Szubjektív észlelési látás. Az érzékelés és az észlelés pszichológiája
Tartalom
Ez a bonyolultság jellemzi azokat a szinteket is, amelyeket az észlelés titkainak megismerése során az egyes tudományterületek, mindenekelőtt pedig a pszichológia, az élettan és az idegtudomány, igyekeznek feltárni.
Észlelés – Wikipédia
A sokat keresett utolsó eltérés gyakran csak hosszú nézegetés után, hirtelen ugrik elő. Szubjektív észlelési látás a furcsa, meglepő jelenségek is rávilágítanak arra, hogy az észlelés, különösen pedig annak az egyén által megélt, azaz szubjektív minősége az emberi elme rejtélyeinek egyike.
Tudjuk, hogy az emberi észlelést szolgáló biológiai alapfolyamat, az érzékelés — a külvilág fizikai jelei által kiváltott válaszok érzet, érzéklet és a minket körülvevő világ megfeleltetése — összetett folyamat. Azt is tudjuk, hogy az érzékelés és észlelés között lényeges különbség szubjektív észlelési látás, azaz a két fogalom nem egyszerűen szinonimája egymásnak. Az érzékelés során a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jellé alakulnak át, az észlelés során viszont ezekhez az érzékleti mintázatokhoz rendeljük hozzá a környezet ingereit, eseményeit.
Az észlelés tehát magának az emberi elmének a működéséhez kötött olyan pszichológiai folyamat, amelynek biológiai fundamentuma az érzékelés.
Szubjektív észlelési látás Észlelés – Wikipédia
Bár az a kérdés, hogy az észlelés valósághű-e, évszázadok óta foglalkoztatja a gondolkodókat, az észlelés mai pszichológiájában mégsem ez a legfőbb kérdés. Tudjuk, hogy környezetünket nem pontosan úgy észleljük, mint amilyen az a fizikai és az ehhez rendelt biológiai érzékelés valóságában.
Az észlelés ennek ellenére egy olyan, az érzékelésre épülő pszichológiai feldolgozási folyamat, amelynek eredménye megfelel az észleléssel közvetített környezetnek. Az észlelés tehát részben veridikus valósághű folyamatnak tekinthető.
Ez azt jelenti, hogy az észlelés során a környezethez való alkalmazkodást a leglényegesebb, legfontosabb ingerek, események csaknem teljesen valósághű feldolgozása jellemzi, bár ez alól vannak kivételek.
Ezek a különböző okokra visszavezethető feldolgozási torzítások. Ennek ellenére mindkét feldolgozási mód — a valósághű és a torzított is — jól szolgálja az alkalmazkodást.
A kötetünk jelentős részét kitevő, észleléssel szubjektív észlelési látás fejezetekben alapvetően ezekkel a jelenségekkel ismerkedhetünk meg. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, sorra vesszük azokat az elméleteket és alapvető ismereteket, amelyek eligazodási keretként szolgálnak az észlelés törvényszerűségeinek megértéséhez. Az észleléselméletek története Az észlelés rejtélyével a kísérleti általános lélektan már a kezdetei óta foglalkozik, a filozófusokat pedig még régebb óta izgatják az észlelés szubjektív aspektusai.
Az európai filozófiai gondolkodás legnevesebb képviselői már a Ennek lényege, hogy a külvilágról nyert észleleteket az érzékelés közvetíti, vagyis az érzékelés segítségével a tapasztalatból nyerjük őket, azaz a létrejött képzetek vagy ideák ennek a tapasztalatnak az eredményei. Nem véletlen tehát, hogy a korszak nagy hatású filozófusa, John Locke a tapasztalatnak tulajdonítja az értelem kialakulását is.
Még a Ilyen értelmi folyamatoknak vélték a következtetést és az asszociáció. Észleléselméletek előtt Közvetlen észlelés: Hermann von Helmholtz A pszichológia korai elméletei szerint az észlelést alapvetően a szenzoros folyamatok, azaz az érzékelés alapjelenségei határozzák meg. Ezt nevezzük a közvetlen észlelés elméletének.
Dr. Héjjas István: Személyiség és tudat a tudományban és a keleti vallásokban
Szubjektív észlelési látás klasszikus előfutára Hermann von Helmholtz, aki angolul megjelent, A fiziológiai optika kézikönyve című művébenidézi Marton úgy fogalmaz, hogy az érzékleteket nemtudatos következtetésekkel inferenciákkala tapasztalatok alapján értelmezzük. A következtetés folyamatai az észlelésbe ágyazottan jelennek szubjektív észlelési látás, és maga a következtetés az, amelynek segítségével képesek vagyunk megtalálni az érzékelés szubjektív észlelési látás észlelés eltéréseit, illetve meg tudjuk ezeket érteni.
