Látás 4 5 gyenge. Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika
Tartalom
A német Bangerter szerint az amblyopia az a gyengénlátás, látás 4 5 gyenge organikus, azaz kimutatható szeri elváltozást nem találunk. Vagy az organikus elváltozás foka nem áll arányban a gyenge latóélességgel. Duke- Elder szerint az amblyopia tágabb értelemben a látás olyan károsodása, kétszemes látás kialakulásának hiányában, melyet látás 4 5 gyenge két szem helyes, szimmetrikus ingerületbe kerülésének gátlása okoz.
Távollátás
Azaz nem képes a két szem helyes együttlátásra, együtt mûködésre. Keletkezésének okai: 1. A leggyakoribb oka a kancsalság. Az egyszemes kancsalság esetén a fixált szem képe, a hibás kancsal állású szemben nem az éleslátás területére esik.
A vezér szemhez képest a kancsalító szem mindig mást "néz".
Egy kevésbé jó érzékelésû területtel, nem pedig a legfinomabb felbontásra képes centrális területtel néz a kancsalító szem. A gyermek az éleslátás helyével két különbözõ területét látja a világnak.
- A tompalátásról
- Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika
- Doppelherz tabletták a látáshoz
- Mi a látás legnagyobb hátránya
- A távollátás osztályozása erősség szerint: Gyenge távollátás: 3 dioptriáig fakultatív hypermetropia Természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik.
- A látás Egyik legfontosabb érzékszervünk a szemünk.
Kezdetben a kancsalság kialakulásakor kettõsen lát! Nem alakulhat ki jó fúzió, jó kétszemes együttlátás. A kettõslátás miatt leginkább az agy blokkolja a kancsalító szem képét, hogy a kettõs kép ne zavarja és e blokkoló parancs fokozatosan arra készteti a kancsalító szem és az agyi központ közötti látópályát, hogy ne is mûködjön. Ez nem azt jelenti, hogy az a kancsalító szem nem lát egyáltalán, csak az éleslátás centrumából kiinduló rostokat blokkolja az agy, azon képek a zavaróak és a perifériás képek megmaradhatnak.
A perifériáról érkezõ jeleket az agykéreg kevésbé érzékeny területei, kevésbé igényes központjai össze tudják olvasztani kis kancsalsági szög esetén, így történhet az meg, hogy bár nincs tökéletes stereolátása a gyermeknek, de a tér teljes látható területét érzékeli egy idõben és mindkét szemmel egyszerre.
Ez alacsonyabb fokú kétszemes együttlátást eredményez. A kancsalító szem éleslátás helyérõl kiinduló rostok tehát nem mûködnek, egy kevésbé érzékeny terület kerül ingerületbe, mert éppen arra a helyre vetül annak a tárgynak a képe, amit a vezér szem néz, és így e kevésbé finom érzékelõ pont semmiképpen nem lesz olyan éleslátású, ez a szem semmiképpen nem tud jobbat teljesíteni, mint amennyi az érzékelõ idegsejtecskék sûrûsége alapján lehetséges. Ez eredményezi a kancsalító szemen a tompalátást.
Ennek egyetlen helyes kezelési módja van, vissza az éles képet a centrumra, azaz meg kell kerestetni a kancsalító szem legfinomabb képességû területét, s ezt csak akkor érhetjük el, ha a gyermek vezérszemét totálisan eltakarjuk, letapaszoljuk és engedjük, hogy a pillanatnyilag "lusta" tompán látó szem megkeresse a centrumával a fixálandó képet.
Ehhez a legtökéletesebb szemüveg korrekcióra is szükség lehet. Ezek alapján láthatjuk, hogy a tompalátás nagysága nem áll arányban a kancsalsági szög nagyságával.
Más esetben is kialakulhat tompalátás kisgyermeken. Amennyiben a két szem fénytörési hibája között nagy a különbség, például az egyik szem rövidlátó, gyenge látás mém másik pedig távollátó, akkor a két szemfenéken nem egyenlõ nagyságú és nem egyenlõen fókuszált kép keletkezik.
Az agykérgi blokkoló parancs okozza itt is a tompalátást azon a szemen, amelyiket nem megfelelõen tud az alkalmazkodó képességével a gyermek kiélesíteni.
Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése
Ezek a kis vagy nagyobb fénytörési hibák gyakran rejtve maradnak, mert a gyermek nem kancsalít és "jól is lát" két szemmel, a legapróbb bolhát is észreveszi és a repülõt is az égen, csakhogy nem külön külön szemmel, hanem együtt és a gyengébben alkalmazkodó szemen rejtve tompalátás alakulhat ki.
A távollátás esetében már elég csak ,5 Dioptria különbség a két szem között, a rövidlátás esetében ennél több, kb D különbség kell ahhoz, hogy az agykérgi gátlás fellépjen és a gyengébben alkalmazkodó szemen kialakuljon a tompalátás.
