Milyen látásmódja van az embernek?, Személyes vagy Virtuális?

A termelés, amely az ember létfeltétele, minden korban társadalmiígy az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlít is az állatokhoz. Sokáig nevetségesnek tartották az ember állatvilágból való származását, és még ma is vannak, akik elutasítják ezt. Az ember biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen, és tökéletlenségét érzi is.

Mi az ember helyes definíciója? Ha biológiai gépek vagyunk, megvehetjük-e a szegény ember veséjét?

Hozzászólások

John H. Evans végrehajtotta az első vizsgálatot, ami tudományos módszerrel jár utána a kérdésnek. Kapcsolódó cikkek A beperelt darwinizmus A szociológus John H. Mint írja, annak az ideának az elfogadása, miszerint biológiai gépek vagyunk, veszélyes ösvényre viheti az embereket. A New Scientist szerkesztőségi közleményben foglalkozik a témával; a szerkesztők szerint egyesek már Darwin óta arra figyelmeztetnek, hogy ha úgy vélekedünk az emberről, hogy az nem több, mint egy különleges majom-faj, akkor abból negatív dolgok következhetnek a társadalomra nézve.

Ha ugyanis nincs bennünk semmi különleges, miért kezelnénk az embereket máshogy, mint az állatokat? A szokványos válasz erre a kérdésre az szokott lenni, folytatják a szerkesztők, hogy ezek a félelmek alaptalanok, mivel úgy tűnik, hogy az evolúció belénk huzalozta a moralitást. Azonban most tudományos vizsgálat mutatta ki, hogy azok, akiknek mereven biológiai definíciójuk van az emberről, kevésbé támogatják az emberi jogokat arról nincs szó, hogy valóban rosszul is bánnának milyen látásmódja van az embernek?.

A szerkesztők hozzáteszik: ha ezeket az eredményeket további vizsgálatok igazolják, az sokkolhatja a tudományos materialistákat, és ideológiai lőszert adhat ellenfeleik kezébe — mindazonáltal az előbbieknek ki kell tartaniuk a világképük mellett, különösen akkor, amikor az kényelmetlen következtetések elfogadásával jár.

Különben arra a szintre alacsonyodnának le, mint azok, akik csak azokat a tényeket hajlandók komolyan venni, amelyek illeszkednek a hitükhöz.

Még több cikk

A materialistáknak e helyett arra kell koncentrálniuk, hogy kiépítsék az emberi méltóság szekuláris látásmódját. Elvégre eddig a vallásos világképek sem akadályozták meg a bűntettek végrehajtását.

Mi az ember? Talán ez a legrégebbi kérdés a nyugati intellektuális tradícióban, írja Evans. Ma három definíció verseng egymással, folytatja: a keresztény elképzelés, miszerint az ember az isten képére lett formálva, a második egy filozófiai pozíció, ami szerint az ember speciális képességekkel, pl.

Rovarok látása – Wikipédia

Egyes társadalomtudósok és bioetikusok már figyelmeztettek arra, hogy a biológiai definíció elfogadása azt eredményezheti, hogy úgy gondolunk az emberekre, hogy azok ugyanolyanok, mint az állatok, és úgy is bánunk velük, és pl. A történelemben voltak olyan események, idézi fel a szociológus, amelyek arra utalnak: jogos a félelem; ilyen volt pl.

Mi a helyzet a ma emberével? Az emberek ugyanis nem aszerint cselekszenek, hogy mi az igaz, hanem aszerint, hogy mit vélnek ők igaznak.

Mi az ember helyes definíciója?

