a pedagógusok nem alkalmazottai, hanem aktív közreműködői az intézmény életének, ha az iskolahasználók elégedettek, s egyre növelik igényeiket a részvételre az iskola életében.

A helytállóság pedig azt jelenti, hogy az a tudás, amellyel rendelkezünk, értékálló, biztonságos, és lépést tart a tudományok fejlődésével. A minőség és a tudás helytállósága érdekében figyelembe kell vennünk három fontos szempontot: pedagógusok szakértelmének javítását, a szakmai érdekcsoportok együttműködését és az iskolák vezetését. Ezt a három tényezőt gyakran emlegetjük mostanában, csak más-más összefüggésben. A Nemzeti alaptantervet folyamatosan az a vád érte, hogy a pedagógusok nincsenek felkészülve a műveltségterületekben való gondolkodásra, nem kaptak a főiskolákon, egyetemeken tantervelméleti képzést, ezért a helyi tanterv, a pedagógiai program elkészítése meghaladja a tudásukat.

Ezzel szemben ma már minden iskola rendelkezik a fenntartó által elfogadott pedagógiai programmal, a kérdés ezután "csak" a megvalósításról szól. Éppen az elkészítés nehézségei, a megfelelő szakértelem hiánya miatt lehetséges - nem tudni, csak sejteni lehet - hogy ezeknek a pedagógiai programoknak, helyi tanterveknek némelyike dilettáns munka, más részük valamilyen adaptáció, s remény van rá, talán készültek modellértékű, jelentős alkotások is.

Hiszen köztudott, hogy mi, pedagógusok évtizedeken keresztül a központi irányítás által meghatározott feladatokat teljesítettük. Nem szocializálódtunk a közös gondolkodásra, a tanterem falai jelentették a határát a pedagógiáról vallott nézeteink megvalósításának. Az iskolavezetésnek a törvényesség betartásán és betartatásán túl a szervezési feladatok biztosították a tevékenység kereteit, a funkciót, a hatalmat.

Hogyan lehetne újjáépíteni a magyar oktatás egész rendszerét?

Hogyan lehetne javítani a különböző látásmódon a teljes rendszer nem vagy csak nehezen viseli el a paradigmaváltást az oktatásban. Eközben a hogyan lehetne javítani a különböző látásmódon, a társadalom folyamatosan átalakult, az oktatásban is teret nyert a piaci szemlélet, mást és egyre többet várt el a társadalom az iskolától, az egyes pedagógustól. Nem mondhatni, hogy mindez felkészületlenül ért bennünket, hiszen a társadalmi folyamatokkal magánemberként is szembe kellett néznünk, nyilvánvaló tehát, hogy szerepünkből adódóan is követni kellett a változásokat.

Továbbképzések, tanfolyamok egész sorát végeztük, végezzük el az utóbbi években, hogy megfeleljünk az új követelményeknek, így igyekszünk pótolni a tudáshiányt. Azonban a politika által preferált értékek is négyévente változnak, ez tovább nehezíti a mindennapok gyakorlatát.

Hogyan érhető el az oktatás színvonalának javítása?

A központi tanterv és végrehajtási utasítás szellemében nevelkedett, annak megfelelni igyekvő pedagógustársadalom nemrégiben a stabilitás, a racionalizálás fogalmait tanulta, és a saját gyakorlatára próbálta lefordítani. Így vagyunk most a minőségbiztosítással is.

A minőség jelentése Ha megkérdezünk néhány embert, azt tapasztaljuk, hogy mindannyian mást értenek a minőség köznapi fogalmán: szaktudást, gyorsaságot, megbízhatóságot, tartósságot, kényelmet, esztétikumot, versenyképességet stb. A minőség ezek szerint vagy azt jelenti, amit a vevő annak tart, vagy az elégedettséget fejezi ki a fogalommal, illetve jelölheti a használatra való alkalmasságot, a követelményeknek való megfelelést is.

A minőséget az elméletek megfogalmazói többféleképpen értelmezték. Crosby szerint megfelelés a követelményeknek, Deming megfogalmazásában az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. Feigenbaum a teljes vevői megelégedettséget tartja a minőség kritériumának, Juran pedig használatra való alkalmasságot a felhasználó megítélésének megfelelően. A termelővállalatok, a kereskedelem esetében nem nehéz kidolgozni a minőségbiztosítás stratégiáját, hiszen a vevők kikényszerítik a minőséget, egyszerűen azt a terméket választják, amelyben jobban bíznak, amely bevált, amelyik tetszik.

Az oktatásban ennél jóval nehezebb a helyzet. Valójában nem tudjuk, milyen elvárásoknak kellene megfelelni, s legjobb szándékunk, szaktudásunk ellenére sem biztos, hogy hatékonyak vagyunk, mert "befektetésünk" eredményessége csak jóval később derül ki ha egyáltalán kiderül.

Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában

De hogy a minőség körülírása, annak állandó biztosítása érdekében mégis kellene tennünk valamit, azt érezzük. Zsolnai József a következőképpen definiálja a pedagógiai minőségbiztosítást: "Olyan problémakezelési cselekvéssor, amely arra keresi a választ és megoldási módokat, hogy a releváns pedagógiai létezők értékek, célok, tevékenységek, folyamatok, teljesítmények, objektivációk világában a pedagógiai létezők tulajdonságai milyen minősítő kritérium milyen értékduál, értékskála mentén, milyen metodikával minősíthetőek, hogy a minőség mint preferált értékesség, azaz értékes tulajdonság, illetve ezen értékes tulajdonság értékesség szerinti fokozatai a pedagógiai szolgáltatást nyújtók által vállalt misszióknak, értékválasztásoknak, célkitűzéseknek és a pedagógiai szolgáltatásokat használók - tehát a fogyasztók szülők, tanulók, fenntartók - szükségleteinek, érdekeinek, igényeinek megfeleljenek.

Ezáltal kiküszöbölhetők és megelőzhetők a pedagógiai szolgáltatásokban nyilvánvalóan vagy rejtetten meglévő hibák pedagógiai patológiák s egyben szakszerű beavatással növelhető a pedagógiai szolgáltatásokat használók, a fogyasztók igénynívója is.

A pedagógiai minőségbiztosítás - a jelenlegi jogi szabályozás szerint - intézményhez kötött tevékenységsor és cselekvési stratégia, amely szoros kapcsolatban van a fenntartói szinten működtethető értékelési eljárásokkal, valamint az országos és regionális szintű ellenőrzésekkel.

Az ellenőrzés, az értékelés és a minőségbiztosítás egymást átszövő kapcsolat, és tevékenységrendszere hozza közeli kapcsolatba a pedagógiai minőségbiztosítás kérdését a szabványosítás, a minőségi szabványkövetelmények, a szerződésnek megfelelő minőség, valamint a pedagógiai fogyasztóvédelem igényeinek és normáinak min. A pedagógiai minőségbiztosítás szakirodalma a minőségbiztosítás stratégiái közül a TQM-et Teljes Körű Minőségi Menedzsment preferálja, amikor azt hangsúlyozza, hogy az iskolafelhasználók igényei a legfontosabbak.

Ha a legutóbbi adatokat korábbi eredményeinkkel vetjük össze, szinte minden területen romlást tapasztalunk. Az IEA vizsgálataiban óta veszünk részt. A természettudományi oktatás eredményeiről az ben, ban és ben végzett mérésekből rendelkezünk összehasonlító adatokkal. Matematikai mérés ben és ben, olvasásmegértési vizsgálat ben és ben volt nálunk. Ami a természettudományokat illeti, az általános iskolai Ehhez képest az ös eredmények a 4.

Ugyanez mondható el a matematikáról: ban a 8. Az olvasásmegértési IEA-vizsgálatokban pedig mindig a részt vevő országok átlaga alatt voltunk. Az oktatás minőségének romlását mutatja eredményességének tól kimutatható általános csökkenése.

Ezek közül is azoknak a felkutatása, amelyek a vizsgán számonkért információkat tartalmazzák. A Cogito könnyen struktúrálható, rugalmas adatbázisával, mind a hallgatók, mind akár a tanárok is könnyen rendszerezhetik és változtathatják a tananyagokat. Elrendezés - logikusan felépített tanulás Mi a Cogitonál hiszünk abban, hogy a tanterv struktúrálása, annak folyamatában szükségeltetik. A tartalmaknak logikusan kell egymást követnie, a készségek és az egyéb tárgyak követelményeinek figyelembevételével. Az ilyesfajta elrendezését a kurrikulumnak vertikális szervezésnek hívják.

Még általánosabb és hogyan lehetne javítani a különböző látásmódon probléma az eltérő társadalmi csoportok gyermekei közötti teljesítménykülönbségek növekedése.

Az iskolai tanulás nem a meglévő tudás hézagait tölti ki, amit az oktatás külső logikája, vagy éppen csak előírt rendje megkíván.

Megbízható tananyagok - az egyetem legjobb jegyzetei

Ezért bárkinek, aki változtatásokat akar tenni az oktatás ügyében, fel kell mérnie, van-e egyáltalán lehetőség az elmozdulásra, reális esélye van-e a kitűzött célok megvalósulásának. Vajon azok a problémák, amelyek ma foglalkoztatnak bennünket, léteztek-e korábban is, s ha igen, mit tettünk a megoldásuk érdekében, miért nem volt hatékony a befektetés.

Természetesen ezzel nem állítom azt, hogy nem érdemes belefogni a minőségi fejlesztésbe, csupán arra hívom föl a figyelmet, hogy ez sem nem új keletű, sem nem a pedagógiától idegen célkitűzés.