Ezen probléma felismerése nehéz. Kérjük ezért a védõnõket, gyermekorvosokat és a szülõket, hogy váltott takarással, tenyerünkkel eltakarva egyik, majd másik kis szemét gyõzõdjünk meg arról, hogy a gyermek mindkét szemmel egyformán és jól lát. Nem tiltakozik egyik szem takarása ellen következetsen. Amennyiben mégis, akkor ott már tompalátás is kialakult és a vezér szemet takartuk el.
A kezelése éppen az, hogy elõbb a legtökéletesebb szemüveget feladjuk a gyermeknek, majd a gyengébbik, tompalátásra hajlamos szemet gyakoroltatjuk, a vezér szemet letakartatjuk.
Vannak olyan szembetegségek, amelyek az éleslátás helyének mûködési képességét rontják. A vizsgálatainkkal ki tudjuk mutatni, hogy egyik vagy mindkét szemen éppen az éleslátás helyén érzékelés kiesés van, folt látás vagy foltban hiánylátás mutatható ki anélkül, hogy szemtükörrel látnánk valamilyen eltérést, heget, gyulladást, szakadást, vérzést vagy egyebet.
Azaz nem látjuk a mûködési zavar okát.
Homályos kép keletkezik az agyban és nincs fénytörési hiba sem, kancsalság sem, nem tud látás 4 5 gyenge kialakulni a helyes kétszemes együttlátás. Ez a probléma gyakran felveti az aggraváció, azaz a tudatos vagy nem tudatos félrevezetés gyanúját.
Felismerni a gyerek látásromlását
Ennek leleplezésére számtalan látásfelmérõ próba pl. Felmerül a látópálya látókéreg területének a zavara is, ezen esetben ideggyógyászt is be kell vonni a gyermek kezelésébe. Blokkolásos látóterület kiesést is a vezér szem, azaz a jobban látó szem teljes takarásával kíséreljük meg kezelni. Kialakulhat súlyos tompalátás idõszakos vagy észre nem vett látást eltakaró tényezõk miatt. Ennek leggyakoribb oka lehet a fény útjának akadályozottsága egyik vagy mindkét szemen.
Elképzelhetõ, hogy a vezér szem jól fixál mindent az újszülött kor elsõ pillanata óta, de a tompalátóvá váló szemen a fény illetve a kép bejutását akadályozza valami részben vagy egészben. Ilyen lehet a lógó szemhéj, a szaruhártya gyulladása, felszínének átlátszatlansága, a pupilla felszakadásának hiánya, a szürkehályog, a részleges lencsehomály, mely csak tüzetes vizsgálattal vehetõ észre, az üvegtest átlátszatlansága, fejlõdési zavara és egyéb rejtett hibák, melyek csak a törõközegek átvilágításával derülhetnek ki.
Koraszülöttek
Ezért alakult ki a nagy területeket ellátó gyermekorvosi központokban az a szokás Amerikábanhogy minden újszülöttrõl készítenek idõnként egy arcfotót. Megfigyelik a színes fotón az úgynevezett vörös visszfényt. A fotót olyan fényképezõ géppel készítik, amely készüléken nincs elõvillanó vaku, és félhomályban készítik a felvételt, amikor a szembogár viszonylag tágabb, tehát a színes fotón jól megfigyelhetõ az a vörös visszfény, amely a tiszta törõközegeket valószínûsíti.
Amerikában a kóros eseteket így szûrik már csecsemõ korban. Nálunk azért nem vált általánossá ez a módszer, mert van olyan súlyos szembetegség, mely negatív leletet eredményezne ezen fotók alapján, de az egyszerû takarásos teszttel, melyet a védõnõk elvégeznek a kis csecsemõkön azonnal kiderül, hogy a gyermek mégsem követi a fényt, a tárgyakat valamelyik szemével.
Ezt a fajta tompalátást tehát valamilyen veleszületett szembetegség okozza, mégis azért soroljuk a tompalátások közé, mert a szembetegség meggyógyítása operációja után is fennmarad a tompalátás, pedig mar szabaddá váltak látás 4 5 gyenge fényutak, a fény bejutásának nincs akadálya. Éles kép keletkezhet mindkét szemen.
Frissítve:
Csakhogy a gyermek az elsõ életheteiben nem használta tartósan egyik, vagy netán tán mindkét szemét és ezalatt nem kapott megfelelõ ingert az agykéreg. Volt egy-két olyan eset is a szemészeti irodalomban, amikor a gyermek vezérszemét azért takartatta le az orvos, hogy a tompalátó szem gyakoroljon látni. A szülõ azonban " túl jól" és teljesen szigorúan éjjel nappal takarta a vezér szemet, mely egy évig nem kapott egyáltalán fényingert sem és így súlyosabb tompalátásba került, mint a korábban gyengénlátó, lusta szem.
