Látás és természet. Természet-Látás-Alkotás I-IV. - Lantos Ferenc - Régikönyvek webáruház

Ahhoz, hogy fölkészülhessünk, gondolkodásunkat kell megtisztítani. Először látnunk kell, mit kell tennünk, hogy felkészülhessünk a tettekre. Az Éden visszahódításának első lépése tehát szellemi természetű kell legyen.

De hogyan tudjuk tiszta alapra helyezni a gondolkodásunkat? Gondolkodásunk tele van előítéletekkel, sémákkal, a mai valóság legalábbis részleges elfogadásának, tudomásul vételének befolyásoló hatásával. Mindezt megvizsgálni, és tisztába rakni szintén csak biztos talajról elindulva lehet. Tehát mi a rövidlátás 3 dioptria is szükségünk van egy olyan biztos alapra, ami megalapozhatja tetteinket.

Olyan talajra van szükségünk, ami átlátható, véges időn belül. A magnál kell tehát kezdeni. Mit is jelent a mágikus világlátás? Azt, hogy mindennek a lényegét, magját meg lehet és látás és természet kell ismernünk.

Földi életünk feladatával összefügg, hogy minél mélyebben és minél teljesebben ismerjük meg az igazságot. El kell jutnunk a tudás ős-magjához, és ebből kell kibontanunk a legmagasabb tudást. Létezik a tudásnak egy olyan ős-magja, amely látást ad a problémák felismeréséhez, amely a világ mag-erőinek ismeretével felvértezve minden létező felszíne mögött képes megragadni, meglátni a lényegi magot.

Ez a mágikus világlátás tehát lényeglátást, lényeglátásra való képességet jelentett. A tudás nem anyagi és nem mennyiségi kérdés, ahogy a fa növekedéséhez sem anyagokat kell egyre növekvő mennyiségben felhalmozni.

Ha tudjuk, melyek látás és természet mag-ismeretek, honnan ered a világ, honnan ered az élet, az emberi tudás, akkor magunk is képesek vagyunk közvetlenül a tudás forrásából táplálkozni. Gondolkodás- és szemlélet-tágításra van szükségünk, ez egy elemi lépés, amit meg kell tennünk. Az ember nem szűk keretek között mozog egész életében, és nem egy adott sínen gurul — mintha rátették, rácsavarozták volna egy sínre két oldalról, meglökték volna hátulról, és akkor gurul hetven éven keresztül azon a sínen, amit előtte építettek neki, hogy erre meg erre menjen… Ez nem emberi élet, mert az emberi életnek alapvető ismertetőjegye és alapvető lényege, hogy az ember önálló lény, aki saját maga képes tájékozódni, és tájékozódik is, és eszerint alakítja az életét.

Tehát nekünk az első lépés az, hogy szemléletünket, szemléletünk kereteit próbáljuk kitágítani: próbáljuk látás és természet, hogy a világ lényege és végső alapjai milyen jellegűek, mert ezek meghatározzák a Világegyetem és az ember közötti összes többi állomás működését.

Hiszen ezek mind kapcsolatban állnak, mind a Világegyetem kisebb fiókjai, és ezért ezek is magukon viselik a Világegyetem lényegének irányát. Így azzal kell kezdenünk, hogy a Világegyetem milyen természetű.

Természet, összpontosít, kezezés kitart, ki, helyesbít, látomás, szemüveg

Mindenkinek megvan a saját belső világa, de ez a világ, amiben összejövünk, ez a közös világ. Látás és természet a kisgyerek megszületik, még nem épít falakat, nem választja el magát, nem azzal foglalkozik, hogy levágja magáról a világot mindenestül, mondván, hogy ő maga objektív akar lenni, és nyugati civilizációra törekszik, és ő ott akar érvényesülni, sikert szeretne és karriert, és mindenkit ki fog könyökölni a karrierje útjából.

Ehelyett ő még egy természetes kisgyerek, aki nem azzal foglalkozik, ami a később jellemzővé váló viselkedésforma, hanem még egészséges ember, még természetes ember, még nem manipulált ember.

A nyugati civilizáció még nem tenyerelt rá, nem próbálta meg befogni, még nem próbálta alakítani a szemléletét. Még olyan, amilyen; és még nem alakult ki benne más erő, őt még a természeti erők mozgatják. A Természet pedig egy olyan szempont, ami ki szokott maradni a nyugati világképből. A múltkor, amikor megvizsgáltuk például a sors fogalmát, az értelmező szótárokból az derült ki, hogy a társadalmi erők mellett a természeti erők egyáltalán nem rúghatnak labdába az ember sorsának az alakításában.