A minőség fejlesztésének útjai A gazdasági élet egészének, a marketing menedzsmentnek, a vállalati gazdaságtannak szükséges és természetes velejárója a minőségbiztosítás is, amely azonban nem honosodott meg a pedagógiában.

Jelenleg az értelmezésnél tartunk, és annál a felismerésnél, hogy más tudományok eredményeit, más szakmák gyakorlatát, módszereit adaptálhatjuk a pedagógia elméletében, mindennapi praxisában. Ma még azt kutatjuk, hogyan tegyük ezt.

Ami a termelővállalatok esetében egyértelmű, a humán szférában nehézségeket okoz. A minőségbiztosítás a gazdaságban megfelelő technikával rövidlátás mínusz 5 sok, hiszen létezik szabvány, amelyhez igazodni lehet.

Izlandi kalandok

A pedagógiában ezzel szemben nem állapítható meg etalon még a módszerek, eljárások esetében sem, hiszen a gyerekek más-más képességekkel rendelkeznek, fejlesztésük különböző módon lehetséges. A másik nehézség a tankötelezettségből adódik. Az ember az élet minden területén szabadon választ szolgáltatást, a vevő maga dönt az áru megvásárlásáról, kiválaszthatja az igényeinek leginkább megfelelőt.

A gyereket törvény kényszeríti az iskolába. Igaz a szülő joga eldönteni, melyikbe, azonban az intézmények munkája, színvonala - kevés kivételtől eltekintve - igen hasonló. Egyedül az alapítványi iskolák esetében jelent valóban szolgáltatást a felhasználó számára az egyes iskolák kínálta lehetőség, hiszen ott a vevő "rendelhet", sőt követelhet a pénzéért.

Az ipari szférából átvett minőségbiztosítás kidolgozásának tehát ezekkel a gátló tényezőkkel kell számolnia. A piaci szemlélet kialakítása egyéb nehézségekbe is ütközik. A Jacques Delors vezette nemzetközi bizottság a következőket fogalmazza meg a jelentésében: "Az oktatás közösségi érték, nem szabályozható a piac törvényei szerint. Természetesen a tudás megszerzésének négy útja szorosan összefügg, közöttük számos érintkezési pont létezik.

Minden ember számára ezek lesznek a tudás alappillérei élete során: 1. Meg kell tanulnia megismerni, azaz megszerezni a dolgok megértéséhez szükséges eszközöket.

Meg kell tanulnia dolgozni, hogy hatni tudjon a környezetére. Meg kell tanulnia együtt élni, hogy együttműködhessen a többi emberrel minden emberi tevékenységben.

Meg kell tanulnia élni, s ez a legfontosabb, s ez az előző három eredménye lehet.

A minőségbiztosítás: tudás, együttműködés, marketing A minőségbiztosítás három tényezője, mint említettem: a pedagógus felkészültsége, az együttműködés a szakmai csoportok között és az intézmény vezetése. Mindhárom esetében a minőségbiztosítás feltétele a tágabb tudás az egészről, a folyamatban való gondolkodás és a fejlődés iránti állandó igény.

Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Megoldási irányok és nyilvánosságmodellek Ebben az előadásban a magyar európai uniós csatlakozás folyamatának hazai médiabemutatásáról szeretnék először beszélni. Milyen szerepe lehet ebben különböző szereplőknek: az újságíró-társadalomnak Magyarországon; az európai és hazai médiacégeknek; a magyar kormánynak; illetve az Európai Bizottságnak, Brüsszelnek? Végül a harmadik részben azt elemzem, hogy milyen utakon, módokon megy végbe az európai diskurzusok megjelenése a magyar nyilvánosságban, más, újonnan csatlakozó országok nyilvánosságában — és a régi tagállamok nyilvánosságában is. A fő kérdés itt az, hogy az európai nyilvánosság nemzetállami médiában való megjelenésének milyen fajtáit különíthetjük el, s ezek milyen kihívásokat jelentenek a gyakorló újságíróknak.

A pedagógiai programok elkészítésével egyidejűleg világossá vált az intézményekben, hogy nem elég tantermi keretekben gondolkodni, az egész iskola működésébe kell beilleszteni azt a szakterületet, amit a kompetens csoportok dolgoznak ki. A "fogyasztói igények" kielégítése az egész iskola feladata, nem elég, ha ezt csak a vezetés tartja szem előtt. Megváltozik ezzel a vezetési struktúra is, hiszen mind több pedagógust, szülőt, diákot vonunk be az iskolát érintő döntésekbe, ezzel is nőhet annak az esélye, hogy a kitűzött céloknak meg tudunk felelni.

Erősíteni kell az együttműködést, meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol ez optimálisan megvalósulhat. John West Burham A minőség elérése az iskolában című cikkében 4 a TQM elveit a következőképpen fogalmazza meg: Irányultság a belső és külső fogyasztók irányába Definíció a fogyasztók igényeinek és követeléseinek kielégítése Hatáskör az adott szervezet minden területén Felelősség.