Az emberi szem és látás témája. A szem anatómiája

Emberi test | Sulinet Tudásbázis

A látás folyamata során az univerzumban mindenütt jelen lévő fényt fogja fel egy erre a feladatra specializálódott 24 mm átmérőjű, gömb alakú, páros szerv, a szem. Ez tartalmazza azt a speciális, tízrétegű, az agyhoz mind felépítésében, mind funkciójában hasonlító, bonyolult idegelemet, melynek neve látóideghártya, vagy orvosi nyelven: retina.

Látóideghártya retina : Gömbszelet alakban elhelyezkedő szerv, mely a szemgolyó falának legbelső rétegét képezi. Tartalmazza azokat az érzékelősejteket csapok és pálcikákmelyek képesek a fényingert elektromos ingerületté átalakítani. Egyéb idegelemeiben elkezdődik az idegi jelek feldolgozása is, még mielőtt azok a látópályán keresztül az agy látóközpontjába jutnak.

Pigmentrétege szabályozza a fénysugarak érzékelősejtekben történő elnyelődésének mértékét. Tehát a retina funkciójában hasonló, bár mégis több annál, mint ahogy a fényképezőgépben a fényérzékeny film működik. Csapok: Olyan fényérzékelő receptor-sejtek, melyek a világosban látásért felelősek. Az emberi retina millió csapot tartalmaz.

A szem felépítése és működése

Az éleslátásért és a színlátásért felelősek. Ez utóbbitól származik elnevezésük is: a vörös, a zöld és a kék csapok a nevüknek megfelelő hullámhosszúságú ún.

A többi ún. Pálcikák: Olyan fényérzékelő az emberi szem és látás témája, melyek a sötétben látásért felelősek. Az emberi retina millió pálcikát tartalmaz.

Alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkeznek, mint a csapok, így sötétben csak ezek működnek, de nem érzékelik a különbséget a színek között, és nem képesek a tárgyak részleteinek és körvonalainak éles megkülönböztetésére. Sárgafolt macula : Az éleslátás helye a retinán. Nevét a nagy mennyiségbenjelenlévő sárga pigment miatt kapta.

Tartalomjegyzék

Vakfolt papilla : A retina azon területe, mely nem érzékeli a fényt, mert nem tartalmaz csapokat és pálcikákat, csak információszállító idegrostokat. Ez ugyanis a látóideg kezdete, ezért látóidegfőnek is nevezzük.

Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak.

Itt lép a szembe a retina egyik legfontosabb artériája, és lép ki az ennek megfelelő véna. Szemfenék-vizsgálatkor fontos adatokkal szolgálhat a retina állapotáról. A retina érellátása Érhártya chorioidea : Kívülről borítja az egész retinát, a szemgolyó falának középső rétegét képezi. A szervezet legsűrűbb kapillárisfonatát tartalmazza, ez lehetővé teszi, hogy a már említett látóidegfőn át történő vérellátáson kívül a látóideghártya másik igen fontos tápláló érhálózatává váljon.

Szaruhártya

A retina védelme Ínhártya sclera : Lemezes felépítésű rostos burok, mely igen ellenálló védőréteget hoz létre a retina és az azt borító érhártya körül, a szemgolyó falának legkülső rétegét képezi. A fény útja a retináig Szaruhártya cornea : Az ínhártyához óraüvegszerűen illeszkedik, azzal közösen hozza létre a szemgolyó belsejében található képletek védőburkát.

Áttetsző szabályos szerkezete teszi lehetővé, hogy ezen a védőburkon, mint egy ablakon, a fény a szembe jusson.

Szemcsarnok camera : Az elülső szemcsarnok a szaruhártya és a szivárványhártya között található, folyadékkal telt üreg. A csarnokvizet a sugártest termeli, a hátsó csarnokon, pupillán keresztül jut az elülső csarnokba és a csarnokzugban vezetődik el.

Szivárványhártya iris : Pigmenttartalma határozza meg a szemszínt.

A közepén található kerek nyílás pupilla nagysága az irisben lévő izmok működésétől függ. Szembogár pupilla : Méretét változtatva szabályozza a szem belsejébe jutó fény mennyiségét. A fényképezőgép blendéjéhez hasonlítható a működése.

Szemlencse lens : A pupilla mögött elhelyezkedő áttetsző, lencse alakú képlet, mely képes fénytörő erejét változtatni, ezzel különböző távolságban lévő tárgyakról is éles képet vetíteni a retinára. Üvegtest corpus vitreum : A szemlencse mögött található, a szem hátsó részét teljesen kitöltő, a retinához tapadó áttetsző képlet, melynek igen magas a víztartalma. Nemcsak a fényt juttatja a retináig, hanem a szemgolyó burkának is ez ad belső támasztékot A szemgolyó védelme Szemgödör orbita : A szemgolyók a koponya két szemgödrében helyezkednek el, melyek nemcsak védelmet adnak számukra, hanem az azokat mozgató külső szemizmoknak, valamint a működésükhöz szükséges idegeknek és ereknek is helyet biztosítanak.

Szemizmok musculi oculi : Az ínhártyán tapadó hat külső szemizom mozgatja a szemgolyót egy gömbizület mentén, melynek vápáját a szemgödör képezi. Szemhéjak palpebrae : Az alsó és a felső szemhéj reflexes csukódással elölről védi a szemet.

Műszaki Optika

A pislogás a szaruhártya nedvesen tartásában kiemelt jelentőségű. Kötőhártya conjunctiva : A szaruhártya területétnek kivételével elölről borítja a szemgolyót, valamint a szemhéjak az emberi szem és látás témája oldalát. A szemet úgy választja el a külvilágtól, ahogy a bőrünk védi a testünket.

Könnymirigy glandula lacrimalis : Egy speciális összetételű folyadékot, a könnyet termeli. A nyugalmi könnytermelést azonban a kötőhártyában lévő járulékos mirigyek adják.

Eszköztár: A látás perifériás folyamata A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik. A fény a szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén szenved törést.

Könnyelvezető rendszer: Az alsó és a felső szemhéj belső részén lévő kis nyílásokon keresztül a könny egy csatornán át az orrüregbe vezetődik el. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont Győr, Árpád u.