Ugyan megszületésünket a természeti erőknek köszönhetjük, de ezt az értelmező szótárakból is kihagyják, mintha a természeti erők semmiféle szerepet nem játszanának kromoszómáink létrehozásában és összekombinálásában sem. Azt gondolom, hogy éppen ezért jó az alapfogalmakat tisztázni, mert így ráébredhetünk arra, hogy vannak fontos szempontok, amiket a világ kioperál a gondolkodásból, mi pedig próbáljuk látás szem-plusz, mert ezek fontos érzékszerveink, fontos részeink lehetnek, a gondolkodásunknak fontos segédei lehetnek.

Tehát a természet, mint alapvető erő, alapvető jellemzője a mi megszületésünknek. Így amikor arra gondolunk, hogy az életünknek az lehet az értelme, hogy megfeleljünk annak, amire születtünk, akkor ez azt jelenti, hogy annak a természeti lénynek akarunk megfelelni, akinek születtünk.

Természet, látás, alkotás Az álmatlanság nem csak krónikus fáradtsághoz, kimerültséghez és feszültséghez vezet, hanem egy idő után komolyabb betegségeket is tud okozni. Ilyenkor hajlamosak vagyunk olyan szerekhez, altatókhoz vagy készítményekhez folyamodni, amelyek lehet, hogy pillanatnyilag hatnak, de hosszú távon már inkább ártalmasak. Az tény, hogy egyre többen szenvednek az álmatlanság. Ez a mészkőív a máltai Gozo-szigeten fekvő Dwejra-öböl közelében található, és népszerű helyszín a búvárkodáshoz. A szerkezet két tengeri barlang összeomlása után jött létre.

Vagy legalábbis annak akarhatunk megfelelni; a mai világban erről le vagyunk nevelve, mert nem a természet szerint élünk, hanem látás és természet természet ellen. Kétezer évvel ezelőtt valakik eldöntötték, hogy a természetet le kell igázni, és azóta hiába van sok jószándékú ember, aki azt mondja, hogy ő személy szerint nem feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy ő leigázza a természetet, mégis kap egy olyan társadalmi berendezkedést, amiben akkor kap fizetést, ha elmegy egy olyan munkahelyre, ami vagy közvetlenül irtja a természetet, vagy közvetve.

Erre látás és természet a civilizáció. Akár akarjuk, akár nem, ezt a szekeret kell tolnunk, és úgy látszik, hogy kétezer éve az emberiség tolja ezt a szekeret, mintha egy magatehetetlen erő lekötözné. Nem kérték ki a beleegyezésünket, hogy merrefelé menjen ez a szekér, mintha a mi életünk egyáltalán nem számítana, sem az, hogy mi mit szeretnénk, sem az, hogy mi mit találunk jó iránynak.

Teljesen ki vagyunk rekesztve a társadalom egész fő irányából; mi legföljebb statisztálhatunk, és ha nem akarunk statisztálni, akkor forduljunk föl, akkor ki leszünk a társadalomból közösítve. De ha a társadalom tagjai akarunk lenni, akkor kapunk egy bizonyos pénzt azért, hogy cserébe olyan tevékenységet folytassunk, ami a természet leigázását szolgálja.

Magyarul: prostituálni kell magunkat ahhoz, hogy gyilkoljuk a természetet, és akkor meg leszünk becsülve; minél jobban, minél hatékonyabban gyilkoljuk a természetet, annál magasabb lesz a tarifa. Ezek olyan dolgok, hogy ha az ember jogot formál a saját életére, akkor felismeri ezeket a síneket, amiken robog kétezer éve egy bizonyos berendezés, és senkinek az akaratát látás mínusz öt rövidlátás kéri ki.

Szem-látás

Nem korrekt eljárás az emberek életét igénybe venni, és közben pedig nem mondani nekik semmit arról, hogy most itt tulajdonképpen mi erre meg arrafelé megyünk. A mai világból elsikkadt a közakarat, a köztehetetlenség lett úrrá a közéleten. Lehetőségünk kell legyen arra, hogy mi önálló lényekként beleavatkozzunk, és kialakítsunk egy másik irányt. Ez egyszerűen őrület, értelmes emberekkel ezt lehetetlen megtenni.

Valaminek történnie kell. És ha nem történik a legalapvetőbb közügyben semmi, akkor tegyünk mi valamit!

Friss idézetek

Tessék hozzájárulni: dolgozzunk ki valamit, aminek lesz valami foganatja, s ez valamiféle cselekvésre vezessen. Sokat vitatkoznak azon, hogy van-e az embernek szabad akarata. Évszázadok óta nagy elmék sorakoztak fel mindkét oldalon: az akaratszabadság hívei és tagadói. A vita ma is áll, egyhelyben, illetve egyre inkább eltolódik a szabad akaratot tagadók túlsúlya felé.

Ma már a zombik és az ember megkülönböztethetősége és megkülönböztethetetlensége a kortárs filozófiai viták egyik fő témája.