A vita tehát egy empirikus — azaz tesztelhető — kérdésre egyszerűsíthető: mit gondolnak az emberek, és mit gondolnak arról, hogyan kéne bánni a többiekkel? John Evans el is végezte a tesztet: megcsinálta a szükséges tudományos vizsgálatot. A szociológus reprezentatív felmérést végzett az USA lakosságának körében: több mint felnőttet kérdezett meg egyrészt arról, milyen mértékben ért egyet az ember definíciójának fenti három, szigorú változatával, illetve arról, milyen mértékben ért egyet négy emberrel kapcsolatos állítással: az emberek olyanok, mint a gépek; az ember az állatokkal összehasonlítva speciális; az ember egyedülállóan különleges; valamennyi élőlény azonos értékű.

Mint Evans kifejti, a kérdéseket úgy tervezte, hogy a válaszok révén következtetni lehessen arra, hogy az egyes milyen látásmódja van az embernek? hívei hogyan bánnának a többi emberrel.

Harmadrészt direkt kérdések következtek az emberi jogokkal kapcsolatosan, pl.

• A lánynak rövidlátása van
• Az akupunktúra gyógyítja a látást
• Látásromlás hyperopia
• Hogyan juthat el az egyén, a csoport és a társadalom szociológiai fejlődése során intuíciója kibontakoztatásához?

Kockáztatná-e az országa katonáinak életét, hogy megakadályozzon egy másik országban végbemenő genocídiumot? Megengedné-e, hogy a szegényektől meg lehessen venni a veséjüket? Megengedné-e a végstádiumú betegek megölését, ha azzal rengeteg pénzt lehetne spórolni? Szabad-e elítélt bűnözőktől beleegyezésük nélkül vért venni?

Account Options

Szabad-e terroristagyanús személyeket megkínozni, ha emiatt olyan információt adhatnak ki, ami a remények szerint emberéleteket menthet meg? Az eredmény sokkolta a szociológust. Minél inkább egyetértett a válaszoló az ember biológiai definíciójával, annál inkább hajlamos volt arra, hogy az embert hasonlónak tartsa a gépekhez, és annál kevésbé volt hajlamos speciálisnak, különlegesnek tekinteni, vagy úgy vélekedni, hogy valamennyi élőlény azonos értékű.

Továbbá kevésbé volt hajlamos a népirtás megakadályozására, és hajlamosabb volt a vesevásárlást és a spórolás érdekében végrehajtott gyilkosságot helyénvalónak tartani, vagy a fogoly beleegyezése nélkül vért venni.

Az eredményt összefoglalva elmondható: azok, akik az ember biológiai definíciójával értenek egyet, nagyobb valószínűséggel vallanak olyan nézeteket, amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal.

Mindazonáltal, teszi hozzá a szociológus, ez az eredmény valódi problémát kell jelentsen azok számára, akik mindkét nézetet igaznak tartják: egyetértenek az ember biológiai definíciójával és fontosnak tartják az emberi jogokat. A legbefolyásosabb ember napjainkban ebben a pozícióban Richard Dawkins, folytatja Evans: a genetikus szerint az emberek DNS-re alapozott gépek, és emellett tiszteletbeli alelnöke a brit humanista egyesületnek, amelynek célja az emberi jogok érvényesülésének elősegítése.

Azonban Evans eredményei tükrében e két pozíció között feszültség van: a biológiai definíció támogatásával azt kockáztatjuk, hogy aláássuk a lakosság körében az emberi jogok támogatását. Mit lehet tenni ez ellen?

Mi a különbség a keleti és a nyugati ember látásmódja között? | National Geographic

A válasza a következő: a tudósoknak keleti epifánia kell lenniük azzal a ténnyel, hogy egyes ideáknak szándékolatlan következményeik vannak, és amikor azt hangsúlyozzák, hogy az ember biológiai lény, azt is hozzá kell tenniük, hogy nem szabad úgy bánni az emberekkel, mint a gépekkel. És tisztában kell lenniük azzal is, hogy az átlagemberek hajlamosak összekeverni a kettőt.

Evans kutatásai alaposabban megismerhetők a közelmúltban megjelent könyvéből: What is a Human?

What the answers mean for human rights Dr. Kazai Anita.