Így tehát csak az orvos utasítása szerint szabad takarni a gyermek szemét és a takarás mellett rendszeres szemszakorvosi kontroll szükséges, amikor is a vezér szem állapotát is ellenõrzi a szemorvos. Végül olyan probléma is okozhat egy vagy kétoldali tompalátást, ha túl nagy dioptriás távollátása vagy rövidlátása van a gyermeknek, vagy asztigmiája nagyfokú és nem vesszük észre, nem kap idõben szemüveget. A két szem között ilyenkor mérhetõ dioptriás különbség nincs, mégis az egyik szem súlyosan tomplátóvá válhat, mindenfele kancsalság nélkül.
Papp Júlia, szemész Amennyiben a szemből nem érkezik megfelelő, éles, kontrasztos kép, az agy nem tudja feldolgozni megfelelően a kapott információt. A látás ilyenkor lehet homályos fénytörési hiba, nagy dioptriakülönbség, szaruhártya- vagy lencsehomály miatt vagy kettőzött kancsalság esetén.
Ebben az esetben sem vesszük észre csak szûrõvizsgálattal a bajt, hiszen nem hívja fel a szülõ figyelmét a nagy fénytörési hibára semmi.
Néha okozhat gyakori fejfájást, szemvörösséget, olvasási nehézséget, közeli vagy éppen távoli látászavart, pislogást, hunyorgást.
A tompalátás kialakulása és kezelése
De lehet minden tünet nélkül is. Csak a látáspróba és a szemészeti vizsgálat derítheti ki a problémát. Ezért ismét a váltott takarás fontosságára hívom fel a szülõk figyelmét, és kérem, hogy idõnként, havonta, kéthavonta játsszanak gyermekükkel kukucs-játékot, amikor is hol egyik, hol másik szemükkel néznek mesekönyvet, vagy akár TV is. Csak derüljön ki idõben, hogy az egyik szem másképpen érzékel, rosszabbul lát.
Milyen módon vizsgáljuk tehát a csecsemõt? A féloldali tompalátás felismerése az ölbe ültetett csecsemõ viselkedésének megfigyelésével kezdõdik, miközben gyenge fényû színes fényforrást fixáltatva észrevétlenül ismételten le-letakarjuk egyik majd másik szemét.
Ha a gyermek szépen követi a fényt és váltott takarásunkat könnyedén elviseli, akkor valószínûleg egyformán jól használja mindkét szemét. Amennyiben egyik szemét eltakarva a csecsemõ sír, ellöki a kezünket, akkor valószínûleg a gyermek nem lát jól a víz helyreállítja a látást szabadon maradt szemével.
Figyeljük a szemek mozgását is, amikor a takarást levesszük egyik vagy másik szemrõl, mozdul-e a fényforrásra igazítva a tekintetét az imént még eltakart szemecske. A vizsgálat egyszerû, csak a körülményeket kell megteremteni, nem szabad lefogni a csecsemõt, nyugodt hangon kell beszélni hozzá, hirtelen és hangosan nem kell az ijedtséget kiváltani belõle. Hagyni kell, hogy a tárgyak vagy a lámpa felé nyúljon, sõt meg is fogja azt.
Fénytörési hibák, szemüvegesség
Két éves korig csak a szemfenéki kép bevetített napsugár fixálásából következtethetünk a csecsemõ látásélességére, illetve a pici fekete pontok fixálásából is lehet némi tájékozódásunk a visus, a látásélesség adatairól. Ez a módszer az egyre kisebb mozgó pontok vetítésével kezdõdik, és ezen mozgó pontot, ha a csecsemõ észre veszi és szemével követi, számszerûsíthetjük, melyik az a legkisebb pont, amit még olvasó távolságból észrevesz és követ, külön-külön szemmel.
Hasonló eredményt érhetünk el azzal is ha egyre vékonybb csíkozású táblát tartunk a szeme elé, a csíkozott rész azonban a viszonylag nagy tábla egyik felén látható, másutt egyenletes szürke a tábla.
A gyermek pásztázó szemmozgással Elveszítem az élességet a táblán és megakad a szeme a csíkozott területen, melyet akár finoman vízszintesen el is mozdíthatunk: követi-e a csíkozást.
Ezzel is számszerûsíthetjük a szem látásélességét. Késõbb már kis rajzokat felismer, megnevez kislányokmegmutat kisfiúk.
Ez bevezet a tábla felismerésének titkaiba és a villák, gyûrûk, majd a számok olvasásának lehetõségébe. Így a gyermek látásélességérõl 5 méter távolságról, illetve 30cm-rõl egyaránt meggyõzõdhetünk.