Rejtély, miért nem halad előre e kérdés megoldása sem. Amíg a technika szédületesen halad, minden felmerülő problémát megold, addig furcsa módon ugyanez a szellemiség csökönyös öszvérként megtorpan a filozófiai problémák megoldása és ennek közjóra fordítása előtt. Miért tudunk minden részletkérdést gyorsan és hatékonyan megoldani, és miért nem tudunk egyetlen alapkérdés megoldásában előrejutni, akár a legcsekélyebb mértékben is? Túl szűk keretek közé préselte szellemiségünket látás és természet a kitinpáncélként ránkboruló civilizáció.

Nézzük meg, mit mondhatunk az akaratszabadságról! Gondoljuk át együtt, végig! Ha nincs akaratszabadság, akkor mi nem dönthetünk életünkben önállóan.

Ha nem dönthetünk életünkről önállóan, akkor nem felelhetünk tetteinkért. Ha nem felelhetünk tetteinkért, akkor nincs szükség erkölcsiségre.

Természet-látás-alkotás I.

De ha ezt elfogadjuk, mindannyian, hiszen most éppen egy új közmegegyezés alapjait akarjuk feltárni, akkor az erkölcstelenség általános társadalmi látás és természet válik. Vagyis be kell zárni a börtönöket, feloszlatni az igazságszolgáltatást, a rendőrséget, de az orvosok se dönthetnek gyógyításunkról szabad akarat nélkül… Ez a színtiszta bűnözés és embertelenség társadalma.

Ha nincs erkölcs, ha nincs közmegegyezés, a társadalom a mainál is jobban liberalizálódik és med mex társadalommá válik, ami ma még csak látás és természet van jelen, uralkodó szerepre még csak a tévéfilmekben tett szert. Világos: ha nincs szabad akaratunk, életünk nem lehet a miénk. De életünket nem a társadalomtól, hanem a Természettől kaptuk.

1. Természet, látás, alkotás Az álmatlanság nem csak krónikus fáradtsághoz, kimerültséghez és feszültséghez vezet, hanem egy idő után komolyabb betegségeket is tud okozni.
2. Természet, látás, alkotás Az álmatlanság nem csak krónikus fáradtsághoz, kimerültséghez és feszültséghez vezet, hanem egy idő után komolyabb betegségeket is tud okozni.

Ha jogot formálunk életünkre, ezzel egyben az akaratszabadság mellett foglalunk állást. Aki tagadja az akaratszabadságot, az ezzel önálló életünkhöz való jogunkat vitatja el tőlünk — és ezzel azoknak dolgozik, akik üzleti célból formálnak jogot életünk igénybevételére. Előttünk a választás, a szabad választás: jogot formálunk életünk önálló alakítására, vagy átadjuk ezt a jogot az üzletembereknek, politikusoknak.

Természet-Látás-Alkotás I-IV. Szerk.: Lantos Ferenc. Janus Pannonius M...

De maga a választás lehetősége, maga a vita az akaratszabadság lehetőségéről bizonyítja, mutatja, így is lehet, úgy is lehet, vagyis akaratszabadság van, és akkor ezzel élnünk is kell. Formáljunk jogot arra, ami a miénk, ismerjük fel, melyik oldalra kell állnunk. Csakhogy ez a kérdés így egy másik kérdést is fölvet. Rendben, néhányan felismerik, hogy van szabad akaratuk — de mi lesz az egész társadalommal?

Mi lesz a közügyekkel, ha az alapkérdések megoldási lehetőségét még ma is vitatják az évezredek óta fontolva egyhelyben haladó filozófusok? Mikor fog eljutni a társadalom oda, hogy saját haladási irányát meghatározhassa? Mikor fogja a társadalom legfontosabb döntéseibe bevonni a közmegegyezést kialakító lakosságot? Mikor fogja felkészíteni a társadalom a közembert arra, hogy képes legyen önállóan tájékozódni és a közügyekben döntést hozni, valóban közösen?

Hogyan fogjuk tudni a nyugati civilizáció építményének rohanását átgondolni, befolyásolni? Ha ez a civilizáció a vesztébe rohan, ahogy azt Shakespeare is írta kizökkent az idő…kell legyen lehetőség, hogy kikerüljük saját pusztulásunkat! Nem rohanhat a civilizáció vakon előre, előre lefektetett síneken, hiszen mi is benne vagyunk, életünket is magával ragadja ez a tőlünk függetlenített, elidegenített, eltulajdonított civilizáció!

Vagyis életünk önálló alakítása nem lehetséges a társadalom közös alakíthatósága nélkül.

Hiába van egyéni szabad akarat, ha a társadalomnak nincs szabad akarata! A zombik és számítógépek szabad akaratának bősz vizsgálata helyett azt tanácsolom a mai egyetemek, akadémiák filozófusainak világszerte: dolgozzák ki, hogyan vehetünk részt a társadalom szabad akaratának érvényre juttatásában.