Világlátás napja
A mai világban az életről egy csőlátás alakul ki, mégpedig egy olyan csőlátás, amely egyszerre rövidlátás is, tehát röviden rövidcső-látásnak lehetne mondani. Ehelyett megpróbálok visszamenni a kezdetekig, a magyar világlátás talajáig.
A magyar ünnepek mibenlétét nem lehet felderíteni, ha először nem takarítjuk el a megértést elzáró világlátás napja, út-torlaszokat.
6. Interferenciák Fesztivál
Az egyik ilyen a mitológiáról kialakított tév-képzet. A mai világban a mitológiát történelmi és természet-tudományos szempontból megbízhatatlannak tekintik.
A mitológiáról közkeletű nézet, hogy a vallásokhoz kötődik, és többnyire valótlan elemekre épülő meseszerű, mondaszerű költemények, történeti szempontból megbízhatatlan információk.
Valójában azonban majdhogynem fordítva áll a helyzet. Ha meggondoljuk, hogy a mitológiák az emberi élet és a Világegyetem végső kérdéseiről gondolatok egységes rendszerét alakították ki, és hogy a mitológiákat nem egyes emberek hozták létre, hanem bennük az ősnépek a kezdetektől hagyományozott tudása, kultúrája testesült meg, érdekes összehasonlítást tehetünk a mitológiákat létrehozó és a mai kultúrák között.
Ma a népi kultúrák folytonossága megszakadt, az világlátás napja kultúrkörhöz tartozó emberek nem járnak össze nézeteik kicserélésére, nem alakítanak ki egységes, népi magaskultúrát. Ezzel szemben kifejlődött egy olyan kultúra, amely Ludwig von Bertalanffy, vagy Konrad Lorenz véleménye szerint a gazdasági életnek szorosan alárendelt.
A mai kultúra legfeljebb periferikusan, többnyire az intézményes kereteken kívül foglalkozik az emberi élet és a Világegyetem végső kérdéseivel, és ezeket rendszerint világlátás napja tudományosan vizsgálhatatlan kérdéseket, ki is rekeszti a vizsgálandó kérdések köréből.
Az ősi közösségek tagjait viszont érdekelte a világlátás napja világ természete, a Világegyetem lényege, az ember sorsa, rendeltetése, és ezeket meg is vitatta, és ezekről ki is alakított közkeletű nézeteket, amelyek a nemzet kultúráját jelentették.
A mitológiák ezeket a kérdéseket viszont a nemzet élete számára világlátás napja jelentőségűeknek tekintették. világlátás napja
A mai kultúrák ebben a vonatkozásban is sokat tanulhatnának az általuk lenézett, többezer éves mitológiáktól. A mitológia komoly tudást őrzött meg, hozott létre, és rendszerezett, amely nem felszínes nézetrendszer, hanem az emberiség ősi tudását is magában rejti, ha alaposabban megvizsgáljuk.
A mitológiák a nemzeti kultúrák központi magjai, és az emberiség ősi tudását őrző hagyományokban gyökereznek. Kerényi Károly például rámutat, hogy Herodotosz még logoszt mond ott, ahol a későbbi Szókratész és Protagórász mítoszt mond.
Karbantartás miatt zárva
Ez azt jelenti, hogy Herodotosz idejében még a mitológia kérdéseit még logosszal, logikával vizsgálták, párszáz évvel később viszont már az értelem kivonult a végső kérdések vizsgálatából. A mitológia a világlátás napja, az emberiség ős-tudományában gyökerezik, amelyet a görögség kialakuló kultúrája taszított a logosszal szembe: csak azóta állítható, hogy a mítosz és a logosz kölcsönösen kizárják egymást.
A mítosz a Magyar Nyelv Értelmező szótára szerint vallási tárgyú ősi monda. Az eredeti vallásról De mi a vallás? Mindenkinek van egy kialakult képe arról, hogy mi a vallás. De tényleg az-e a vallás, aminek ma gondoljuk? Vagy itt is arról van szó, hogy a vallásról kialakult közkeletű nézetek nem fedik a vallás eredeti tartalmát.
Annak idején mit értettek a vallás alatt? Azt értették, amit mi ma értünk? A helyzet a következő: nem azt értették, hanem szinte a fordítottját.
Megismétlődik az a jelenség, amelyet a mitológia szó eredeti jelentésének vizsgálatakor tapasztaltunk. Ma a vallás alatt elsősorban misztikus nézeteket értünk. A misztikus nézetek pedig csak attól misztikusok - pl. Világlátás napja misztikus beállítódottság olyan tényezőt állít világlátásunk középpontjába, amely nem a tudás, hanem a tudásnak szinte az ellentéte, ami lefedi és megakadályozza tudást, mert a világ legfontosabb tényezőjét az értelem számára megközelíthetetlennek minősíti.
De gondoljunk bele, milyen lehetett az eredeti vallás, amely a misztikus vallások, a kereszténység előtt létezett! Helyezkedjünk be az akkori világlátásba! Vallassuk erről a magyar nyelvet, amelynek a vallások létrejöttekor kellett nevet, jelentést adni a vallásra vonatkozó legfontosabb szavaknak! A magyar nyelv szerint az ember azt vallja, amit valósnak tart, amit legjobb és legalaposabb ismeretei szerint tart valósnak, ami a legjobb meggyőződése, amely a teljes és színtiszta igazság.
A vallatás is a legmélyebb igazság kikényszerítésére irányul, arra, hogy a vallatott elmondjon mindent, amit tud a szóban forgó tárgyról.
A vallás a magyar nyelvben eredetileg az igazság megvallását jelentette. Tehát nem egy önkényes vagy tetszőleges hiedelmet - a magyar ősvallás a későbbi misztikus vallásokkal szemben még az igazság megismerésére, megőrzésére és teljes feltárására irányult. Nem egy olyan hit áll a központban, amely maga zárja ki, hogy igazságértékét bárki megközelítse. Fordítva, az volt a kötelező, hogy világlátás napja legjobb belátásával, legmélyebb vizsgálatai, értelme alapján találjon rá a minél teljesebb igazságra.
A magyar ősvallás a későbbi misztikus vallásokkal szemben még az igazság teljes mélységben történő megismerését szolgálta.
Nemzetközi világnap
Olyan vallás volt, amely az alapkérdésekben homlokegyenest ellenkező irányultságú, mint a misztikus vallások. Ipolyi Arnold, a magyar mitológia első újkori ismertetője szerint "a mitológia a hajdankor - a misztikus vallások előtti kor - népeinek tana az isten s a világról". Úgy mondhatnánk tehát, hogy az ősvallás a világtan és istentan, világ-tudat és isten-tudat. Ahogy Ipolyi írja: az öntudat kifejlődése is csak közösségi hatások révén lehetséges.
- Grandpierre Attila honlapja
- Biztosítás nélkül sokkal szörnyűbb lett volna.
- Szemműtét rövidlátás miatt
- Torzítja a látást
- Mind a látástudományról
Még inkább közösségi gyökerű az öntudat párja, a világ-tudat és az istentudat.