Az érzékleti információra alapozott nemtudatos ítéletek Helmholtz szerint a képzetek asszociációira épülnek, így jöhet létre, hogy a tapasztalatoknak köszönhetően a környezeti ingerek értelmet nyernek.
A tapasztalatoknak köszönhetően egyre értelmesebbnek észleljük a bennünket körülvevő világot. Így tanuljuk meg, hogy a retinának a szemzug felé eső részét érő fény az orrnyereg irányából érkezik, és ez mindig így van, azaz az ingerlés helyéből következtethetünk a fény irányára. Így, ennek az ismétlődő tapasztalati azonosságnak az alapján lehetséges, hogy a mutató- és középső ujjunk belső felszínét érintő tárgyat egynek, a külső felszínét érintő keresztbe tett ujjal lehetséges tárgyat kettőnek észleljük.
- A fejezethez kapcsolódó tesztkérdéseket a negyedik heti anyag végén találhatjátok meg!
- Szubjektív észlelési látás - zonataxi.hu
- Pszichológia - 3. hét
- Szubjektív észlelési látás Inside the mind of a master procrastinator - Tim Urban látásélesség 18 Mik a látási problémái?
- Látás mínusz 2 75 rossz
- Látás-helyreállítási számítógépes programok
Mint az utóbbi példából is látható, ezek a következtetések időnként becsapnak bennünket, ilyenkor jönnek létre az észlelési illúziók vagy csalódások ezeket nevezi a korai pszichológia, ma pedig leginkább a köznyelv, érzéki csalódásoknak. A közvetlen észlelés korai elmélete szerint tehát a tapasztalat teszi a környezet ingereit értelmezhetővé. Ennek az elméletnek a későbbi, modern változata majd a hetvenes években jelenik meg új formában, és J.
Gibson munkásságához kötődik erről az észlelelés utáni elméleteiről szóló részben lesz majd szó. A pszichológiai észleléselméletek már kezdetben szétválnak aszerint is, hogy milyen módszerrel tanulmányozzák az észlelést.
Helmholtz a fiziológia felől közelít, Titchener viszont a pszichológiának a Ez különösen érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a korabeli észlelésfelfogás egyik sarkalatos kérdése éppen magának az észlelésnek a szubjektivitása.
A saját észlelésünk megfigyelése alapján levonható következtetések a legkevésbé sem lehetnek mentesek ettől a szubjektivitástól.
Megfigyelhetjük viszont, hogy már az észleléselméletek kialakulásakor felmerül az a kérdés, hogy az észlelés során valaminek a képviseletével vagy valamilyen eseménnyel van-e dolgunk, azaz már ekkor kialakulnak a közvetettészlelés-elméletek lásd később előfutárai is. A környezet leképezésének egy sokáig népszerű, eseményszemléletű elmélete a tükrözéselmélet, amely egy passzív folyamatra utaló metaforával, nevezetesen a tükrözéssel igyekszik megragadni az érzékletek és nem az észlelés lényegét.
Rákospalotán járt gimnáziumba, egyetemi tanulmányait viszont a numerus clausus miatt már Bécsben folytatta. Itt szerelzett orvosi diplomát ben, majd pszichológiai tanulmányai befejeztével bölcsészdoktori címet ben. Szakmai irányultságát alapvetően meghatározták a bécsi évek. A két világháború között Bécs a művészetek és tudományok pezsgő világát jelentette, a pszichológia számára pedig a kísérleti és elméleti irányzatok, valamint a pszichoanalízis bölcsojét. Kardos mesterei voltak többek között a kísérleti pszichológiának olyan, ma már klasszikus alakjai, mint Karl és Charlotte Bühler.
Szubjektív észlelési látás
Tovább folytatta tanulmányait, majd ben a Columbia Egyetemen oktatott és kutatott. Az Amerikában töltött öt esztendő szakmai fejlődésében jelentős változást hozott. Jól ismerte a német alaklélektanosok kutatási eredményeit, a pszichológia új irányzatával, a behaviorizmussal való találkozása pedig megter- mékenyítően hatott gondolkodására. Kutatásaiban a Bühler-iskola hagyományait folytatta a percepció, mindenekelőtt pedig a világosságkonstancia vizsgálatában.
A kor nagy elméleti kereteit szerveződés, mi a látás egysége alkalmazta, és pontos, finom kísérleti technikákat dolgozott ki.
Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus. A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával és becsukásával: olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik. A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el. Az aktív percepció elmélete az érzéki csalódás illúzió kutatása során is felmerült, különösen Richard L.
A Szondi-féle műhely ekkor egyszerre volt otthona a pszichoanalízisnek és a pszichológiai kutatásoknak. Kardos életében azonban az és közötti időszak nem a kutatásról szólt. Zsidó származásúként munkaszolgálatra hívták be, de szerencsére nem került ki a frontra, és családja is megmenekült.
Az ötvenes évek politikája azonban burzsoá tudománynak minősítette a pszichológiát, így oktatása megszűnt, Kardos pedig a Filozófia Tanszékre került. Ezekben az években is biztosítani tudta azonban a pszichológia folytonosságát: összehasonlító lélektani kutatásokat folytatott, s egy olyan egységes elmélet kialakítására törekedett, amely magyarázni képes a téri tájékozódást és a helytanulást.
Hat évtizedes tudományos munkássága során kiemelkedőt alkotott az érzékelés megismerése konstanciákaz állati tanulás, valamint az emberi és állati emlékezet összehasonlító kutatása területén. Saját beszámolója szerint többek között azért, mert a korabeli politika jó néven vette, hogy Rubinstein oroszból fordított, Az általános pszichológia alapjai című tankönyvében hivatkozott rá.
Ezekben az években a lélektan és a pavlovi kutatások összefüggéseivel foglalkozott, erről szólt a tudományok doktora cím elnyeréséhez benyújtott disszertációja is. Kardos Lajos irányításával a hatvanas években újjászerveződött a pszichológia oktatása és a pszichológusképzés is.
Általános pszichológia című egyetemi tankönyvének első kiadása ben jelent meg. Kutatásainak utolsó összefoglaló munkája az állati emlékezésről szólt.
Kardost ben a Magyar Tudományos Akadémia — első pszichológus akadémikusként — tagjává választotta. Általános pszichológia azonban ma sincs Kardos Lajos nélkül. Tükrözéselmélet: Kardos Lajos A tükrözéselméletek többek között az érzékelés és észlelés megkülönböztetésének vitáiból nőttek ki. A tükrözéselmélet egyik klasszikus képviselője Kardos Lajos.
Kardos, aki már a harmincas években az érzékelés törvényszerűségeivel foglalkozik, az érzékelés és szubjektív észlelési látás szóhasználatbeli megkülönböztetését nem tartja elfogadhatónak. Ezt a szemléletet képviseli tankönyveiben is. Szerinte az érzékelés-észlelés megkülönböztetésnek vannak elfogadható érvei is, ám tudományos és szigorú értelemben csak az érzékelés és érzéklet kifejezések használhatók.
Kardos Lajos felfogásában a környezetnek az idegrendszerre gyakorolt hatása révén alakulnak ki az érzékletek, és ezek tükrözik a valóságot. A valóság és az érzéklet viszonya összehasonlítható a tárgy és tükörképe közötti viszonnyal, a tükrözési koncepció ennek analógiáira épül. Az érzéklet-valóság-tükrözés viszony jellemzői Kardos szerint a következők: Az érzéklet a külső valósághoz képest másodlagos, azaz érzéklet nem jöhet létre az érzékelt valóságtól függetlenül.
Az érzéklet és valóság tükrözési viszonyában a tükröző közeg az idegrendszer, ez fogja fel azokat a környezeti hatásokat, amelyekre az érzéklet megjelenik. A tükörkép közvetítő folyamatait az ingerek fény, hang jelentik, érzékleteink viszont ennek eredményei, azaz — hasonlóan a fény-tükör-tárgy analógiához — tárgyakat és nem ingereket tükröznek.
Az érzékletek nemcsak közvetítik a valóságot, hanem hasonlítanak is arra. Kivételes körülmények esetén előfordulhat, hogy az egyenlő valóságmozzanatoknak nem egyenlő érzékletek felelnek meg, azaz a tükrözés pontatlan.
Pszichológia - 3. hét
A pontatlanság azonban nem veszélyezteti a tükrözés jelentőségét, mégpedig két ok miatt: a pontatlanság nem túl gyakori és nem túl nagy arányú, illetve torz tükrözés mellett is felismerhető a valóság. A tükrözéselmélet tehát a közvetlenészlelés-elméletek egyik jellegzetes példája. Jóllehet a tükrözés mellett felbukkannak olyan, később a kognitív pszichológiában kerékpár és rossz látás, a reprezentációra emlékeztető fogalmak, mint a megfeleléses viszony vagy az ábrázolás, a tükrözésanalógiából a mentális folyamatok kizáródnak.
